A fonalférgek inváziós lárvái felkeresik a gyökereket, és többnyire a gyökérvégeken behatolva belső élősködőként táplálkoznak. Táplálkozásuk nyomán a gyökérszövetben óriássejtek képződnek, így az nem tudja ellátni víz- és táplálkozási funkcióját. A gyökereken kisebb-nagyobb, sokszor diónagyságot is meghaladó megvastagodások, ún. „gubacsok” képződnek és erős fertőzés nyomán a gyökér, majd a teljes növény is elpusztul.

A nematodák gazdanövényei közül a sekélyen gyökerező uborka a legérzékenyebb. Ellenálló fajtát eddig nem sikerült kinemesíteni.

Paradicsom hajtásában is nagy hozamkiesést okoznak a fonalférgek. A növények terméskötődése a középtájtól kezdődően már hiányossá válik. Elsősorban a féldeterminált fajták károsodnak, ezek között nem igen található rezisztens változat.

A paprikatermesztésben néhány, hosszú tenyészidejű fajta igen érzékeny. A növények csúcsi részén, vashiány-tünetekhez hasonló kivilágosodással is jelzik a bekövetkezett fertőzést.

A sárgarépa- és petrezselyemhajtásoknak is komoly akadálya lehet – homoki területeken – a talaj fertőzöttsége. A megtámadott növényeken minőségi (szőrösgyökerűség) és mennyiségi kárt lehet tapasztalni.

A saláta jól elviseli a fonalférgek támadását, míg a káposztafélék általában nem fertőződnek.

A fonalférgek ellen védekezhetünk talajgázosítással, talajkezeléssel, talajfertőtlenítéssel, végezetül fonalféreg ellenálló növényfajták termesztésével.

A meztelen csigák több faja károsít. Fénykerülő állatok, ezért nappalra búvóhelyet keresnek maguknak, jelenlétükre csak gyöngyházfényű nyálkacsík hívja fel a figyelmet. Kártételül leginkább a káposztaféléken, a retek és salátaféléken tapasztalható. Csalogatószerekkel védekezhetünk ellene.

A lótücsök eléggé nagy testű, ásólábú rovar. Nedves talajon és palántaágyakban, valamint frissen trágyázott területeken komoly kárt okozhat. Bár táplálékuk elsősorban állati eredetű, az útjukba kerülő növényeket megrágják vagy kitúrják. 

A cserebogár pajorok ellen – különösen a termesztés első évében – ajánlatos védekezni talajmunkával vagy talajfertőtlenítéssel.

Szólni kell még a hangyákról, melyek a legtöbb életközösségben hasznosak, azonban a hajtatásban időnként kellemetlen károkat okoznak azáltal, hogy a palánták vagy a kiültetett növények gyökérnyaki részét elrágják és a megtámadott tövek sínylődnek. 

Dr. László László