Rafai Pál : Állathigiénia — állomány-egészségtan

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
5900 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
344
Könyv mérete:
168x238 mm x mm
Leírás:

A kötet naprakész ismereteket nyújt az olvasónak a termelőhely és az élelmiszer-minőség, valamint -biztonság közötti összefüggésekről. Bemutatja a nagy létszámú állatot tartó telepek egészségvédelmének alapvető szabályait.
Összefoglalja az állatvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseit, áttekinti az állattartás környezetvédelmi vonatkozásait és szabályozásait.
13 fejezete megalapozza a párhuzamosan megjelenő A sertés-, szarvasmarha- és baromfitartás higiéniája és állomány-egészségtana c. kiadványunkat.

 

5900 Ft,-

Tartalomjegyzék

TARTALOM

Előszó    

Bevezetés    
Állathigiénia és az állomány-egészségtan tárgyköre, jelentősége    
Az állathigiénia történetéből    
Az állathigiénia utóbbi 40 éve Magyarországon    

Első fejezet
A nagy létszámú állattartó telepek egészségvédelme    
(Rafai Pál – Nagy Gyula)
Az állatállományok védelme a fertőző és járványos betegségek kórokozóitól   
A járványvédelmi rendszer kiépítése és működtetése   
A telep helyének megválasztása   
A telep elhatárolása    
A telep személyforgalma    
A telep járműforgalma    
A fertőzést közvetítő anyagok forgalma   
A telep állatforgalma  
A telep higiéniai rendje   
Az egyes istállók járványvédelme
A járványvédelem működtetése   
Az állattartó létesítményekre vonatkozó előírások   

Második fejezet
Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése   
(Rafai Pál – Tamási Géza)

A fertőtlenítés eredményességét befolyásoló biológiai és technológiai tényezők    
A sterilizálás és a fertőtlenítés fizikai és kémiai módszerei    
Fizikai eljárások    
Kémiai eljárások   
Fertőtlenítő szerek  
Folyékony és szilárd halmazállapotú vegyszerek  
A klór és vegyületei    
Jódtartalmú fertőtlenítőszerek 
Aldehidek 
Oxidálószerek    
Felületaktív fertőtlenítőszerek (tenzidek
Savak és lúgok    
Egyéb fertőtlenítő szerek    
Gáz halmazállapotú vegyszerek
Az állattenyésztés gyakorlatában alkalmazott fontosabb fertőtlenítési eljárások    
A telep védelmét szolgáló fertőtlenítési eljárások  
Az istállók fertőtlenítése    
Az istállók takarítása    
Az istállók berendezési tárgyainak fertőtlenítése  
Az itatóvíz, kutak és a vízvezeték fertőtlenítése    
A fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése   

Harmadik fejezet
Az állattartás környezetvédelmi vonatkozásai    

Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok (emissziók) általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre  
Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése 
A szennyező anyagok keletkezésének korlátozása 
A szennyező források és a lakott települések térbeni elkülönítése védőtávolságok biztosításával    
A környezetszennyező anyagok ártalmatlanításának és elhelyezésének szabályozása   
Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai   
A különböző osztályba sorolt állati hulladékok kezelése   
Állathullák kezelése és ártalmatlanítása   
Az állati hulladékok gyűjtése, szállítása és tárolása    
Az állati hulladékokat kezelő üzemek működése   
Az állati hulladékok feldolgozása 
Az állati hulladék megsemmisítése és hasznosítása    
Az almostrágya és hígtrágya kezelésének környezetvédelmi vonatkozásai    
A hígtrágya   
A hígtrágya kezelésének és hasznosításának fontosabb módszerei  
A hígtrágya előkészítése és összegyűjtése   
A hígtrágya kezelése   
A szilárd és híg fázis tovább kezelésének, elhelyezésének és hasznosításának állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi kérdései 
A trágya fertőtlenítése    
A hígtrágya elhelyezése 
A kártevők hatása a környezetre. A védekezés szempontjai (Jakab László)    
Rágcsálók elleni védekezés   
A legyek kártétele és a védekezés lehetőségei   
Legyek elleni védekezés állattartó telepeken    
Legyek elleni védekezés a legelőkön    
Madarak elleni védekezés   

Negyedik fejezet
Állattartó épületek (istállók) építésének általános szempontjai 

Általános szempontok   
Az építőanyagok tulajdonságai   
Határoló és nyílászáró szerkezetek    
Alapozás, lábazat, falak és falszerkezetek    
Nyílászáró szerkezetek    
Tetőszerkezet   
Padozat    
Állathigiéniai követelmények a tömör pihenőtéri padló szerkezettel szemben    
Mechanikai tulajdonságok és követelmények a tömör pihenőtéri padozattal szemben   
Hőtechnikai követelmények   
Hidrotechnikai tulajdonságok    
Vegyi tulajdonságok    
Az istálló csatornázása    

