A Kínából származó Anoplophora glabripennis ázsiai hosszúcsápú cincér és A. chinensis a városi fákat, gyümölcsfákat és erdőket egyaránt károsítja. A három helyen izoláltan talált egyedeken kívül nem fordult elő: 1) Ardčche vidékén (Rhőne-Alpok körzet) 2003-ban üvegház közelében a faiskola-tulajdonos által korán felderített A. chinensisszel fertőzött két fát kivágták, megsemmisítették, egy kilométeres sugarú környékükön fertőzést a következő két évben nem észleltek. 2) Loiret körzetében 2003-ban 200 A. glabripennis-lárvával fertőzött 30 fát (5 élő bábot találtak), 2004-ben 12 imágóval fertőzött tíz fát, 2005-ben hatot (2 imágó) kivágtak. A góc felszámolása folyamatban van. 3) Az Atlanti óceán parti Loire-Atlantique vidékén 2004-ben 77, 2005-ben pedig 33 fát vágtak ki, és 163, illetve 13 lárvát találtak.


A 2000 óta szinte valamennyi vadgesztenyésben megtelepedett Cameraria ohridella vadgesztenye aknázómoly ellen két hatóanyag engedélyezett: diflubenzuron és bifentrin. A szisztemikus imidakloprid fatörzsbe injektálása hatásos a kártevő ellen, de Franciaországban nem engedélyezett. A szex-feromonokat használó biotechnológiai eljárások (tömeges csapdázás vagy légtértelítéses eljárás) hasznosak, viszont a gyakorlatban nem elterjedtek. Monitoring alapján szex-feromon csapdákat helyeznek ki kora tavasszal a fákra (2006-ban 2 csapda/fa összesen 5 fára), melyek két hónapon át fogják az első nemzedék hím egyedeit, meggátolva párzásukat. Az eredmények ismeretében lehetővé válik a populációdinamika megfigyelése és szabályozása, a rajzáscsúcs megállapítása, a rovarölő szeres védekezés megfelelő időpontjának kiválasztása és a kártétel elfogadható szintre csökkentése. A lárvák és tojások ellen diflubenzuron javasolt. Kísérletet végeztek Bacillus thuringiensisszel, amely ugyan nem pusztítja el a C. ohridella lárváit, de gátolja fejlődésüket és a lárvajáratok kialakulását.
Városi környezetben olcsó és hatékony megelőzés a lehullott, károsított levelek összegyűjtése, a levelekben áttelelő bábok elégetése vagy felhasználásuk az ökológiailag kedvezőbb komposztálásra, ha a hőmérséklet 1 hétig min. 40 şC. Ha a nagy parkokban minderre nincs lehetőség, a Waipuna-féle hőterápiás módszer hatékonyan alkalmazható.
Megoldást jelenthet más fafajok vagy kevésbé fogékony fajták telepítése. Orléans-ban az INRA-nál (Nemzeti Mezőgazdasági Kutató Intézet) biológiai védekezési kísérleteket folytatnak, de még a nagyszámban kibocsátott parazitoidokkal sem értek el semmilyen hatást sem. A tartósan betelepíthető hasznos élő szervezetekkel az az egyedüli gond, hogy az először 1984-ben Macedóniában talált C. ohridella valószínűleg máshonnan ered, vagyis hasznos élő szervezetét a származási helyén kellene keresni és az egyelőre nem ismert.
Az Olaszországon keresztül Amerikából behurcolt Corythucha ciliata platán csipkéspoloskát 1975-ben észlelték a francia Riviérán; 2001 óta Párizsban, de Elzászban és Bretagne-ban is előfordul. Az Avignon-i Egyetem kutatócsoportja a fertőzött fák visszametszésével kísérletezett, aminek hatására a kártevő egyedszáma és kártétele jelentősen csökkent. Nyáron egyetlen rovarölő szeres kezelés elegendő célzottan a fertőzött fákra.
A biológiai védekezés terén, a laboratóriumi vizsgálatok során megfelelőnek bizonyult Chrysoperla carnea nem ad kielégítő eredményt. A 2004-ben vizsgált PreFeRal (Paecilomyces fumusoroseus) jó (48%), de még mindig gyenge hatást fejt ki.


