Segített ebben az időjárás is, hiszen egészen szeptember 22-ig inkább nyár végi kifejezéssel lehetett jellemezni azt, s nem az őszies szóval. Aztán jött a nagy változás, időjárási front érkezett, esővel, széllel, lehűléssel. Csapadék nem sok hullott, általában 5-10 mm, de az is csak helyenként, országos esőről nem beszélhetünk. A folytatás újabb hőmérséklet-csökkenést hozott, s tendenciájában marad a múlt heti hőmérsékletekhez viszonyítva kellemetlenül hideg időszak.

Megérkeztek az első fagyok, általában talajmenti fagyok formájában, de Zabaron (-4,1 oC!) és Nyírlugoson a szokásos mérési magasságban is negatív előjelű hőmérsékletet mértek. Ahol nem fagyott, ott bőséges harmat nedvesítette a felszínt.

Ha hosszabb távra nézünk meteorológiai előrejelzést, akkor változékony, őszies időjárást látunk a leírásban. Átmeneti melegedés után ismét (a hétvégén) csapadék és lehűlés, majd melegedés és újabb visszaesés, és ezek a ciklusok ismétlődnek 2-3 naponta. Csapadékot keveset ígérnek.

Az őszi káposztarepce vetése befejeződött, vagy legalábbis a naptár a vetések befejezésére kényszeríti a termelőket. Az Alföld déli harmadán, ahol szinte egész nyáron átlag alatti csapadék hullott, sokan egy áztató esőre vártak, ami sajnos nem érkezett meg. Pár nappal korábban ugyan esett 4-8 mm, de azt az erős szél és a száraz talaj hirtelen eltüntette. Így sajnos maradtak táblák, ahol ugyan repcét terveztek, de a vetés elmaradt. E térségben sajnos ritka látvány a kelő repcetábla. Máshol, így az ország középső és északi, északkeleti tájain, sikerült időben elvetni a repcét, általában már kisorolt az állomány. A Dunántúlon is befejeződtek a vetések, a korábban (esőzések előtt) elvetett állományok 2 leveles állapotúak, a későbbi vetések sziklevelesek.

repce

Kevés helyen lehet manapság látni ilyen szépen fejlett, egyenletesen kelt repcetáblát – A szerző felvétele

Mindenhol érvényes, hogy a kelés vontatott, az állományok heterogén fejlettségűek, egy időben, egymás mellett megtalálható a szikleveles és a 2 valódi leveles növény is. Nagyon kellene már 20-30 mm eső a területekre, egyrészt a kelés és a fejlődés elősegítésére, másrészt a preemergens gyomirtások hatásához is nélkülözhetetlen.

A bevezetőben említett

időjárás nem igazán a repce fejlődésének kedvez, sokkal inkább a kártevőknek.

Ma már általános a repcevetőmag csávázása a kártevők ellen is. Éppen ezért a korai bolhakártétel lényegesen kisebb, mint korábban. Most viszont azt lehet észlelni, hogy az árvakelésekről meg-megújuló erővel támadják a kártevők a kelő táblákat, ezért a csávázott táblákon is érdemes ellenőrizni a repcebolha-népességet, s időben beavatkozni. A kártevő szinte minden táblán megtalálható, a fertőzés mértéke egyelőre csak gyenge szintet ér el, de az előbb említett „kitett” táblákon ennél lényegesen magasabb a kártételi veszély.

A repcedarázs károsítása is egyre inkább fokozódik. Szinte az ország teljes területén megtalálható a kártevő, természetesen a rezervoár területek közelsége fokozott veszélyt jelent a most vetett táblák növényeire. A kártevő szinte minden fejlődési alakban megtalálható, van, ahol a párosodó imágókat, máshol a tojásrakást figyelték meg, de találtak már L1 lárvákat is, akár több példányt is egy növényen. Éppen ez követeli meg a növényállomány gyakori szemlézését.

repce

Napról napra súlyosabb kárt okoz a repcedarázs álhernyója – A szerző felvétele

A repcedarázs álhernyójánál 1-2 leveles állapotnál 2-4 hernyó/m2, míg 4-6 leveles fenológiánál 6-8 álhernyó/m2 a védekezési küszöb, azonban a hernyók fejlettségét is szükséges figyelembe venni, vagyis egy fejlettebb álhernyókból álló károsítótömegnél ez a szám csökken. A gyors beavatkozás pedig nagyon fontos, mert ez a kártevő nagyon falánk, a károsítása gyorsan terjed.

