Rafai Pál – Brydl Endre – Nagy Gyula : A sertés-, szarvasmarha- és baromfitartás higiéniája és állomány-egészségtana

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
5900 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
0
Könyv mérete:
mm x mm
Leírás:

A könyv magyar nyelven elsőként összegzi az állomány-egészségtan ezen állatfajokra vonatkozó legfontosabb ismereteit.

Az állomány-egészségtan feladata olyan diagnosztikai módszerek és termelésorientáló programok kifejlesztése és alkalmazása, melyek alapján lehetővé válik az állományszinten előforduló betegség, termés-elmaradás időben való felismerése, az előidéző okok meghatározása és felszámolása

5900 Ft,-

A megrendelő szállítási adatai átadásra kerülnek az Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. részére a kiadvány kiszállítása céljából.

Tartalomjegyzék

TARTALOM

SERTÉStartás higiéniája és ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGTANA


1. fejezet
A sertéstenyésztés főbb jellemzői 

Baltay Mihály
A sertéstenyésztés hazai szervezete 
Sertésfajták   
Magyarországon elismert fajták    
Törzskönyvezés    
Teljesítményvizsgálat    
Tenyészértékbecslés a BLUP módszerrel   
Mesterséges termékenyítés   

2. fejezet
Termelésorientáltantervezett egészségügyi programok
   

3. fejezet
Ellenőrző listák a termelési környezet kockázati tényezőinek feltárására    

Ellenőrző lista rutinvizsgálatokhoz    

4. fejezet
Patomorfológiai adatok gyűjtése, elemzése és szolgáltatása
   
A patomorfológiai vizsgálatok terjedelme    
A patomorfológiai vizsgálatok ideje és gyakorisága    
Hány sertést kell megvizsgálni?    
A vágóhídi patomorfológiai leletek kapcsolata a megállapított betegség
keletkezési idejével és lefolyásának időtartamával    
Hazai tapasztalatok    

5. fejezet
Adatgyűjtés és adatfeldolgozás
  

6. fejezet
A sertéstartás technológiai rendszerei  
  
A fialtatás technológiai rendszerei    
A malac-utónevelés (előhizlalás) technológiai rendszerei    
A sertéshizlalás technológiai rendszerei    
Az itatás és a takarmánykiosztás technológiai rendszerei a sertéshizlalókban    
A kocatartás technológiai rendszerei    

7. fejezet
A szaporodásbiológiai munka szervezése
   
A szaporodási teljesítmény ellenőrzése    
A koca szaporodási teljesítményét jellemző tényezők    
A születéskori alomnépességet meghatározó élettani tényezők    
A születési alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők    
A szokásos adatrögzítéssel mérhető és értékelhető környezeti tényezők hatása az alomnépességre    
A szokásos adatrögzítéssel nem mérhető és értékelhető
környezeti tényezők hatása az alomnépességre    
A fialási forgó    
Választástól az eredményes termékenyítésig    
Tenyészállat-utánpótlás    
Útmutató a reprodukciós zavarok felismeréséhez és a problémák megszüntetéséhez    

8. fejezet
Kocaselejtezés  
  

9. fejezet
Kocák fialás körüli betegségei
  

10. fejezet
Egészségügyi programok a fialás körül   

A választás előtti veszteségek alakulása, főbb okai és a veszteségek megelőzésének lehetőségei    
Fialás alatt kialakuló veszteségek   
Fialás után kialakuló veszteségek  
Nem fertőző okok   
Élőcsírák okozta megbetegedések    

11. fejezet
A választástól a malac-utónevelés végéig
  
A fejlődési erélyt és az elválasztás eredményességét befolyásoló élettani, anatómiai
sajátosságok, takarmányozási és tartási tényezők    
A választás időpontja   
Anatómiai és élettani sajátosságok   
Takarmányozás    
Tartás – gondozás    
A választott malacok baktériumos és vírusos eredetű betegségei    
Az E. coli okozta választáskori hasmenés elleni védekezés általános szempontjai    

12. fejezet
Hízóállományok egészségügyi menedzsmentje

   
13. fejezet
A sertés idült légzőszervi betegségei 
   
A védekezés és a megelőzés állomány-egészségügyi szempontjai    
A kórhatározás állomány-egészségügyi módszerei    
Az idült légzőszervi megbetegedések elleni védekezés lehetőségei    
A légzőszervi betegség kórokozóitól való mentesítés   
Special Pathogen Free-állományok létesítésének állat-egészségügyi, termelésgazdaságossági szempontjai   
Gyógyszeres korai választás    
A légzőszervi betegség kórokozóinak eradikációja részleges állomány cserével   

14. fejezet
Fogalom meghatározások (Glossary)    

