Ráki Ferenc a Körös-Maros Biofarm Kft. tulajdonosa 1995-ben vásárolta meg az akkor felszámolás alatt lévő gyulavári tsz szarvasmarhatelepét.  A cégnél biogazdálkodásra 2000-ben tértek át.

A gazdasághoz 2000 hektár legelő és takarmánytermő terület tartozik. A Körös-Maros Nemzeti Parktól ebből 400 hektár legelőt bérelnek. Az állattartás, a szántóföldi növény- és takarmánytermesztés, sőt a legelő is „bio” minősítéssel rendelkezik. Az egészséges takarmányozásnak és tartási körülményeknek köszönhetően az állatállomány ellenálló képessége jobb. A gazdaságban az 580 tejelő tehénen kívül hízó marhát is nevelnek, ugyanis a biohús iránt nagy a kereslet külföldön.    

A Zöld Farmon állítják elő a Magyarországon forgalomban lévő biotej 96 százalékát. Az éves tejtermelés 3,8 millió liter tej. A tejet a Naszálytej Zrt vásárolja meg, illetve dolgozza fel bioterméknek, elsősorban tejnek, kefirnek, tejfölnek, natur- és gyümölcsjoghurtnak.
A farmgazdaság éves árbevétele egymilliárd forint. Az ügyvezető szerint ahhoz, hogy gazdaságosabban, hatékonyabban működjenek, további fejlesztésekre van szükség.  

– Az elmúlt hat évben összesen mintegy 900 millió forintot költöttünk beruházásra – tájékoztat a cégtulajdonos. „A befektetésnek meg lett az eredménye: 2004-ben és 2005-ben már egy-egy millió literrel több  „Zöld Farm” tejet értékesítettünk” – teszi hozzá. Ezért folyamatosan figyelemmel kísérik a különféle pályázati lehetőségeket és a  Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében meghirdetett programokat. A cégnél egy négy főből álló csoport kizárólag pályázat írással foglalkozik.

Az elmúlt három évben 11 pályázaton nyertek. A gyulavári telepen például 2003-ban öko-gabona tisztító létesítésére 12 millió, takarmánykeverő üzem építésére 15 millió, istállók felújítására  36 millió,  silótároló létesítésére pedig további 10 millió forint támogatást kaptak. Pályázati pénzből épült a Gyulaváriban lévő korszerű istállótrágya-tároló telep is.

Sikeresen pályáztak tavaly az NVT Kedvezőtlen Adottságú Területek  (KAT) programban is, amelynek keretében – 2009-ig – évente egy millió forint dotációt, az agrár-környezetgazdálkodási öt éves program keretében pedig 16 millió forintot nyertek.

A múlt évben AVOP, azaz az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program támogatásával – ez 82 millió forintot jelentett – 1000 négyzetméteres géptároló színt és karbantartó műhelyt építettek. Azóta itt javítják és tárolják a nagy értékű gépeket. Jelentős fejlesztést tett lehetővé egy 67,5 millió forint értékű mezőgazdasági gépvásárlási támogatás is. Hiszen a 2000 hektáros területet modern gépek nélkül nem lehet művelni. A pénzből silózó gépet, kombájnt és egyéb, a munkát könnyítő gyorsabbá tévő eszközöket, berendezéseket vásároltak.

Az idén AVOP-forrásból újabb két szénatároló épült.  Ehhez a beruházáshoz útfejlesztés is tartozik, amelyre további 90 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A pályázati pénz 20 százalékát tavasszal előlegként kifizette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Mindez könnyebbséget jelent, mert nem kell a beruházás teljes összegét hitelként felvenni – mondja a gazdálkodó.

A Biofarm kiemelten kezeli a vidékfejlesztést, ezért hozták létre 2003-ban a Körös Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítványt. Az itt létesült oktatási központban 25 román és 25 dél-alföldi gazdát tanítottak a biogazdálkodás elméletére és gyakorlatára. A gyulavári kastély felújításához szükséges pénzt – 550 millió forintot – ugyancsak pályázaton nyerte az alapítvány.  

A cégnél felkészülten várják a jövő évi új pályázati lehetőségek közzétételét.  Ezért tervet készítettek már például egy biogáz üzem létesítésére, egy biotermékek bogármentesítésére alkalmas raktár építésére, istállók átalakítására, a növendék marhatelep felújítására. Pályázati pénzből szeretnének magtárat építeni és kutatólabort létrehozni is a tej minőségének további javítására. „Úgy készülünk – mondja Ráki Ferenc –, hogy amikor 2007-ben meghirdetik a pályázatokat, ezekre a cég azonnal jelentkezni tudjon”.