Ötödik fejezet
Az istállók klimatizálása   
 
A zárt istállók szellőztetése    
A légcsere méretezése   
A légcsere technikai megoldásai    
A szellőztetés automatikus vezérlése    
Zárt istállók fűtési energia szükséglete   
Fűtési rendszerek    
A zárt istállók hővédelme   

Hatodik fejezet
Az istállóklíma vizsgálata 
   
Az istállóklíma fizikai tényezőinek értelmezése    
Az istállóklíma fizikai tényezőinek vizsgálati módszerei    
A klímatényezőket mérő műszerek
A mérési eredmények feldolgozása   
A mérési eredmények értékelése a háziállatok hőérzete és teljesítménye szempontjából   
A mérési eredmények értékelése az épület szempontjából  

Hetedik fejezet
A mikroklíma hatása a háziállatok termelésére és egészségére 
  
A szervezet energia forgalma
A szervezet hőegyensúlya   
Hőtermelő folyamatok    
Az állat és a környezet hőcseréje    
Hőcsere sugárzással   
Hőcsere áramlással    
Hőcsere vezetéssel    
Hőcsere párologtatással    
A központi idegrendszer szerepe a háziállatok hőcseréjében 
A mikroklíma hatása    
Ciklusosan változó hőmérséklet   
Alkalmazkodás a klíma viszonyokhoz    
A környezeti tényezők hatása a háziállatok energia forgalmára   
Hatások a takarmányenergián keresztül    
Hatások a takarmány emészthetőségén keresztül    
Hatások a nem termelő energián keresztül    
Hatások a termelő energián keresztül    
Mikroklímaigények az állattartásban   
A kérődzők mikroklíma igénye  
A sertés mikroklíma igénye    
A baromfi fajok mikroklíma igénye    
A nyúl mikroklíma igénye  

Nyolcadik fejezet
A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére   

Az istálló levegőt szennyező gázok    
Az istálló aeroszoljai    
Az aeroszol komponensek eredete    
Az aeroszol komponensek mennyiségi viszonyai    
Az aeroszolok hatása az ember és a gazdasági haszonállatok szervezetére 
A bio-aeroszol szennyeződés csökkentésének lehetőségei    
Az istálló levegőt szennyező gázok és bio-aeroszol komponensek vizsgálatának módszerei
A gáznemű szennyező anyagok mérési módszerei    
A levegő szén-dioxid tartalmának meghatározása  
A levegő ammónia tartalmának mérése  
A levegő kén-hidrogén tartalmának mérése
A lebegő porrészecskék mérési módszerei   
A levegő élő csíra szennyezettségének mérése    
Szilárd táptalajok felületére történő élő csíra befogás   
Az élő csírák folyadék elnyeletőkben (impindzserekben) történő leválasztása    

Kilencedik fejezet
A takarmányozás higiéniája
   
A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége    
(Rafai Pál – Mézes Miklós – Bokori József)
A takarmányzsírok bomlása. Az oxidatív stressz. A megelőzés lehetőségei.    
A takarmányfehérjék bomlása. Biogén aminok
A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége    
(Mátrai Tibor – Rafai Pál – Szigeti Gábor)
A takarmányok mikroba tartalma   
A takarmányok romlása    
A mikroba gradáció feltételei – a takarmányromlás okai   
Szaporodóképes mikrobák száma és a takarmányromlás  
A víz és a takarmányromlás   
Hőmérséklet és a takarmányromlás  
Levegő (oxigén) jelenléte és a takarmányromlás
Tápanyagok és a takarmányromlás    
A takarmány struktúrája és a takarmányromlás    
A mikrobaszaporodás és pusztulás kinetikája    
A mikrobapopulációk eloszlása a takarmányban   
A takarmányromlás következményei    
Az organoleptikus tulajdonságok romlása   
A takarmányok táplálóanyagainak megfogyatkozása    
Toxikus anyagok keletkezése    
A nagy baktériumtömeg felvételének hatása – enterális dysbiosisok   
A takarmányok mikrobiológiai-higiéniai állapotának vizsgálata   
A takarmányromlás mikrobiológiai kimutatása    
A takarmány mikrobiológiai szennyezettsége  
Patogén élőcsírák a takarmányokban    
A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége    
Szántóföldi penészgombák állat-egészségügyi jelentősége   

Fuzárium toxinok   

I. Zeralenon toxinok és származékaik általános jellemzése   
A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a sertések szaporodás biológiai teljesítményére    
A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a baromfi szaporodás biológiai teljesítményére   

II. Trichotecén mikotoxinok általános jellemzése    
A takarmányok trichotecén szennyezettségének hatása a sertésekre   
Szaporodásbiológiai hatások    
Egyéb hatások    
A takarmányok trichotecén szennyezettségének hatása a baromfi-félékre
   
III. Fumonizin toxinok     
(Kovács Melinda)
A fumonizin toxinok hatása a sertésekre    
A fumonizin toxinok hatása más állatfajokban    
A fumonizin toxinok humán-egészségügyi vonatkozása 
  