A Dunántúlon figyelték meg a repceperonoszpóra fertőzését. A tünetek a szikleveleken láthatók, gyenge mértékben, a növények ~20-30%-án. A fagyos vagy ahhoz közeli hőmérsékletek a kórokozónak nem kedveznek, így a betegség terjedése lelassult, de várhatóan lesz még melegedő periódus az ősz folyamán, ezért a betegség terjedését ajánlott követni.

Itt kell megemlíteni, hogy az ökológiai másodvetések esetében lehetőség nyílt a repcedarázs, illetve repcebolha elleni védekezésekre abban az esetben, ha azok népessége/kártétele elérte a kártételi küszöbszintet. A kártételi küszöbértékek repcedarázs esetében 2-8 db álhernyó (L1-L2)/m2 értéknél, a repcebolha esetében 20-30%-os növénykárosításnál (szikleveles növények) kerültek meghatározásra.

A védekezés lehet rovarölő szeres, a repce-, mustár- és olajretek-kultúrákban engedélyezett készítmények valamelyikével, vagy ahol ez nem megoldható bármely oknál fogva, ott az aláforgatás is engedélyezett. A védekezés szükségessége a növényvédelmi hatóság által elrendelt, kötelező védekezési határozattal igazolható a MÁK felé.

Az őszi kalászosoknál még mindig az árvakelésekről lehet szót ejteni. Ezek a növények már a bokrosodás kezdetén vannak, de a talajmunka ezt majd megoldja. Betegségek tünetei alig találhatók az árvakeléseken.

Lassan megkezdődik viszont az új termelési ciklus a vetésekkel. Vetés előtt a megfelelő terület választása mellett ugyanolyan

fontos a megfelelő vetőmagcsávázás, amely a csírakori betegségek nemcsak leghatékonyabb, de leggazdaságosabb módja is.

Hozzá kell tenni, hogy bizonyos betegségek ellen – mint például az üszögbetegségek –nincs is más védekezési mód. A fémzárolt vetőmagoknál ez evidens dolog, itt főleg a saját szaporítású vetőmagtételekre gondolunk, rossz döntés lenne elhagyni a csávázást, hogy ezáltal csökkentsük a költségeket. A piac rengeteg szert kínál, így fontos a kiválasztásnál átgondolnunk, hogy a vetni kívánt fajta milyen betegségek ellen fogékony, mi volt az előveteményünk, amely potenciális veszélyt jelenthet, és a kiválasztott területen milyen betegségek szoktak előfordulni.

A kukorica beérett, betakarítása folyamatos. A hétvégén volt egy átmeneti megállás az eső, viharos szél miatt, de azóta újra elindultak a kombájnok. A szemek víztartalma természetes úton 12-14% közé csökkent, ami nagy segítség a termelőknek.

kukorica

Beérett kukorica – A szerző felvétele

A kukoricamoly, illetve gyapottok-bagolylepke károsítása nyomán a fuzáriumos fertőzés kissé emelkedett, főleg ott, ahol eső nedvesítette a csövek felszínét.

kukorica

Ha lassan is, de terjed a fuzáriumos csőpenész – A szerző felvétele

Gyorsabban terjed a nagyvadak kártétele (vaddisznó, szarvas) az erdőközeli területeken már most jelentős. A betakarítás haladásával a helyzet egyre rosszabb lesz. Kevés eszköz van a kezünkben ennek megakadályozására, leginkább a gyors betakarítás segít a károk csökkentésében.

