A temetkezés mai formái, azaz a koporsós temetés és a hamvasztás jelentős környezetterhelést jelentenek, ráadásul nagyon drágák, ezért a Recompose seattle-i vállalat kifejlesztette azt az eljárást, melynek során a halottakat egy-egy faforgáccsal, lucernával, szalmával bélelt kapszulába helyezik, amelyek így kb. 30 nap alatt termőfölddé alakulnak át.

A kapszulában szabályozható a páratartalom, az oxigén- és nitrogénszint, valamint a hőmérséklet, így olyan feltételeket tudnak kialakítani, amelyek a komposztálásban résztvevő mikrobák és baktériumok számára a legmegfelelőbbek.

temetés

A koporsós és a hamvasztásos temetés is óriási környezetterhelést jelent – Fotó: pixabay

"A természetes szerves redukció egy irányított biológiai eljárás, amelynek során az emberi maradványokból földszerű szerves anyag jön létre. A folyamat során a mikrobák több mint 55 fokos hőmérsékletet idéznek elő, és a hőmérséklet napokon keresztül 55 fok felett marad, ez a hőmérséklet pedig elpusztítja a kórokozókat és molekuláris szintű változásokhoz vezet" – olvasható a Recompose honlapján. Ezzel az eljárással mintegy 0,84-1,4 tonnányi szén-dioxid kibocsátást lehet megspórolni a hamvasztáshoz képest, mindezt halottanként.

A folyamat végén 0,7 köbméter szerves anyag keletkezik, amelynek a felhasználásáról a hozzátartozók dönthetnek. Lehetőség van arra is, hogy a földet a Bells Mountain természetvédelmi területet kezelő szervezetnek ajánlják fel, ahol a termőföldet szétszórhatják az erdőben.

A különleges temetés ára nem csekély: a Recompose jelenleg 5500 dollárért végzi a holttestek komposztálását, ami óriási összeg, de Amerikában a hagyományos temetkezés ennél is drágább, 6 és 12 ezer dollár között van.

A raketa.hu korábban készített egy összefoglalót az alternatív temetkezési lehetőségekről, illetve a kegyeleti kultusz változásairól. Szóba került már a lebomló gombaruha és a rezomáció (főzés 180 fokon) is. Az alábbi videóban a lebomló gombaruhát mutatják be, amely gombák segítségével megakadályozza, hogy az emberi testből környezetkárosító anyagok kerüljenek a talajba vagy a levegőbe. A videóhoz magyar felirat is beállítható!

De mi a probléma a hagyományos módszerekkel?

A koporsós és hamvasztásos temetések aránya jelentősen megváltozott: a hamvasztás alkalmazása túlsúlyba került a koporsós temetéssel szemben. Az USA-ban már 2016-ban meghaladta az ötven százalékot a hamvasztás aránya, de az uniós országok többségében, így Magyarországon is hasonló tendencia volt jellemző.

Hazánkban 1996-ban 27 %, 2006-ban 36 % volt a hamvasztások aránya, ahogy 2016-ban is háromból két esetben már emellett döntöttek a hozzátartozók.

A hamvasztás energiaigénye óriási, egy holttest elhamvasztása majdnem azonos egy személy átlagos havi energiafelhasználásával.

A koporsós temetés sem tűnik jó megoldásnak ilyen mértékű népességnövekedés mellett: az USA egymaga egy év leforgása alatt annyi fát juttat a föld alá a hagyományos koporsós temetéseknek köszönhetően, amennyiből 1800 ember számára lakást építhetnének, és annyi fémet, amennyiből újjáépíthetnék a Golden Gate-hidat.

Visszatérő problémát jelent a temetők helyfoglalása is: a tizennyolcadik-tizenkilencedik századi városiasodás miatt a városkörnyéki temetők többsége mára teljesen megtelt, közülük ráadásul több nem bővíthető.