Volt eső, az elmúlt napokban, 15-30 mm is esett, s most országosan kaptunk az áldásból. Természetesen most is előfordult kisebb térségi eltérés, főképpen Bács-Kiskun és Csongrád megye területén hullott kevesebb – 10-20 mm, de ott is esett. Szerencsére még nincs vége, most is esik, illetve a következő egy-két napban is várható csapadék.

A talajok felső 20-30 cm-es rétege feltöltődött vízzel, s ez a kalászhányáshoz, becőneveléshez elég lesz. A mélyebb rétegekben is sokat javult a vízellátottság, mostanra már csak 20-30%-os a hiány.

Hőmérséklet tekintetében a májusi időszak ellenére 2-8 oC-os reggeli hidegek is előfordultak, s a nappalok is elmaradtak kissé a szokásostól. Aztán jön a hétvége, jön a felmelegedés. 20-25 oC is előfordulhat, ami erőteljes kipárolgással jár, emelkedik a levegő relatív páratartalma, ami több kórokozónak is kedvez. Addig pedig a gyakori esők tartós nedvességborítottságot adnak.

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a tavaszi vetésű kapások kissé fáztak ebben a hűvös, csapadékos időszakban, így nekik (is) jól jön a felmelegedés. Várhatóan a napraforgó általánosan kisorol, a kukorica pedig gyors növekedésnek indul.

Az Alföld gabonatermesztő táján szépen ring az ősziárpa-tábla, mutatja kalászát, sőt egyes helyeken megkezdődött a növény virágzása. Az őszi búza már általában kihozta a zászlóslevelét, sok helyen hasban van a kalász. A fejlettebb állományoknál már a levélhüvely felnyílik, vagyis a kalászok már láthatók. Előfordul, hogy a nagy mennyiségű eső miatt a táblák mélyebb fekvésű részein áll a víz, ilyet is régen láttunk.

őszi búza

Ilyet is régen láttunk, víz áll az őszibúza-táblán.

A betegségek tekintetében szerencsére még nem kell a fertőzések hirtelen emelkedéséről beszámolni. Ez részben a korábbi kezelések kedvező hatása, részben a tavaszi kimondottan száraz időszak megállította a kórokozók felszaporodását, így azok most pótolják elmaradásukat.

Legáltalánosabban a lisztharmatot találtuk meg korábban őszi árpában és őszi búzában is. A dús növényállományban és párás mikroklímában a betegség gyors terjedése várható. Jelenleg a betegség tüneteit általában a szár alsó részén és az alsó leveleken találjuk meg, de az Alföldön már megfigyelték gyors terjedését, ami a felsőbb levélemeleteket célozza meg.

A sárga vagy fahéjbarna foltosság előfordulása maradt az alsó leveleken, a fertőzés mértéke a gyenge szintet érte el, de tendenciájában a fertőzés emelkedése határozottan megfigyelhető. A hálózatos levélfoltosság-fertőzés észlelési szintű.

Eddig a kórokozókról szóltunk, de nagyon féloldalas lenne tájékoztatónk, ha a rovarok világáról elfeledkeznénk.

A vetésfehérítő bogár imágóinak száma az őszibúza- és ősziárpa-állományokban észlelési szintre csökkent. Bogarat és lárvát sem fogtunk a hálózás során. Az eső a lárvák nagy részét lemosta a felsőbb levelekről, ezért ott csak észlelési szinten fordul elő a kártevő. Az alsóbb leveleken kicsivel több kelő (L1-L2) lárvát lehet látni, de számuk csekély. A lárvakártétel szintén észlelési szintű. E megnyugtató kép ellenére a táblák ellenőrzése mindenképpen ajánlott, mert gócszerű fertőzések okoznak kellemetlen meglepetést.

növény

Tojásból kikelt L1-es lárva és kártétele.

Zabban lassan csökkent a kártevő tömege, mostanság már az előzőekben leírt kártevő-előfordulás és -kártétel jellemző.

A napraforgó vetése a végéhez közeledik, napjainkban a tervezett terület ~90%-án került talajba a mag. A kelés-2-4 leveles állapot a jellemző. Az eső előtt vetett állományok kelése vontatott, heterogén. Az összetömörödött talajt a növények csak nehezen tudják áttörni. Sok helyen látszik gyomirtásból eredő fitotoxicitás, de ezt a növények kiheverik. Némely táblát a vontatott, hiányos kelés miatt újravetették (pl. a Dél-Alföldön). A táblaszéleken gyenge mértékű barkókártétel látható, külön védekezést nem igényel.

napraforgó

Barkókártétel napraforgón.

A kukorica vetése gyakorlatilag befejeződött (takarmánykukorica), bár még lehetett látni 2 eső között vetőgépet forogni táblán. A növény általában kikelt, kicsit fázott, ezért lassan indult a növekedésben, de elérte már az 1-3 leveles állapotot, az Alföld tipikusan jó kukoricatermő tájain már lehet látni 3-5 leveles növényállományokat is. Várhatóan a felmelegedés csodát tesz a kis növényekkel, gyors növekedésre és a sárgás szín kizöldülésére számítunk a következő időszakban.

A barkók kártétele továbbra sem nőtt, a madarak kártétele csökken. A gyomok kelése, fejlődése folyamatos. A mezei acat szárbaindulás-szármegnyúlás állapotában van, a keserűfűfélék 2-4 levelesek, a szulák ~5 cm-es hosszúságú, a T4-es gyomok  ~kelés, szikleveles, 2 leveles állapotúak.

A korai posztemergens gyomirtásokra fel kell készülni.

