Az alma lisztharmatos betegségei közül napjainkban csak egy gazdasági kárt okozó fajt tartunk nyilván, és azt sem túl rég óta ilyen mértékben. Hajdanán sokkal inkább a csemetekertek, szaporító ültetvények detektált betegsége volt, sem mint a köztermesztésé.

Természetesen előretörésének több tényezője van, de talán a leginkább segítette ezt a nagymértékű felszaporodást a céltévesztés. Minden ültetvény tulajdonos és a legtöbb fajtanemesítő a varasodásra összpontosított és a perifériás látótérből is kiszorulni látszó lisztharmat ezen időszak alatt kellően elhatalmasodhatott.

Történhetett ez mindazért – a teljesség igénye nélkül -, mert a varasodás problematikája ideiglenesen leárnyékolta a lisztharmat rezisztencianemesítést, továbbá a két gomba fungicid érzékenysége, fertőzési igénye és dinamikája is eltérő. Mindezekért alapesetben mindkét gomba ellen – ha nem is külön -, de célzottan kell védekezni! Mit jelent ez a gyakorlatban? Talán az egyik leglényegesebb környezetökológiai eltérés a két gomba között az, hogy a lisztharmat dinamikus kolonizációjához száraz levélfelület szükséges. Ez az a pillanat, ami viszont ellehetetleníti a varasodás térnyerését és így vagy megszakad a permetezési program, vagy csak részleges lisztharmatra gyakorolt hatású készítmény kerül kijuttatásra. Egyik megoldás rosszabb, mint a másik; mert bár ugyan a varasodás esetén komoly térnyerésre nem kell számítanunk ilyen időjárási körülmények közepette, de pont ez kedvez a lisztharmatnak…

És az, hogy ezzel a pillanattal lazul a permetezési program, permetezési forduló. Miután a fertőzött egyed/állomány a gazdanövénnyel telel át, rügyfakadáskori megjelenése és infekciója nem kérdés. Ami kérdés az a mérték. Nem árt tudnunk, hogy a rezisztens, fogékony és nagyon fogékony fajták között az a különbség – ami a kémiai növényvédelmet illeti -, hogy a rezisztens fajták esetén is kötelező a védekezés okszerű lefuttatása magas fertőzési körülmények közepette; míg a fogékony fajták esetében a kórokozó jelenléte esetén gyakran és célzottan kell permetezni a fogékony fenostádiumban és talán egyértelmű, hogy a nagyon fogékony fajták esetében már ez sem elegendő. Ez esetben a megelőzés még indokoltabb és a célzott védekezést a kitettség időszakában folyamatosan, nagy precizitással kell végrehajtani.

Ennek a kihívásnak mindenben megfelel egy lisztharmat specialista fungicid, ebben a lisztharmatra specifikusan ható fungicidekben hiányos, fontos és nagy kultúrában! A lisztharmat elleni programba való beillesztésénél célszerű figyelembe venni a kémiai védekezésen túlmutató lehetőségeket is (pl. mechanikai beavatkozások, fajtakérdés, ültetvény kora és állapota…). De feltétlenül ajánlott a megelőzésre fektetni a hangsúlyt. Ebben az esetben ugyanis a sikeresség nem csak abban mérhető, hogy nem válik láthatóvá a kórokozó; hanem azzal is nyerünk, hogy ezáltal nem keletkezik az ültetvényünkben sejt- és szövetkárosodás.

Mindezeket tudva és ismerve nem csak a tárgyévi végtermékünk piacosságán tudunk segíteni, hanem a nagy beruházás igényű ültetvényünk élethosszát is képesek vagyunk jelentősen megnövelni!

Igen! És még valami!

Adós vagyok a termék bemutatásával és rövid jellemzésével.

A specialista kereskedelmi neve: Cyflamid 5 EW.

Hatóanyaga egyedüli és első ebben a hatásmechanizmusban, nem csak a hazai almásokban; hanem a világon is. Így Önök a Cyflamid használatával egy valóban egyedi termék megelégedett tulajdonosai lehetnek!

A hatóanyag markáns hausztórium és hifa pusztító, de képes kontrolálni a sporulációt is!



Fontos információk ezek, hatalmas gazdaságilag érzékelhető eltéréssel! Miért?
Azért, mert a hatóanyag a konidiospórák fogékony felületre való eljutását ugyan nem tudja megakadályozni; de annak rögzülését és további növekedését már igen! Ezért egy megelőző kezelés megakadályozza a kolonizációt és sejtpusztulást és ez a kívánatos cél! Ez az eset a kármegelőzés, amikor az erőforrásunkat a lehető legjobban használjuk fel céljaink elérésére.

Abban az esetben viszont, amikor a készítmény sporuláció gátlását szeretnénk - vagy muszáj – kihasználni, a szöveti roncsolások már elkerülhetetlenül jelen vannak. Ebben az esetben a konidiosporák képződését ugyan tudjuk kontrolálni – így megakadályozhatjuk a gomba terjedését -, de már csak kármentésről tudunk beszélni.

Miután hazánkban mindkét eset általánosan előfordul ültetvényeinkben a Cyflamid használata ott is javasolt, ahol a felszámolást kell célzottan és hatékonyan megkezdeni és ott is, ahol a mentességet akarjuk biztosítani!

A Cyflamid az almában nem cél, hanem eszköz. Éljen vele!

Szabó Roland

www.sumiagro.hu