Az Agroinform kérdőívét kitöltő közel 1200 válaszadó 50 százaléka 100 négyzetméternél kisebb kertet művel, és mindössze harmaduknak áll rendelkezésükre 200 négyzetméternél nagyobb terület erre a célra. E területek 80 százaléka a lakóház körül található udvar vagy kert, 17 százaléknyian a lakástól távolabbi zártkertben, nyaralóban vagy egyéb elkerített kertben tevékenykedik, 3 százaléknyian pedig el nem kerített termőföldön gondozzák a kiskertjüket.

A kiskertre fordított időt tekintve jelentősen szóródtak a válaszok: a felmérésben részt vevők 53 százaléka heti szinten kevesebb mint tíz órát tölt a kiskertben a tavasztól őszig terjedő időszakban. 20 százaléknyian ugyanakkor több mint 20 órát írtak heti kertészkedésre, ami naponta átlagosan minimum három órát jelent.

zöldség

A válaszadók számára a friss zöldséghez való olcsóbb hozzájutás és a vegyszermentesség is fontos szempont – fotó: Agroinform/Polgárné Sarok Edit

Kertészkedés, mint kikapcsolódás

„Szinte egyöntetű, 92 százalékos az a vélemény, hogy a kiskert gondozása jó kikapcsolódási forma, vagyis ennek a fajta termelésnek a jelentősége messze túlmutat annak gazdasági hasznosságán – mutat rá Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A válaszadók 84 százalékának emellett fontos szempont, hogy ily módon biztosítható az általa fogyasztott zöldség vegyszermentessége. A friss zöldséghez való olcsóbb hozzájutás a válaszadók kétharmadánál bír valamilyen fokú fontossággal.”

kert

A kerti veteményesben a paradicsom és a paprika a leggyakoribb – fotó: Agroinform/Polgárné Sarok Edit

Kevesen nyúlnak szintetikus szerekhez

A beérkezett válaszok alapján a kiskertekben termesztett zöldségek közül a paradicsom és a paprika a leggyakoribb, a kiskertek 95 százalékában fordulnak elő. Szintén magas, 83 százalékos  a gyökérzöldségek (répafélék, retek, cékla, zeller) aránya, de az uborka és más tökfélék is jelen vannak a kertek 80 százalékában. Hüvelyesekkel (bab, borsó) a kiskertet művelők 76, míg salátával és egyéb levélzöldségekkel (spenót, sóska) 72 százalékuk foglalkozik. Szintén jelentős, 62 százalékos a fűszernövények aránya. Burgonyát azonban már csupán 47 százaléknyian, káposztaféléket (pl. karalábé, káposzta, kelbimbó) pedig 42 százaléknyian termesztenek. A csemegekukorica előfordulási aránya pedig mindössze 34 százalékos a kiskertekben.

zöldség a kiskertben

A válaszadók mindössze 22 százaléka alkalmaz biotermesztésben nem használható növényvédő szert a kiskerti zöldségesben. A növények ésszerű társítására 52 százaléknyian igyekeznek odafigyelni, de természetesen a legelterjedtebb növényvédelmi eljárás a mechanikai gyomirtás: kapálással, gyomlálással 92 százaléknyian tartják karban a kiskertjüket. A tápanyag-utánpótlás két leggyakoribb forrása a szerves trágya (43%) és a komposzt (42%), műtrágyát mindössze a válaszadók 10 százaléka használ.

Amennyiben gyümölcsfák is vannak a kiskertben, azok gondozása leggyakrabban a tavaszi metszést jelenti, a tulajdonosok 85 százaléka fordít erre gondot. 62 százaléknyian évente 1-2 alkalommal megelőző permetezést folytatnak. A válaszadók 49 százaléka időnkénti trágyázással, 47 százalékuk pedig öntözéssel is segíti a gyümölcsfák fejlődését. Mindössze 8 százaléknyian vannak olyanok, akik a gyümölcsfát egyáltalán nem gondozzák, csupán éréskor leszedik a termést.