Egyes táblákon viszont – pontosan a fejlettebb állományokban – sajnos lényegesen fejlettebb gyomtömeget lehet látni. Ismeretes, hogy a kukoricában már vannak „csodaszerek” a megkésett kezelések elvégzésére, de az időben végzett gyomirtás kisebb kárral járt volna.

Az őszi káposztarepce gyakorlatilag befejezte a virágzást, már csak egy-két táblán látni oldalhajtáson kevés virágot. A becőképződés-becőnövekedés vált jellemzővé. Betegségek eddig nem jelentek meg a táblákon.

repce

Ritka szép repceállomány a virágzás végén.

A repcefénybogarak, repcebecő-ormányos egyedszáma általában kártételi küszöbszint alatti, a szeles, borús időben többnyire észlelési szinten jellemző az előfordulásuk. A repcebecő-gubacsszúnyog által okozott kártétel nem növekedett, 2% körül alakul. A kevésbé intenzív növényvédelmű táblákon ez a kártétel a kevésbé fejlett becők miatt még növekedhet.

Vöröshagymában a hagymaperonoszpóra-fertőzöttség erősödik, ha a csapadékos és hűvös tavasz végi és nyár eleji időjárás tovább folytatódik, úgy számíthatunk járványszerű fellépésére.

Az almásokban  ~1,0-1,5 cm-es, a körtefákon ~1,0 cm-es gyümölcsöket találunk. Almában a varasodás aszkospóraszóródása tart. Az esős napok kedveztek az újabb fertőzéseknek. A betegség enyhe fertőzésveszéllyel van jelen, amely a szeles időjárás miatt kialakuló viszonylag rövid levélnedvesség-időtartammal magyarázható (8-9 óra legfeljebb az esős napokon). Az inkubációs idő hossza 11-13 nap között alakul, a felmelegedéssel rövidülhet, ezért a védekezésekre fokozottan figyelni kell. A fertőzés kialakulására és a fertőzőtömeg lassú gyarapodására kell számítani.

A lisztharmatfertőzés terjedése visszafogott. Jelenleg csökkent a jelentősége a gyümölcsösökben. Érzékeny fajtában a hajtások ~3-5%-án gyenge mértékű fertőzés látható, szekunder tünetek. Ennél nagyobb mértékű fertőzést a betegség számára kedvező együttállás esetén lehet találni (fajta, környezeti körülmények, védekezések elmaradása) ültetvényekben, házikertekben. Az erwiniás hajtáselhalás tüneteit még nem látni, a szükséges feltételek közül valamelyik mindig hiányzott, először szárazság, majd lehűlés.

Az almamoly és az almalevél-aknázómoly első nemzedékének rajzása befejeződött. A védekezés időszerű. Elsőként a levélpirosító almalevéltetű eredményezett látványos tüneteket, most inkább az egyre szaporodó zöld almalevéltetű-kolóniákat kell felszámolni. Terjednek a vértetű-kolóniák is, ajánlott idejében kezelni ellenük.

Körtében a körtelevélbolha egyedszáma csökkenőben van, kártételük kismértékben csökkent.

Körtében és almában a hajtáshervasztó darázs kártétele hasonló az előző héthez, a hajtások ~4-5%-a károsított a fertőzött (kevésbé védett) ültetvényekben.

A csonthéjasok gyümölcsnövekedése töretlen. A korai cseresznye gyümölcse látványosan nőtt. A gyümölcsméret is és a csapdák fogása is azt jelzi, hogy megkezdődött a cseresznyelégy rajzása. Pár nap napozás után tojást rak, ezért nem sok idő maradt a védekezésre.

Meggyben a moníliás virág- és hajtásszáradás tünetmegjelenése fokozódott, a hajtások ~4-6%-a fertőzött. A keleti gyümölcsmoly rajzása minimális, csökkenő (2 db hím/csapda/3 nap) a Dunántúlon, keleten ennél több a fogás, eléri a 10-15 db hím/csapda/3 nap értéket.

A szilvamoly első nemzedékének rajzása befejeződött. A kártevők tojásrakása megkezdődött, a védekezéseket meg kell kezdeni.

Kajsziban a zöld őszibaracklevéltetű-fertőzés csökkent, a hajtásfertőzés ~10-15%-os, viszont ugyanez a kártevő őszibarackban erősödő fertőzést okoz. Itt érdemes időben kezelni ellene. Szintén őszibarackban a kórokozónak kedvező időjárás hatására a tafrinás levélfodrosodás-fertőzés fokozódik.

kajszi

Terjed a sztigminás foltosság a kajszi gyümölcsén.

A csonthéjasok levéllikasztó betegsége tünetei helyenként megfigyelhetők, a csapadékos, tavaszi időjárás kedvez a betegség terjedésének. A védekezéseket el kell kezdeni. A levéltetvek kolóniái a csapadékos időjárás ellenére mind számban, mind méretben gyarapodnak cseresznyén, meggyen, szilván is.

A szőlőben a kisleveles állapotot (6-8 levél kiterülése) találjuk, a fürtkezdemények egyértelműen láthatók, kezdődik a fürtmegnyúlás. A hűvös időjárásban a szőlő fejlődése visszafogott. E kultúrában a betegségek fertőzéséhez a mostani viszonyok még mindig kedvezőtlenek. A lisztharmat és peronoszpóra primer fertőzésre is akkor számíthatunk, ha tartósan 10-12 fok felett alakulnak a hőmérsékleti értékek (minimum), és csapadék áll rendelkezésre (lisztharmatnál 2-5 mm, peronoszpóránál 10-15 mm). A felmelegedéssel a szőlő fejlődése és a betegségek fertőzési nyomása is növekedni fog.

burgonyabogár

Burgonyabogár tojásrakása.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.