Fogalommeghatározások    
Tenyésztési adatok (breeding data)   
A termékenységet jellemző fogalmak (fertility data)    
Szoptatási időszak    
Malac-utónevelés   
Hizlalás  

SzarvasmarhaTARTÁS higiéniája és ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGTANA

15. fejezet 
Bevezetés a szarvasmarhatartás állathigiéniai és állomány-egészségtani ismereteibe
 

16. fejezet
Szarvasmarhaállomány-egészségtani alapismerete
k    
Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehenészetekben    
Az állomány-egészségügyi termelésorientáló program megvalósításában résztvevő    
szakemberekkel szemben támasztott követelmények  
A tehenészet menedzsmentjének szerkezete  
Az állomány-egészségügyi termelésorientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll)    
Állomány-egészségügyi termelésorientáló program megvalósítása (szaporodásbiológiai példa)    

17. fejezet
Állományszintű adat- és információ-gyűjtés, -feldolgozás és -elemzés   
 
Az adatnyilvántartás tartalma   
Adatnyilvántartás és adattárolás   
Adatfeldolgozás 
Riska szarvasmarhatelep-irányító program     
Növendék-nyilvántartó     
Apaállat-nyilvántartó     
Embrió-nyilvántartó    
Állatállomány-változás nyilvántartása    
Fontos kiegészítő nyilvántartások    
Állomány-egészségügyi termelésorientáló program megvalósításának eszközei    

18. fejezet
A telepszemle (farmvizit)   
 
A telepszemle előkészítése    
A telepszemle során végzett tevékenységek    
Klinikai vizsgálat    
A telepszemle végrehajtása    
Általános istállószemle   
Napi munkarend és feladatok    
Fejőrendszer  
A takarmányozási program    
Trágyakezelés    
Legelőhasznosítás   
Karámos tehéntartás     
A telepszemle során elvégzendő feladatok   
Döntéshozatal    
A HACCP-rendszer   
Vizuális állománydiagnosztikai módszerek    
A tejelő tehén kondíciópontozásos rendszere    
A bélsár konzisztenciájának értékelése   
Növényi részecskék és méretük a bélsárban  
A bélsár mennyisége    
A bélsár színe    
A bélsár szaga    
A takarmányadag vizsgálata    

19. fejezet
A szarvasmarhatartás technológiája   
 
A tejhasznú tehenek tartástechnológiája    
A tehenek kötetlen tartása    
Kötetlen, pihenőbokszos tartás   
Kötetlen, mélyalmos tartás    
A kötetlen, növekvő almos tartás   
Elletőistállók a kötetlen tartásban  
A bokszos, (más néven) csikóbokszos elletőistálló 
A kiscsoportos elletőistálló    
Etetőterek, itatóhelyek, takarmánykiosztás a kötetlen tartásban    
Az etetőterek kialakítása  
Az itatóhelyek kialakítása    
A takarmánykiosztás és az etetés    
A takarmánytárolás létesítményei    
Trágyaeltávolítás a kötetlen tartású tehenészetekben    
Gépi fejés a kötetlen tartásban    
A tehenek kötött tartása    
Takarmánykiosztás kötött tartású tehenészetekben  
Trágyaeltávolítás a kötött tartásban   
A tehenek gépi fejése kötött tartásban   
Tejkezelés, tejfeldolgozás   
A borjak tartástechnológiája   
Az üszőnevelés tartástechnológiája   

20. fejezet
A borjúnevelés higiéniája és állomány-egészségtani kérdései
  
Az újszülött borjak biológiai értékét befolyásoló tényezők    
A megtermékenyített petesejt és az anya szervezetének egysége   
Az elletés higiéniája    
A születéskori egészségi állapot (vitalitás)    
A borjak takarmányozása    
Baktériumok és vírusok okozta gyakoribb borjúbetegségek
állomány-egészségtani kérdései    
A borjak fertőző, hasmenéssel járó betegségei és a védekezés
állomány-egészségtani kérdései   
A borjak E. coli okozta bélgyulladása és a védekezés állomány-egészségtani kérdései    
A borjak vírusok okozta emésztő- és légzőszervi betegségeinek
állomány-egészségtani kérdései    
A borjak vírusok okozta emésztő- és légzőszervi betegségei elleni, nem specifikus védekezés főbb elemei   

21. fejezet
A tenyészüsző-nevelés fontosabb állomány-egészségtani szempontjai
   
A tenyészüszők takarmányozása    
Az üszők tenyésztésbevétele   
A szaporodásbiológiai teljesítmény értékelése   
A tenyészüszők felnevelésének állomány-egészségügyi szempontjai   