Az Amerikából a második világháború végén Franciaországba hurcolt Ceratocystis fimbriata f. sp. platani Provence térségében telepedett meg. 2005-ben újra megtalálták a Pireneusok vidékén. Az INRA kutatói az amerikai Platanus occidentalist és a közel-keleti Platanus orientalist keresztezték és a kapott Vallis Clausa nevű rezisztens hibridet 2005 óta forgalmazzák. Csakhogy a fertőzésre fogékony fák is hibridek! A spontán keresztezésből származó P. occidentalis eredetileg nem rezisztens, viszont az Amerikából származó betegségnek vannak ellenálló törzsei, ezért a szakemberek Missouri állambeli klónt használtak. Továbbszaporításra az amerikai platán nem megfelelő, mert fogékony az Apiognomonia venetara, de a P. orientalis rezisztens.


Ezt követően a görög Samos szigetről származó két klónnal kísérleteztek sikeresen. A kezdeti anyag felhasználásától a végeredményig mintegy tíz év telt el, az 1960 hibridből 18 esetben volt sikeres az első két inokulálás és 3 maradt végig életképes. Egyetlen, az A. venetaval szemben rezisztens platánfa fejlődik megfelelően, így ezt szaporították tovább. A további kutatás célja rezisztens klónok kifejlesztése és a platánok genetikai sokféleségének biztosítása.


A fertőzött platánok lecserélése megoldottnak látszik, de a fák fenntartásáról gondoskodni kell a városi környezetben, az utak vagy csatornák mentén, különösen a kivágott fák környékén. A fertőzött fák eltávolítása és a sarjak glifozátos irtása után a fertőzési forrás jelen van, sőt a károsító a fában él még legalább 16 hónapig vagy enyhébb formában 5 évig is! Tehát erre a helyre vagy környékére fogékony platánt nem javasolt telepíteni. A törzstől távolodva vagy a gyökerek átmérőjének csökkenésével a gyökerek fertőzöttsége csökken. Javasolt korai sarjkezelést végezni, ugyanis minél kevesebb faanyag marad a helyszínen, annál rövidebb a kórokozó élettartama.


A platán Apiognomonia veneta okozta betegségét már a XIX. század végén azonosították. Legjelentősebb kártétele, hogy nyáron levélhullást okoz. Spanyolországban fedezték fel újra az 1970-es évek végén. Kísérletek során hasonlították össze a 2001-ben metszett, de nem kezelt, a kontroll és a karbendazimmal kezelt, de nem metszett legalább 100 éves fák fertőzési szintjét. A 2001 és 2005 között metszett fák egészségügyi állapota jobb volt, mint a kezelt és a kontroll fáké. A metszés és a megelőző intézkedések (a levelek összegyűjtése) együttesen több éven át hatásosak.


A gyümölcsültetvényekben ismert Zeuzera pyrina kis farontólepke hernyója a vékonyabb díszfákat károsítja: járatokat képez, különösen a 10 cm átmérőnél kisebb gallyakban, amelyek a szél hatására eltörnek. A Pireneusok vidékén a Növényvédelmi Szolgálat országos kártevő-felderítést és megyei adatokra épülő helyi vizsgálatot végzett. Kimutatták, hogy a kártevő városi (juhar-, hárs-, platán-, nyár- és kőris-) fákon országosan előfordul. Tünetek: az ágak eltörnek, a fa tartó szerkezete módosul. A Garonne folyó felső folyásánál 2002 és 2004 között 53.000 megvizsgált fából 844 (1,6%) volt fertőzött. 2005 áprilisában a Toulouse környéki autópályán találtak egy platánágat 55 lárvával. Védekezésre két rovarölő szer engedélyezett: bifentrin és fozalon. Sorfákon a metszés és az egyelőre ismeretlen hatékonyságú feromonos kezelés vagy, alacsony fákon, a járatok kitisztítása javasolt.

Összeállította: Böszörményi Ede
MgSZH Központ