A napraforgó betakarítása gyakorlatilag befejeződött, a termésátlagok 2-4 t/ha között mozognak. A hosszan tartó, augusztusi-szeptember eleji szárazságnak köszönhetően a víztartalom 8-10% között van. A tarlók elmunkálása is jól halad.

A paprika és paradicsom melegigényes növények, a mostani hideget nem szeretik, így szedésük a végéhez közelít. Növényvédelmi teendő már nincs.

paprika

A gyapottok-bagolylepke hernyójával kezdődött, és ez lett belőle – A szerző felvétele

Szedik az uborkát is. E növény számára is egyre kedvezőtlenebbek a szabadföldi körülmények, lassan elkezdődik az utolsó szedés. Az uborkaperonoszpóra és a kladospóriumos mézgás varasodás helyenként megjelent az állományokban, de csak észlelési szinten. Itt sem kell már beavatkozni.

Legtovább a káposzta marad kinn. Az alternáriás betegség és a gyapottok-bagolylepke fertőzése is stagnál. Egyelőre teendő nincs, de – számítva egy őszi melegebb periódusra – az állományok megfigyelése indokolt.

Jól halad az almaültetvényekben is a betakarítás, van, ahol már befejezték a gyümölcs szedését, de inkább a folyamatos szüretről kell beszélnünk. Az ültetvényekben többnyire elvégezték a tárolási betegségek elleni kezeléseket. A lisztharmat-fertőzöttség nem változott az előző időszakhoz képest (üzemi ültetvényekben ~1-5%-os, házi kertben 25-30%-os fertőzés). A moníliás termésrothadás nőtt, mértéke 8-10% körül mozog.

Kártevők közül az almamoly, az almalevél-aknázómoly és a lombosfafehérmoly rajzása véget ért. A piros gyümölcsfa-takácsatka mozgó alakjainak előfordulása gyenge szintű, csak egy-egy ültetvényben erősebb mértékű. Az áttelelő tojások lerakása folyamatos. A foltosszárnyú muslica előfordulása almaültetvényekben kismértékben nőtt, de továbbra is alacsony szintű, 5-8 db imágó/csapda/10 nap. Elsődleges kártételt a gyümölcsökön továbbra sem tapasztaltunk.

Nem szabad magukra hagyni a fáinkat a szüret után sem, gondolunk itt többek között a vértetű – több helyen komoly gondot okozott egész évben – telelőre vonuló népesség elleni kezelésre vagy éppen az őszi lombfertőtlenítésre.

kép

A cékla is megfertőződött a cerkospórás levélfoltossággal – A szerző felvétele

Jól halad a szőlő szedése is, a kisebb borvidékeken már a végéhez közelít a szüret. A lisztharmat fertőzése lombon erősödött, a kazmotéciumok képződése folyamatos és intenzív. Általában közepes fertőzés jellemző, de kisebb ültetvényekben erős mértékben szaporodott fel a kórokozó. A termőtestek ~40% citromsárga, ~10% őzbarna, ~50% fekete-érett termőtestek. A peronoszpóra fejlődése stagnált az elmúlt időszakban, újabb fertőzési ciklus nem indult el.

Terjed viszont a szürkepenészes rothadás a fürtökön. A betegség számára kedvező a bőséges reggeli harmat és a kártevők (seregélyek, darazsak, muslicák) által megsértett bogyók jelenléte. Több tényező együttes hatására 5-10-(15)% a fertőzés mértéke. Ebben a szakaszban már csak a minél előbb elvégzett szüret segít a kár mérséklésében.

A foltosszárnyú muslica előfordulása szőlőültetvényekben fokozódó, ott is, ahol már nem található termés (20-40 db imágó/csapda/10 nap). Elsődleges kártétel eddig nem bizonyítható.

Még mindig tart a dióburoklégy rajzása a dióültetvényekben, bár már csak észlelési szintű (1-3 db imágó/csapda/10 nap). Nemsokára kezdődik a dió hullása is, sajnos magas lesz a beteg termés aránya.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.