22. fejezet
Az energia-egyensúly, a fehérje- és az ásványanyag-forgalom zavarainak

megelőzését szolgáló takarmányozási stratégia   
A takarmánytartósítás fontosabb állomány-egészségügyi vonatkozásai    
A silózás    

23. fejezet
Szubklinikai anyagforgalmi zavarok a tejtermelő tehenészetekben
  
Anyagforgalmi ellenőrző (anyagcsereprofil-) vizsgálatok    
Szubklinikai anyagforgalmi betegségek előfordulása  
a hazai tejtermelő tehenészetekben    
A kedvezőtlen fehérjeellátottság következményei   

24. fejezet
A tejtermelő tehenek tőgygyulladása elleni állományszintű védekezésének alapelvei    

(Jánosi Szilárd)
A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek   
A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők    
A tőgygyulladást előidéző kórokozók csoportosítása    
Fertőző kórokozók   
Környezeti kórokozók    
Átmeneti jellegű kórokozók   
Diagnosztikai lehetőségek   
Klinikai tőgygyulladás   
Szubklinikai tőgygyulladás    
Mikrobiológiai vizsgálat   
A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei    
Hajlamosító hatások mérséklése    
A fertőzés állatról állatra terjedésének megakadályozása    
A fertőzött tehenek azonosítása    
A fertőzött tehenek további sorsa   
A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni, állományszintű védekezés alapelvei 
Külső hajlamosító hatások csökkentése    
Ellenállóképesség-csökkentő hatások mérséklése   
A betegség kártételének csökkentése    
Telepspecifikus, tőgyegészségügyi állományprogramok készítése és alkalmazása    

25. fejezet
Tejhasznú szarvasmarha-állományok szaporodásbiológiai gondozása
   
(Szenci Ottó)
Szaporodásbiológai adatnyilvántartás    
Az ivarzás és a mesterséges termékenyítés időpontjának nyilvántartása    
Az ellés lefolyása    
A magzatburok eltávozása  
Az involúció lefolyásának ellenőrzése    
A szaporodásbiológiai állapot értékelése    
Az elléstől az újbóli tenyésztésbe vételig eltelt időszak  
Az ivarzó állatok felismerésének hatékonysága    
A fogamzási arányt jelző paraméterek   
A reprodukciós teljesítmény elmaradásának főbb okai  
Vetélések  
Selejtezések oka    
Szülészeti-szaporodásbiológiai megbetegedések   
A nőivarú állomány reprodukciós teljesítményének növelése   
A nőivarú állomány rendszeres szaporodásbiológiai vizsgálata    
A meddőség állományszintű vizsgálata    
Általános vizsgálat    
Részletes vizsgálat   

26. fejezet
A húsmarha-tartás fontosabb állomány-egészségtani kérdései    

A húsmarhatartás technológiája   
Telelőkert    
Almozott karám    
Pihenődombos karám   
Etetőhelyek  
Itatóhely    
Húsmarhaistálló    
Borjúóvoda és -iskola    
A hústehenek nyári elhelyezése    
A húshasznú szarvasmarha-állományok szaporodásbiológiai gondozása (Szenci Ottó)  
A borjúszaporulat növelését elősegítő eljárások    
Az ellés lefolyásának jelentősége húshasznú állományokban    
Tenyészbikák használata húsmarha-állományokban    
A húshasznú szarvasmarha-állományokban gyakrabban előforduló betegségek   
Fertőző keratoconjunctivitis    
Paraziták okozta betegségek   

27. fejezet
A szarvasmarha lábvég-betegségei (Lehoczky János)  
 
A szarvasmarha ujjainak funkcionális anatómiája    
A csülök felépítése    
A szaru állomány felépítése, szerkezete    
A csülöktok    
Biomechanikai alapok és a terhelési viszonyok    
A funkcionális csülökkörmözés (tehermentesítő körmözés)    
A csülökkörmözés folyamata    
A megfelelő csülökhossz beállításának fontossága és szempontjai    
A megfelelő talpvastagság beállítása (Talpvastagság)    
A megfelelő magasság beállítása (Sarokmagasság)   
A „modell” kialakítása     
Az elváltozást mutató csülkök kezelése    
A laza szaru eltávolítása (csülöktoalett, 51–54. kép)    
A csülkök közti rés és a csűdhajlat ellenőrzése    
A tehermentesítő és a hagyományos csülökkörmözés összehasonlítása     325
A csülökápolás segédeszközei   
Kalodák   
A csülökkörmözés alapfelszerelése    
A tehermentesítés különböző lehetőségei    
A csülök és környékének betegségei  
Rusterholz-féle specifikus talpfekély (Pododermatitis circumscripta)     
Tyloma (Hyperplasia interdigitalis, Limax, „Vadhús”)   
Dermatitis digitalis (DD, Mortellaro-féle betegség)     
Sarokvánkos erózió (Dermatitis ungulae, Heel horn erosion, Ballenhornfaule,
„Sarokvánkos szarurothadás”)   
Ujjak közötti bőrgyulladás (Dermatitis interdigitalis)   
Interdigitális flegmone    
Laminitis (Pododermatitis aseptica diffusa, Laminitis, Klauenrehe,
Metabolikus eredetű csülökirha rendellenesség)    

