Ennek ellenére nem félek, hogy 40 napig ez így lesz, jönnek még szárazabb napok. Hozzáteszem, hogy a határt járva azt tapasztaltam, hogy homokos, laza talajú vidéken az esőt követő napon már szikkadt, száradt a talajfelszín, gyorsan eltűnt a csapadék nyoma.

A csapadék mellett maradt a meleg, nyárias meleg. Nem egy napon meghaladta a napi hőmérsékleti csúcs a 30 oC-ot. Folyamatosan igen magas a relatív páratartalom, 75-100% között mozog az értéke. Többek között ez is okozza, hogy nehezen viseljük ezt a meleget, de ne feledjük: a károsítók népes csoportja élvezi ezt a helyzetet, az ilyen körülményeket.

Az ismétlődő esők során hosszú ideig nedves maradt a levélfelület, ami szintén kedvez a károsítók nagy részének. Ha előretekintünk a meteorológiai előrejelzés segítségével, nem látunk változást. Továbbra is meleg – talán gyenge, átmeneti lehűlést hoz a hét második fele –, gyakori csapadék, s ebből következően nedves növényfelület, magas páratartalom.

A növényeink is jól érzik magukat, csak meg kell nézni a kukoricát, ami már hozza a címerét, s közel 2 méteres, a napraforgó meg igyekszik utolérni a kukoricát. A szőlő 2-3 méteres hajtásokat hozott, s lehetne folytatni. S mindez azt hozza, hogy a növényvédelmi helyzet fokozódik, bonyolódik,

egyre több károsító lép fel, egyre nő a kártételi veszély, egyre több figyelmet igényel a védekezés.

Az előbbi mondat a kalászosokra kevésbé igaz, ott már az érési folyamat halad előre, s a korai vetésű őszi árpa esetén – különösen homokos, sülevényes talajon – napokon belül megkezdődhet az aratás.

Az Alföldön az őszi árpa nagy része és az őszibúza-állományok jelentős része már felsült, lombját vesztette. E területeken a betegségek már nem tudnak felszaporodni, vörösrozsdát, szeptóriás levélfoltosságot, pelyvafoltosságot keveset lehet találni, terjedésükhöz nincs meg a zöld felület. E tekintetben a tavaszi árpa lehet még veszélyben, annak még van zöld lombozata, alkalmas táptalaj az előbbi betegségek megtelepedéséhez.

Az időjárás nagyon kedvező – különösen a vörösrozsda számára –, így a táblák szemlézése szükséges, s ha a fertőzés mértéke és a betakarítás várható ideje indokolja, még egyszer lehet kezelést végezni a betegségek megfékezésére. A kalászfuzáriózis tünete megjelent, de csak alacsony szintű a fertőzöttség.

A kártevőket – levéltetvek, gabonapoloskák, gabonaszipolyok – lemosták a heves esők, a tartósan nedves körülmények között veszítettek aktivitásukból, így az erőteljes felszaporodásuk megállt. Figyelembe véve, hogy az esős időszak még folytatódik, a korai betakarítású táblákon ezek már nem okoznak gondot.

kép

Az "emeletes" gabonaszipoly nem jót jelent – A szerző felvétele

A Dunántúlon – főleg a csapadékosabb nyugati térségben – még nem tart ennyire előre az őszi árpa és az őszi búza. Igaz, a növényzet felsülése ott is általánosan megfigyelhető, de még találunk zöld leveleket, a zászlós levelet, esetleg még alatta is egyet-kettőt. Itt tehát van megfelelő felület a betegségek fertőzéséhez, így a korábban megkezdődött károsítás még most is folytatódik.

Legjelentősebb és legszembetűnőbb a vörösrozsda és a kalászfuzárium előfordulása. A vörösrozsdatünetek a fertőzött állományokban tovább erősödtek, a teleutótelepek képződése intenzív. A felső 3 levél fertőzött, érzékeny fajtában 60-75 %-osfertőzés figyelhető meg.

A párás, csapadékos időjárás kedvezett a fuzárium terjedésének, sporulálásának. Állományszinten 8-10% kalászfertőzés tapasztalható jelenleg, erős mértékű konídiumképződéssel. Az esős és viharos napokon az állományok jó része megdőlt, így a betegségek további felszaporodása, károsítása várható.

Ősziárpa-kalászon a szeptóriás foltosság (Septoria nodorum) előfordulási gyakorisága már nem nőtt. A kalász felülete általában 10-25%-ban fertőzött.

Az őszikáposztarepce-állományok is egyre gyorsuló ütemben haladnak a teljes érés, a betakarítás felé. A deszikkálást több helyen elkezdték, emellett becőragasztást is érdemes végezni, mert az időjárás nagyon kedvez a szemek kipergésének.

Az Alföldön betegségek nem tudtak felszaporodni, míg a Dunántúlon értékelhető fertőzöttség alakult ki. Ott a szklerotínia előfordulása állományszinten nőtt, ~8-10%-os, tőfertőzés is tapasztalható. A fóma előfordulása fajta/hibrid érzékenységtől függően hasonló az előző időszakhoz, csupán a betegség mértéke erősödött, a 8-10%-os gyakoriság mellett. A becőkön az alternáriás betegség 5-20%-os.