IV. Stachybotriotoxinok  
A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége  
Aflatoxinok    
Ochratoxinok    
Az ochratoxinok közegészségügyi jelentősége   
Patulin, penicillinsav, citrinin    

A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinokra vonatkozó szabályozás. Határértékek   
(Rafai Pál – Szigeti Gábor – Mátrai Tibor – Sályi Gábor)

A fuzáriumtoxin-szennyezettség kritikus értékeinek értelmezése   
A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinok elterjedtsége   
A fuzariotoxikózisok elleni védekezés lehetőségei   
A takarmány alapanyagok Fusarium gombafajokkal történő
fertőződésének mérséklése, illetve megelőzése  
A fuzárium gombákkal és mikotoxinokkal szennyezett takarmány-alapanyagok
dekontaminációja és dezinfekciója   
A keverék takarmányokban fellelhető mikotoxinok hatásának
kiküszöbölése, közömbösítése, illetve csökkentése   
A mikotoxinok megkötése (adszorbeálása)  
Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége   
Az állatok vízszükséglete   
A jó ivóvíz tulajdonságai    
A víz fizikai tulajdonságainak higiéniai jelentősége    
A víz oldott részeinek higiéniai jelentősége    
A vizet szennyező anyagok    
A víz fertőzést közvetítő szerepe    
Az itatóvíz vizsgálata és minősítése    
Az itatóvízzel szemben támasztott követelmények és a minősítés módja   
A takarmány- és vízmintavétel szempontjai    
Takarmányminta vétel   
Ipari keverék takarmányok, széna- és szalmafélék, valamint silózott takarmányok mintavétele    
A mintavétel szabályai    
Vízmintavétel

Tizedik fejezet
A környezet értelmezése. A szervezet és a környezet kölcsönhatása

A stresszkutatás újabb eredményei    

Tizenegyedik fejezet
Az összetett okú betegségek
   
A fakultatív patogén mikroorganizmusok által okozott összetett okú betegségek kialakulása  
Az élőcsíra terhelés szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában   
A védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában    
A szervek és szervrendszerek felületi védelmét ellátó aspecifikus mechanizmusok    
A szervek és szervrendszerek specifikus felületvédelmi rendszerei   
A környezeti tényezők hatása a felületi védelmi rendszerek működésére    
Az immunrendszer működésének genetikai meghatározottsága  
A környezeti tényezők hatása az immunrendszer működésére    
A környezeti tényezők hatása a háziállatok kolosztrális védelmére és szikimmunitására  
A környezeti tényezők hatása a háziállatok immunrendszerének neurohormonális szabályozására   
A stressz hatása az immunrendszer működésére  
A takarmányozás és az immunitás
Immunszuppresszív anyagok és immunszuppresszív mikroorganizmusok   
A környezeti eredetű immunhiány és a fakultatív patogén mikroorganizmusok okozta, összetett okú betegségek összefüggése    
Az összetett okú betegségek elleni védekezés általános szempontjai    

Tizenkettedik fejezet
Az állattartás etikai, állatjólléti és állatvédelmi vonatkozásai   
 
Az ember és az állat kapcsolata    
Az állatvédelem etikai–morális indokai    
Az állatvédelem emocionális vonatkozásai 
Az állatjóllét – animal welfare – tudományos megalapozása  
Állatjóllét – szükségletek  
Állatjóllét – közérzet    
Állatjóllét – stressz   
Állatjóllét – egészség    
Az állatjóllét mérése    
Az állatjóllét mérésére alkalmas etológiai módszerek   
Az állatjóllét mérésére alkalmas termelés-élettani módszerek    
Állatvédelmi jogszabályok    
A gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai  
A borjak tartása   
A sertések tartása 
Tojótyúkok tartásának minimális követelményei   
A hízott máj előállításának szabályai    
A tolltépés szabályai
Mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozások
Az állatszállítás állathigiéniai és állatvédelmi követelményei  
Az állatszállítás állathigiéniai szempontjai  
Etológiai megfontolások  
Az állatszállításra vonatkozó jogszabályok   
A kíméletes állatvágás állatvédelmi és állathigiéniai vonatkozásai    
Vágás előtti bánásmód    
Az állatok kábítása   
Elvéreztetés   
Leölés    
A leölés különleges esetei  

Tizenharmadik fejezet
Integrált élelmiszer-biztonsági rendszerek a sertéshústermelésben

A termelőhely szerepe    
Az integrált élelmiszer-biztonsági rendszerek jellemzői    
Néhány fontosabb minőség-biztosítási rendszer működésének rövid összefoglalása 
Hollandia    
Finnország    
Élelmiszer-biztonság az Európai Unió (EU) más tagországaiban   
Az Európai Unió szerepe az élelmiszer-biztonság szabályozásában   
Termelőhelyi élelmiszer-biztonság a hazai sertéshústermelésben    
Az OMMI minőségbiztosítási rendszere   
Várható fejlemények és javaslatok

[bezárás x]