"Az Arion vulgaris, vagyis a spanyol meztelencsiga egy gyorsan terjedő, agresszív jövevényfaj, amely sok kerttulajdonos életét keseríti meg. Magyarországon 1986-ban jelezték először. Egy 2005-ben és 2010-ben történt felmérésünk során kiderült, hogy főleg a Dunántúlt hódította meg, de az északi megyékben és az Alföldön is kezdett elterjedni. Most azt szeretnénk felmérni, hogy a faj mennyire elterjedt és mennyire gyakori az országban, és hozzávetőlegesen mekkora kárt okoz" – mondta el Páll-Gergely Barna, az MTA ATK Növényvédelmi Intézet malakológusa.
A spanyol meztelencsiga komoly károkat okozhat a kerttulajdonosoknak – fotó: Varga András
A Növényvédelmi Intézet és a Magyar Természettudományi Múzeum által összeállított kérdőív kitöltésével te is rengeteget segíthetsz abban, hogy jobban megismerjük ezt a kártevő meztelencsigát, és minél hatékonyabban védekezzünk ellene.
Az alábbi kérdőív kitöltése csak néhány percet vesz igénybe. Köszönjük a segítséged!
Az előfordulási pontokat térképen fogják rögzíteni, ezért minél pontosabb lelőhelyekre van szükség: a település nevén kívül utca és házszámra, vagy a legközelebbi útkereszteződés nevére is. Lehetőség szerint küldjetek fotókat is a kártevőről, hogy a kutatók pontosan beazonosíthassák a károkozó csigafajt. A képeket a következő e-mail címre várják: arion@agrar.mta.hu.
A kártevő csigafaj egyszínű narancssárga vagy barna, a talpa oldala pedig sávozott – fotó: Varga András
A nagy igyekezetben nem szabad elfelejtenünk, hogy nem mind spanyol meztelencsiga, ami fénylik. Magyarországról 26 meztelencsiga faj ismert, köztük például a nemzet két büszkesége, a védett kárpáti kék meztelencsiga, a Bielzia coerulans és a budapesti csupaszcsiga vagyis a Tandonia budapestensis. A mi "spanyol" jövevényünket (aminek egyébként semmi köze Spanyolországhoz) meg lehet ismerni arról, hogy egyszínű narancssárga vagy barna, a talpa oldala sávozott, szép nagy, és a kertekben jelent kompetíciót a kerttulajdonosnak.
A kutatás végére megtudjuk, hogy merre él az invazív faj, nagyjából számszerűsíthető az okozott kár, ezek az alapvető adatok pedig segítséget jelenthetnek egy védekezési stratégia kidolgozásához.
Fehér Zoltán és Varga András (Magyar Természettudományi Múzeum)
Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna (MTA ATK Növényvédelmi Intézet)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
