Míg a legtöbb gyümölcs és zöldség háziasítása és így rendszeres fogyasztása 7-10 ezer évvel ezelőtt esett meg, úgy tűnik az emberiség már jóval ezelőtt szerepet kapott a szőlő fejlődésében azzal, hogy rendszeresen gyűjtötték és fogyasztották azt. A California Egyetem evolúció elméleti kutatója, Brandon Gaut úgy nyilatkozott a sciencedaily.com-nak, hogy megközelítőleg 22.000 évvel ezelőttről, tehát a jégkorszak után közvetlenül találtak nyomokat, amik rendszeres szőlőfogyasztásra utalnak.

Annyi biztos, hogy az őskori szőlő eltért attól, amit ma ismerünk, mégis vonzó lehetett az ősember számára – Fotó: Shutterstock

A szőlő, mint napjaink kertészetének legjelentősebb terménye, akkoriban fokozatosan ritkábbá vált, mielőtt háziasították és szedni kezdték bor készítés céljából. Ez a termés visszaesés persze utalhat természetes folyamatokra is, de sokkal valószínűbb, hogy az emberek jóval a háziasítás előtt beavatkoztak a gyümölcs fejlődési folyamatába azzal, hogy rendszeresen begyűjtötték és fogyasztották azt.

Gaut elmondása szerint a háziasítással több olyan fontos gén megváltozott a gyümölcsben, amik annak szaporodását, illetve cukortartalmát befolyásolták. Ezek a változások hozták létre azt a szőlőt, amit mind ismerünk és segítették elterjeszteni az ókorban. A kutatások olyan káros mutációkat is segítenek beazonosítani, amik az ős-szőlőben még nem voltak megtalálhatóak, hanem inkább a tömeges termelés hatására alakultak ki, elsősorban a kolonizációs időszakban. Ezeknek a mutációknak a beazonosítása nagyban segítheti a szőlőtermesztőket a jövőben.