szilva nyersen is nagyon finom, de azért feldolgozva az igazi. Nem véletlen, hogy minden családnak megvan a maga bevált, és generációról-generációra szálló szilvalekvár receptje, és sokan vélik úgy, hogy ők készítik a világon a legjobb szilvapálinkát.

Rengeteg népi módszer és fantasztikus recept lelhető fel a szilvával kapcsolatban, a lekvártól kezdve, a pálinkán át, egészen a szilvásgombócig. Érdemes szemezgetni belőlük, hiszen a szilvából készült pálinka sem véletlenül került be a hungarikumok közé.

szilva üstben

A szilvalekvár főzésének hazánkban nagyon komoly hagyományai vannak. Fotó: Shutterstock

A szilva igazán különleges

Már az egyiptomi  fáraók  sírjaiban is találtak aszaltszilva-maradványokat. Az első hazai, szilvával kapcsolatos írásos emlékek pedig az Árpád-korból származnak. A legnagyobb szilvatermelő állam Románia, Németország és Bulgária után pedig negyedikként Magyarország következik. Hazánkban szinte minden tájegységben folyik szilvatermelés, de a legnagyobb szilvanagyhatalmak a Jászságban, Heves megyében, a Tiszántúlon, a Zalában, a Zemplénben, a Dél-Alföldön és a Duna-Tisza-közén vannak.

Ne maradjunk le a szilváról akkor sem, amikor éppen nincs szezonja

1. Az aszaltszilva igazán finom csemege, akár önmagában, akár sajt mellé tálalva. Ráadásul, ha kellően meleg az idő, elég leszedni az érett szilvát és kiteríteni a napra, persze egy hálóval letakarva, hiszen a rovarok is nagyon kedvelik.

2. A szilvásgombóc olyannyira népszerű, hogy még a Padlás című musicalben is megénekelték. Nem is csoda, hiszen soha nem fogjuk elfelejteni a nagymamánk által készített csodás finomságot. Van, aki egy felet tesz a gombócba, egy kockacukorral, van, aki egy egészet, egy kis fahéjjal. A variációk óriási számban állnak rendelkezésünkre, úgyhogy ne feledkezzünk meg erről a különleges finomságról.

3. A lekvárfőzésnek is komoly hagyománya van hazánkban, különösen, ha a szilváról van szó. Valamikor nem is volt olyan ház, amelynek a kertjében ne állt volna legalább egy szilvafa, és ne láttuk volna az udvaron az üstöt, amelyben a csodálatos szilvalekvárt készítették. Már kora reggel elkezdték főzni, és állandó keverés és lassú hevítés mellett volt, hogy késő délután lett készen a csodás csemege. Természetesen cukor hozzáadása nélkül is olyan sűrű volt, hogy megállt benne a kanál!

A Szatmár-Beregi Síkságon már több száz éves múlttal rendelkezik a szilvalekvár főzés hagyománya. A „Nemtudom" szilvafajta valódi természeti kincs, melynek csodás íze és illata tökéletes a szilvalekvárhoz. A munkafolyamat a verésből, a szedésből, a mosásból, a válogatásból, a ciberézésből és a sűrítésből áll, és a munka gyakran két napon keresztül tart. Sok helyen az egész család részt vesz benne, sőt, baráti társaságok is készítenek együtt szilvalekvárt.

A hagyomány szerint az érett gyümölcsöt botokkal verik le egy ponyvára, majd onnan kosarakba teszik. Ezután egy fateknőben átmossák, lecsöpögtetik, majd kezdetét veszi a ciberekészítés. A szilvalekvár hagyományosan vörösréz üstben készül, melyben puhára főzik a szilvát, hogy könnyen leváljon a magjáról, majd átdörzsölik egy rostán, amelyben a mag és a héj fennmarad. A forró ciberét a katlanba épített rézüstbe töltik, ahol folyamatos kavargatás mellett főzik a lekvárt, hogy oda ne égjen. Cukrot és tartósítószert nem adnak hozzá. Az elkészült lekvár pedig hosszú éveken át fogyasztható.

4. A szilvórium is sokak kedvence. A szilvából készült pálinka igazán magyar, hiszen az Európai Unió is védett magyar terméknek, hungarikumnak fogadta el. A szatmári szilvapálinkát nem lehet kihagyni a sorból, sőt, vele illik kezdeni, hiszen igazi hungarikum. A szakirodalom a Szatmár-Beregi síkság vidékét, külön agrometerológiai körzetként tartja nyilván, emiatt olyan különleges az itt termett szilva íze, mely a pálinkát is igazán egyedülállóvá teszi.

szilvapálinka tulipán pohárban

Állítólag tulipán pohárban a legjobb a pálinka. Fotó: Shutterstock

A szatmári szilvapálinka előállításához a penyigei és besztercei szilvafajták használhatóak, és az előírás szerint a párlat az előbbi két szilvafajtát 80%-ban, egyéb szilvafajtát maximum 20 %-ban tartalmazhat. A szatmári szilvapálinka földrajzi jelzés kizárólag Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termesztett szilvából készített pálinka esetén használható.


békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt gyümölcspálinka. Mivel a szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, ezért kitűnő pálinka készülhet belőle. A „békési" megjelöléssel előállított szilvapálinka alapanyaga a Békésen és Békés környékén termett szilva. A pálinka előállításához vörös szilva használható fel minimum 50-%-ban, és besztercei, stanley és ageni szilvák használhatóak mellette. A vörös szilva színe kékespiros, íze édeskés. A besztercei szilva kék színű és édes, a stanley szilva sötétkék színű, míg az ageni szilva ibolyáskék színű és nagyon illatos.

5. De a gyógyászatban is gyakran használják fel mind a mai napig a szilvát. Kiváló aszalt szilvaként a székrekedés ellen, de még szájöblítő szert is készítettek belőle régen. A szilva kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, de vitaminokban gazdag. Kiváló C-vitamin forrás, de jelentős az A-vitamin és a béta-karotin tartalma is. Az A-vitaminnak hála, remek hatással van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére.

A szilvában olyan antioxidánsok is vannak, mint amilyen például a lutein, amely segít a szabadgyökök elleni harcban, emellett ásványi anyagokban is gazdag, így jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, káliumot, vasat és fluoridot. A szilva K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzheimer-kór gyógyításában is jelentős szerepet játszik. A héjában található cellulóznak, és rostos húsának köszönhetően közismert vizelethajtó.

Szóval, minden okunk megvan rá, hogy gyakran fogyasszuk, ám pálinka formájában csakis nagyon kis mennyiségben ajánlott a fogyasztása! Szilvában gazdag nyarat kívánunk!