A fokhagyma világpiaca 2025 végére egyre összetettebb és kihívásokkal terhes képet mutat. Bár a termelés globális szinten összességében nem csökkent jelentősen, a keresleti és kínálati arányok felborulása, az árnyomás növekedése, a versenyképes – és gyakran alacsonyabb költségű – importtermékek térnyerése, valamint a logisztikai és minőségi szempontok határozott átrendeződést indítottak el az egyes régiók szerepében. Az európai termelők sorsa különösen aggasztó: a hagyományosan erős országok egyre nehezebben tudják megőrizni pozícióikat a globális kereskedelemben.
Európa: csökkenő versenyképesség, növekvő importnyomás
Spanyolország: a legnagyobb vesztes
A spanyol fokhagymatermelők idén súlyos évet zártak. Bár a vetésterület nem csökkent drasztikusan, a hozamok mégis jelentősen visszaestek – a legrosszabb termelési szintre 10 évre visszamenőleg.
A termelés mintegy 30 százalékkal kevesebb lett, mint 2022-ben, ami alapvetően a szokatlanul meleg tavasznak, a csapadékhiánynak és az ezekből fakadó növényegészségügyi problémáknak köszönhető. A költségek viszont az egekbe szöktek, és a spanyol termelők egyre gyakrabban szembesülnek azzal a dilemmával, hogy a magas előállítási árakat képtelenség érvényesíteni a globális piacon.
A piaci versenytársak közül Egyiptom és Törökország a legagresszívebb szereplők. Ezen országok alacsonyabb önköltséggel, olcsóbb munkaerővel, és kevésbé szigorú szabályozási környezettel termelnek, így a spanyol áruhoz képest 20–30 százalékkal kedvezőbb áron kínálnak fokhagymát az exportpiacokon. A spanyol szektort ez komoly gazdasági nyomás alá helyezi, amely már nemcsak az exportvolumenre, hanem a belföldi értékesítésre is hatással van.
Franciaország: eltűnő kis kaliberű termékek
A francia termelők számára a 2025-ös szezon vegyes képet mutat. A nagy kaliberű fokhagyma esetében a hozam jó, a minőség megfelelő, ugyanakkor a piac jelentős hiányt szenved a kisebb méretű, 40–60 mm-es kaliberű áruból, amely iránt erős a kereslet – főként a kiskereskedelmi láncok részéről. Ezeket a termékeket gyakran előnyben részesítik csomagolt kiszerelés esetén, így a hiányuk komoly értékesítési problémákat okoz.
Az árak jelenleg stabilak, de a verseny már érezhető. A francia termelők hangsúlyozzák, hogy a hazai, védett eredetű áruk minősége magasabb, mint az importé, azonban a kereskedelmi láncok egyre kevésbé hajlandók megfizetni a prémiumot a lokális eredetért.
Hollandia és Németország: a kereslet átrendeződése
Hollandiában a piac továbbra is fontos közvetítő szerepet tölt be az európai fokhagyma-elosztásban. Az utóbbi hónapokban azonban a holland importőrök növekvő óvatossággal kezelik a spanyol árut. A minőségi reklamációk száma emelkedett, ezért a kiskereskedők egyre gyakrabban keresnek alternatív forrásokat, például Kínát.
Németországban a szezon eddig nyugodtabban alakult. A belföldi termés átlagos, a kereslet kielégítő, és bár az árak enyhén emelkedtek, az import aránya stabil. A német fogyasztók részéről ugyanakkor egyre markánsabb a nyomás az ár-érték arány javítása felé.

A fokhagyma világpiaca 2025 végére egyre összetettebb és kihívásokkal terhes képet mutat – Fotó: Pixabay
Kína: a világpiac csendes, de meghatározó szereplője
A kínai fokhagymaexport idén is megbízhatóan teljesít, különösen a karácsonyi exportidőszakban. A mennyiség folyamatos, a minőség az év eleji időjárási kihívások ellenére kiemelkedő, a szállítási díjak pedig – a konténerpiac stabilizálódásával – lényegesen alacsonyabbak, mint 2022–2023-ban. Ez lehetővé teszi, hogy a kínai áru még versenyképesebben jusson el Európába, Afrikába és Latin-Amerikába.