A HázityúktaRTÁS higiéniája és ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGTANA

BEVEZETÉS   

28. fejezet
A baromfitermék-előállítás jelentősége a világ élelmezésében  
  
A baromfitermelés rendszere  
A baromfitermelés gazdaságossága   

29. fejezet
A baromfitartás technológiájának állathigiéniai szempontjai  
  
A baromfiistálló típusának állathigiéniai szempontjai     
A takarmányozás eszközeinek állathigiéniai szempontjai    
A takarmánytárolás eszközei    
A takarmánykiosztás eszközei   
Itatórendszerek    
A telepítési sűrűség állathigiéniai megítélése    
A naposbaromfi fogadásának állathigiéniai feltételei    
Az istálló előkészítése a naposbaromfi-állomány számára    
A bealmozás, az itatók és etetők elhelyezése    
A baromfiól klímájának beállítása a fogadáshoz   
A baromfiistálló szellőztetése   
A naposbaromfi átvétele 
A naposbaromfi lerakása    
A naposbaromfi gondozása   
Az állathigiéniai előírások kialakítása és megtartásuk ellenőrzése   

30. fejezet
A keltető szerepe és jelentősége a baromfibetegségek terjedésében és megelőzésében
   
A tenyésztojás higiéniai állapotát és minőségét befolyásoló tartástechnológiai tényezők    
Az állomány genetikai háttere    
A tenyészállomány tartási körülményei    
A takarmány és az ivóvíz    
Az ivararány   
Az állomány kora    
Az állomány termelésének színvonala   
A tojás mérete és formája    
A tojáshéj minősége    
A tojófészek    
A tojások összegyűjtése    
A tojások osztályozása és tisztítása    
A tojások fertőtlenítése    
A tenyésztojások tárolása    
Az állomány egészségi állapota, immunizálási programja    
A keltető és a keltetés higiéniája    
A keltető felépítése   
Tojásfogadó, -osztályozó és -tároló helyiség    
A fertőtlenítőhelyiség    
Az előkeltető terem    
A lámpázó- és átrakóhelyiség    
Utókeltető (bújtató-) helyiség    
Szexálóhelyiség    
Kezelőhelyiség    
Válogató- és tárolóhelyiség    
Mosóhelyiség    
Rakodóhelyiség    
Göngyölegtároló helyiség, raktárhelyiség    
Hulladéktároló helyiség    
A keltető és a keltetés higiéniája    
A keltető bejáratai     
A keltetőt mindig zárva kell tartani    
A naposbaromfi szállítása   
Szállítás tehergépkocsival    
Szállítás repülőgéppel   
A keltetői higiénia ellenőrzése    
A keltetési problémák okainak felderítése    
A kelésgyengeség    

31. fejezet
A betegségek elleni specifikus védekezés állathigiéniai szempontjai  
  
Az aktív immunizálás jelentősége és értéke a baromfi egészségvédelmében    
A baromfiállományok immunizálásának korlátai  
Az aktív immunizálás módszerei   
Kötőhártyára és az orrnyílásba cseppentés   
A csőr bemerítésével történő immunizálás   
Az itatás útján történő immunizálás   
A durva permet (spray) útján történő immunizálás  
Az aeroszollal történő immunizálás    
Az injekció formájában történő immunizálás   
Az immunizálási program kialakításának irányelvei     

32. fejezet
A tartási és takarmányozási hibák okozta fontosabb (összetett okú) baromfibetegségek 

A hús típusú baromfi lábrendellenességei    
A „turkey syndrome 65 (TS-65)”   
Kakasok és pulykabakok görbe ujjtartása    
A talpfekélyesedés    
A petevezető gyulladása  
A baromfi haemorrhagiás szindrómája    
A csirkék exsudativ diathesise    
Hasvízkór, a baromfi oedemabetegsége   
A zsírosmáj-szindróma   
Elhalásos bélgyulladás 
A coccidiosis    

33. fejezet
A baromfiállományok állat-egészségügyi felügyelete  
  
Az állomány egészségi állapotának ellenőrzése  
Az állománydiagnózis készítése   
Anamnézis   
Az állomány vizsgálata  
Az egyedek vizsgálata    
A diagnózis megközelítése 
 
Köszönetnyilvánítás

[bezárás x]