A korán vetett kukoricaállományok már elérték a címerhányás kezdetét, de az állományok többsége még a 9-11 leveles állapotban található. A csapadékos, meleg napokon a növények újabb lendületet vettek a fejlődésben.

kukorica

Kukorica a címerhányás kezdetén – A szerző felvétele

A kukoricamoly rajzása továbbra is gyenge mértékű, 1-2-(3) db imágó/fénycsapda/nap, a viharos napok környezetében egyáltalán nem volt fogás. Csak az Alföld egyes térségeiben fordult elő magasabb imágószám a csapdákban (5-12 db/nap). A rajzáscsúcs elhúzódó, szélsőségesen változó időpontra tehető. Van, ahol már lárvakártétel tapasztalható, s van, ahol még a rajzáscsúcs előtt állunk. Éppen ezért a kártevő csapdázása, megfigyelése helyileg fontos, hogy a védekezés időzítése megfelelő legyen.

Az első kukoricabogár-imágók is jóformán két héttel hamarabb érkeztek a megszokottnál, számuk jelenleg gyenge-közepes mértékű, azonban egyre fokozódik. A rajzáscsúcsot ez idáig még nem értük el. Még mindig jelentős tömegű lárva rágja a kukorica gyökereit, de köszönhetően a csapadékos időjárásnak, a gyökérvesztés miatti megdőléses tüneteket még nem lehet látni.

kép

Amerikai kukoricabogár – A szerző felvétele

A gyapottok-bagolylepke rajzását is helyenként detektálták, azonban van, ahol már az első lárvákat észlelték, megjelenésük nagyon heterogén.

A napraforgó már kihozta bimbóit, napokon belül kezdődhet a virágzás. A növényállomány 120-150 cm magasságot ért el. A táblaszegélyben, az alsó leveleken továbbra is általánosan jelen vannak az atkák, több kisebb kisárguló foltot okozva. A fertőzés azonban nem erősödött az előző időszakhoz viszonyítva. A poloskák kártétele ezzel szemben növekedett. A növények esetenként 98-100%-án (!) található szúrásnyom, növényenként átlagosan 8-9 szúrásnyom látható a bimbókat is érintve.

Csapadékos időjárás lassította a levéltetvek betelepedését, így továbbra is csak észlelési szinten fordulnak elő. A csapadékos időjárás következtében rendkívül megnőtt a napraforgószár- és levélfoltosságok fertőzésének a veszélye. Éppen ezért a védekezéseket megelőző jelleggel minél hamarabb el kell végezni. Az állomány magasságából eredően csak hidastraktorral tudjuk a permetezést elvégezni.

A burgonya elvirágzott, kezdődik az intenzív gumónövekedés, s ehhez az időjárás megfelelő körülményeket biztosít. A burgonyabogár fejlődése is töretlen. Házi kertben folyamatos a lárvák kelése, többségben találhatunk fiatal lárvákat. Az eddigi észlelési szintről tovább emelkedett az alternáriás levélfoltosság tüneteinek előfordulási gyakorisága és mértéke is. Gyenge fertőzés mellett a növények 5-8%-át érinti.

A burgonyavész elleni intenzív védekezések még mindig aktuálisak, a magas páratartalom és a sok csapadék hajlamosító tényezők a betegség megjelenéséhez. Tüneteket eddig nem találtunk, de azok megjelenése a lappangási idő rövidülése miatt hamarosan várható.

kép

A parlagfű, közvetlen virágzás előtt – A szerző felvétele

Az alma- és körteültetvényekben intenzív a hajtásnövekedés és a gyümölcs növekedése is. A gyümölcsök mérete átlagosan 6-7 cm átmérő. A Dunántúlon korábban indult el a betegségek fertőzése, s a több csapadéknak köszönhetően állandósult a fertőzési nyomás. Az esős napokon újabb fertőzési ciklusa indult el az almafavarasodásnak. A levélnedvesség-borítottság és a magas páratartalom továbbra is kedvező körülményeket teremt a betegség terjedéséhez. Az öntözött ültetvényekben fokozottan fennáll a veszély.

A levelek 3-as skálafokozatú (közepes mértékű) (6-25%) fertőzöttséggel jellemezhetők, az újabb kismértékben megjelent tünetekkel együtt. A gyümölcsök ~2%-a fertőzött, továbbra is gyenge mértékben. A betegség gyenge-közepes fertőzési fokozattal jellemezhető, 8-9 napos lappangási idővel. Folyamatos védelem szükséges az újabb gyümölcsfertőzések megakadályozása végett.

