Csoma Zsigmond : A reformáció borai és virágai

Kiadó:
Agroinform
Ára:
2500 Ft,-
ISBN:
978-615-5666-13-1
Oldalak száma:
308
Könyv mérete:
168x238 mm x mm
Leírás:

Talán meghökkentő a cím választása, de ha tudjuk azt a kevéssé ismert tényt, hogy Luther Márton és felesége sörfőzéssel foglalkozott, Károli Gáspár, Melius Juhász Péter és társaik szőlő- és bortermeléssel, kerti gazdálkodással, növényekkel való gyógyítással biztosították a megélhetésük mellett a hitbeli élet, a Biblia fordítása és kiadása költségeit, a korabeli természeti-gazdálkodási ismereteik felhasználásával, akkor nem véletlen ez a cím.
A reformáció során kialakult új felekezetek, létrejöttük okát a Luther előtti egyház romlottságával, „bálványimádásával” ma­gya­razták. A katolikus szertartáson történô borfogyasztást a tridenti zsinat vezette be, amelyet a katolikus egyház megújítási céljával hívtak össze. A későbbi zsinatok úgy döntöttek, hogy a gyülekezet tagjai is kapjanak katolikus szertartásokon bort. Ez a „leöblítés” gyakorlata. Az átlényegített szent vért azonban továbbra is csak a pap vehette magához, a gyülekezeti tagok viszont csak ostyát.
Luther szerint, a kenyér és a bor a megszentelés után is meg­marad kenyérnek és bornak. Zwingli úgy tekintette a megtört kenyeret és kitöltött bort, mint a Krisztus halálára emlékeztető, a halálával szerzett üdvről a hívőket biztosító jeleket. Kálvin szerint az úrvacsorában csak kenyér és bor adatik, de aki azokat igaz hittel veszi, az Krisztus testét és vérét veszi magához. A protestáns Úrvacsora folyamán minden hívő részesül mind a kenyértörésből, mind a kehelyből.


Részletek az Előszóból

2500 Ft,-

Tartalomjegyzék

TARTALOM

 

Előszó   7

Ökológiai adottságok Magyarországon és Európában a reformáció időszakában   9

Mohamedán törökök és protestáns magyarok, valamint a protestáns újbor   13

Károli Gáspár természetismerete a Vizsolyi Biblia és a lengyelországi borkereskedelem alapján  21  

Beythe István és fia, Beythe András szerepe a közép-európai botanikában és a korai protestáns egyházban (16. század vége)  33  

A reformáció „virágai”  45  

Erdély és Székelyföld protestánsainak 1718. századi szőlei  53

Pápai Páriz az erdélyi szőlő-bortermelésről  53

Székelyföld protestánsainak szőlei  56

Bornemissza Anna erdélyi fejedelemné „kertészkönyve” 1669-ből  79

Rákóczi Ferenc protestánsainak borai  91

Az első magyar bordisszertáció protestáns gyökerei (1715)  99

A református Nagyváthy János agrárkalendáriumai, instrukciói (1792)  103

Nagyváthy János szőlészeti-borászati ismereteinek protestáns gyökerei  117

Tessedik Sámuel, a szorgalmas, következetes evangélikus reformer (1742–1820) örök példája  137

Egy nyugat-magyarországi (felsőőri református) néptanító gyümölcstermesztési tanításai  153

A sólyi református magyarok szőlőművelésének helye a 19. századi Magyarországon  199

Protestáns cseregyerekek és a mezőgazdasági innovációk  217

A Kárpát-medence nyugati és északi területein a 18. századtól a 20. század első negyedéig  217

A soproni evangélikus Preysz Mór (1829–1871), aki megelőzte a francia Pasteurt  227

Tokaj a protestáns népköltészetben  233

A protestáns területek aszúsodó szőlőfajtái: a Furmint és a Hárslevelű  253

Az aszúválogató asztalok jelentősége  255

Az aszúbogyó, és az aszúsodás  256

A Tokaji aszúborok és világhíres társai  259

Antal hordók és a tokaji aszúk  263

A egykori református mezőváros, Gönc, híres hordói

Tokaj-Hegyalján  265

A csobolyók  267

A Kulacsok  269

A Tokaj-hegyaljai nemespenész  271

Protestánsok az évszázad egyik híres (az 1956-os, elhallgatott) aszújánakmegszületésében  275

Az „újtípusú” aszúk  281

Irodalomjegyzék  283

The “wine” and “flowers” of the Reformation 299