A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező mellékterméke. Összetétele köszönhetően jól hasznosítható energiaforrásként (biogáz előállítása), de a mezőgazdaságban trágyaként is.
A szennyvíziszapot a mechanikai tisztítás után maradt úszó és lebegő szilárdanyagok, valamint a biológiai tisztításkor keletkező, élő és elhalt baktérium pelyhek alkotják. - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a tájékoztatójában.
Szennyvíztisztító-telepeken végzik a munkálatokat — fotó: pixabay.com
Tisztítási technológia szerinti csoportosítás
Attól függően, hogy milyen tisztítási technológiát alkalmaznak, kétféle szennyvíziszapot különböztetnek meg:
- mechanikai: az előülepítésen összegyűlt, durvaszerkezetű nyersiszap - ennek a nyersanyagtartalma: 60 -80 %
- biológiai: az utóülepítésen elkülönített, finomszerkezetű humusziszap - aminek a nyersanyagtartalma 75 – 80 %
A szennyvíz könnyen bomló szerves anyagait szagmentes, tovább már nem bomló, fertőzést nem okozó anyaggá alakítják át — fotó: pixabay.com
Mi a szennyvíziszap kezelés célja?
A szennyvíziszap-kezelés célja összetett:
- a fertőzőképesség csökkentése,
- a hasznosíthatósági és elhelyezési lehetőségek megteremtése,
- a térfogatcsökkentés
Az iszapstabilitás elérésének folyamata során a szennyvíz könnyen bomló szerves anyagait szagmentes, tovább már nem bomló, fertőzést nem okozó anyaggá alakítják át– anaerob, aerob, vagy kémiai kezeléssel. A folyamat részeként az szennyvíziszap víztelenítésével egyrészt térfogatcsökkentést, másrészt pedig az iszap földszerű, trágyaszerű halmazállapotú állagát érik el, ami kedvezőbb a mezőgazdasági elhelyezés szempontjából.
A szennyvíziszap értékes anyagok tárháza
A szennyvíziszap nem csupán egy melléktermék, hanem az értékes biomassza részét is képezi. Számos olyan értékes anyagot tartalmaz nagy mennyiségben, amely hiányzik a természetes anyagforgalomból és amit célszerű oda visszajuttatni.
A szennyvíziszap szerves anyag- és a növényi tápanyag-tápanyag jellemzői (átlagosan)
- szervesanyag tartalom: a szárazanyag 40 – 60 %-a
- növényi tápanyag-tartalom: a szárazanyag 5 – 6 %-a, ebből a nitrogén: 3 – 4 %, a f: 1 – 1,5 %, a kálium: 0,2 – 0,5 %
A szennyvíziszapban megjelennek:
- mikroelemek: köztük toxikus nehézfémek (Cd, Zn, Cu, Ni, Hg, Pb, Cr, B, Mn, Mo) – ezek az utóbbi időben jelentek meg leginkább (bizonyos esetekben a kis mértékű jelenlétük nem okoz gondot, mivel a talajban képes átalakulni)
- mikróbák: baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek – ezek lehetnek veszélyes szervezetek is, és/vagy hasznos talajlakó baktérium populációk;
A szennyíziszap egy rendkívül értékes növényi tápanyag — fotó: pixabay.com
A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása világszerte elterjedt
A szennyvíziszap elvileg hordozhat veszélyes anyagokat, azonban léteznek megoldások ezek kiküszöbölésére, ennek köszönhetően nem feltétlen kell úgy gondolni a szennyvíziszapra, mint egy veszélyes anyagra. Megfelelő kezeléssel egy rendkívül értékes szervesanyag és növényi tápanyag.
A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása egyidejű a szennyvíziszap megjelenésével és a világon mindenütt alkalmazott módszer. A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység.
A szennyvíziszap a talajok szervesanyag, és tápanyag-utánpótlásának egyik eszköze. A szennyvíziszap értékes összetevői - annak megfelelő adagolása mellett - számos pozitív hatást gyakorolnak a talajokban:
- növeli a talaj víztartóképességét, nedvességtartalmát – víz,
- növeli a szervesanyag-tartalmát – tápanyag,
- emeli a makropórus porozitását– levegő
Ezek által növeli a talajaggregátum stabilitását is, miközben csökken a talaj térfogatsűrűsége, tömörsége és a nyírásellenállása.
Az iszap-halmazállapotok előnyei és hátrányai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából
Az alábbi táblázat összefoglalja az egyes iszap-halmazállapotok előnyeit és hátrányait.
Iszap-halmazállapotok előnyei és hátrányai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából — forrás: NAK/Vermes László – Vízgazdálkodás (1997)
Az érdeklődök további részleteket olvashatnak a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának általános feltételeiről a NAK portálon.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