Az almafalisztharmat újabb fertőzése, tünetei figyelhetők meg az ültetvényekben, a csapadékos napok nem szabtak jelentős gátat. Kezeletlen ültetvényben, érzékeny fajtán, erős mértékű fertőzés figyelhető meg, kezelt ültetvényekben a betegség gyakorisága kismértékben nőtt az előző héthez viszonyítva, a hajtások ~10-15%-a fertőzött (2-3-as skálaértéken, 6-25%).

Az almamoly rajzása szakaszos, enyhén csökkenő 6-8 db hím/csapda/hét értékkel. Az almalevél-aknázómoly rajzása 40-45 db hím/csapda/hét. A kaliforniai pajzstetű lárvarajzása ~80-90%-os, a károsítás nyomán a lázfoltok már könnyen megfigyelhetők.

Az Alföldön a betegségek tekintetében szerencsére csak gyenge fertőzésről beszélhetünk, s ez ad lehetőséget (s egyben kötelezettséget), hogy fáinkat megvédjük. E térségben az almamoly rajzása inkább emelkedő, a rajzáscsúcs a hétvégére várható. Az almamoly rajzása ismerten nagyon hektikus, ezért annak követését minden ültetvényben egyedileg kell elvégezni. Itt a vértetű felszaporodása okoz további gondot.

A csonthéjasok közül szedik a cseresznyét, a szüret a vége felé tart, a meggy kicsit hátrébb tart, de azt is szedik, a kajszi betakarítása most kezdődik, s a szilva növekedésben van.

Aktívak a gyümölcsmolyok, különösen a keleti gyümölcsmoly. A cseresznyelégy rajzása még mindig tömeges, 20-30 db imágó/csapda/hét egyedszámmal.

Az eső miatti gyümölcsrepedések és a cseresznyelégy kártétele miatt ismét előállt a szokásos helyzet, a monília fertőzése rohamosan nő,

alig lehet egészséges gyümölcsöt betakarítani.

A védett ültetvényekben jelenleg csak 15-25% a rothadó gyümölcsök aránya, de ez a szám napról napra nő.

gyümölcs

Ez lett szedésre az érett cseresznyéből (moníliás gyümölcsrothadás) – A szerző felvétele

A sztigminás levéllyukacsosodás alig okozott gondot az elmúlt években, most viszont gyorsan terjed. Tünetei tovább erősödtek a csonthéjasokban, főleg őszibarackon. A betegség a levélfelület közel 50%-át tette tönkre a levelek ~50%-án. Gyors beavatkozás szükséges, hogy a fák ki tudják nevelni gyümölcseiket.

Meggyen az antraknózis számára kedvező az időjárás, a betegség már megjelent, terjedése várható. Védekezni csak a kései érésű fajtáknál lehet, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával.

A szőlő is intenzíven nő, már a fürtök lefordulása, borsó nagyságú bogyók állapotnál tart. A lisztharmat tünetei a lombon gyenge-közepes fertőzéserősség mellett (6-25%) láthatók, a levelek ~2-10%-án. A betegség gyakorisága kismértékben nőtt. Sajnos már a fürtöt is megtámadta a betegség, ott gyenge szintet ér el a betegség megjelenése.

szőlő

Már a bogyón is van lisztharmat – A szerző felvétele

Az állandó magas relatív páratartalom, a zöldmunkák csúszása, a tőke lombozatán belül kialakuló meleg, de nedves, páradús környezet hatásosan támogatja a betegség fertőzését, terjedését, így a védekezésnek folyamatosnak kell lennie. Ne feledjük, a zöldmunkák elvégzése, a szellős lombozat és a bőséges lémennyiség sokat segít a megfelelően kiválasztott készítmény hatásosságának.

A peronoszpóra terjedése intenzív, lombon és fürtön is. Még gyenge mértékű a betegség előfordulása, esetenként a levelek ~8-10%-át érintve. A további esők ígérete arra int bennünket, hogy e kórokozó ellen is intenzív védekezés szükséges. Most éppen az a szokatlan helyzet alakult ki, hogy az időjárás egyszerre támogatja mindkét károsító terjedését.

A lisztharmat az ország teljes területén fertőz, a peronoszpóra is általánosan terjed,

de a Dunántúlon kicsit erőteljesebb a fellépése, terjedése.

Az amerikai szőlőkabóca lárvafejlődése folyamatos, de kicsit lassuló mértékű, amely a védekezéseknek tudható be. Jelenleg többségben még mindig az L2-L3-as lárvafokozatok lelhetők fel, észlelési szinten találhatók L4-es lárvák is.

Betelepül az amerikai lepkekabóca is a táblákra, e kártevőnél is a lárvakelés a jellemző. Az Alföldön a zöld cserebogár rajzása okoz gondot. Tulajdonképpen a 3 kártevő ellen összevontan tudunk védekezni, csak a tökéletes permetléfedésre kell különösen figyelni. A kabócák a lombozat alján telepednek meg, míg a cserebogár a lombozat csúcsát támadja.

Szedjük a málnát. Igyekezzünk gyakori szedéssel megelőzni a szürkepenészes rothadás fellépését, mert a vegyszeres védekezésre ebben a szakaszban már nincs lehetőség.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.