Ugyanakkor némi keresletcsökkenés is érzékelhető, különösen az élelmiszeripari szegmensben, ahol a szállodai és vendéglátóipari megrendelések nem érték el a járvány előtti szintet. A kínai termelők számára különösen fontos az afrikai és latin-amerikai export visszaesésének kompenzálása – ezt most főként Európán keresztül próbálják pótolni.
Dél-Afrika: túltermelés és csempészet
A dél-afrikai piac jelenleg túltelített. Mind a helyben termelt, mind a külföldről – főként Kínából – beáramló fokhagyma mennyisége bőséges. Az alacsony árak azonban nemcsak a termelők, hanem a legális importőrök számára is problémát jelentenek, különösen azért, mert a csempészett kínai áru a hivatalos vámokat megkerülve árasztja el a piacokat.
A helyi termelők szerint nem lehet versenyezni azzal az importtal, amely olcsóbb, és még vámot sem fizet. A dél-afrikai mezőgazdasági szervezetek ezért fokozott ellenőrzést sürgetnek a hatóságok részéről, hogy védelmet kapjanak a tisztességtelen versenytől.
Egyiptom: felfutóban, de nem problémamentesen
Egyiptom a régió egyik legdinamikusabban fejlődő fokhagymatermelő országa, amely az elmúlt években látványosan növelte exportképességét. A 2024-es ültetési szezonban a területek növekedése jelentős volt, amit a jó piaci árak és a külső kereslet ösztönzött. Azonban a következő szezon kilátásait bizonytalanság övezi: a vetőmag-ellátás problémás, és a rendkívül változékony időjárás miatt az agronómiai kockázatok is nőttek.
Emellett kérdés, hogy Egyiptom képes lesz-e fenntartani a jelenlegi minőséget, és megbízható szállítóként megőrizni pozícióját az EU-ban, különösen a maradék vegyszertartalomra és nyomonkövethetőségre vonatkozó uniós követelmények fényében.
Latin-Amerika: alacsony árak, erősödő kínai nyomás
Peru idei szezonja erősnek ígérkezik mennyiségi szempontból, azonban az exportárakat jelentősen nyomják lefelé a kínai versenytársak. A perui áru Mexikóban találja legnagyobb piacát, de itt is megfigyelhető a kínai szürkeimport jelenléte. Az árkülönbség miatt a helyi kereskedők gyakran a kínai fokhagymát részesítik előnyben, még ha az minőségileg nem is mindig egyenértékű a dél-amerikai termékkel.
Argentína és Chile is jó szezon elé néznek, azonban az árak itt is a padlón vannak. A belföldi termelőknek rendkívül szűk mozgásterük van, különösen a szállítási költségek és a gyenge devizaárfolyam miatt. A brazil piacon tapasztalható készlettelítettség, valamint az antidömping-intézkedések feloldása csak tovább rontja a helyzetet.
Kilátások 2026-ra: kiélezett verseny, új pozíciók
A 2026-os év sok tekintetben fordulópont lehet. A tradicionális termelők, mint Spanyolország és Franciaország, új pozíciókat keresnek a prémium szegmensben, miközben a dél-déli kereskedelmi útvonalak (pl. Egyiptom–Dél-Afrika, Kína–Latin-Amerika) erősödnek. A piac egyre inkább szegmentálódik: az árérzékeny vevők az olcsóbb források felé fordulnak, míg a minőséget keresők hajlandók prémiumot fizetni – de csak biztosított szállítás és kiszámítható minőség esetén.
Forrás: freshplaza.com
Indexkép: pixabay.com













