Dénesi Tamás - Csoma Zsigmond : ,,ad vinum diserti...'' Monostori szőlő- és borgazdálkodás

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
4500 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
256
Könyv mérete:
200x285 mm x mm
Leírás:

„A szőlőhegyek a magyar emberek számára hosszú évszázadokon keresztül az emberi lét boldogabb pillanatait, óráit jelentették. A hófehérre meszelt présházak előtt álló diófa 
árnyékában, vagy a pince hűvösében – szomszédokkal, barátokkal elfogyasztott néhány pohár volt a kikapcsolódás az élet keserveiből.

A szőlőhegy (így) nem csak a nyugalom és a béke szigete volt, hanem a természeti és az ember alkotta tájelemek kivételes szépségű együttese is.” – írja Laposa József a Szőlőhegy című kis munkájában. Egy mondat még idekívánkozik: „A magyar szőlőtermesztés szent hegyei közé sorolható Badacsony, Szentgyörgyhegy, Somló és a méltatlanul keveset emlegetett Csobánc…” A balatoni szent 
hegyek fogalmát merészen kiegészítve szeretnénk, ha a magyar szőlőtermesztés szent hegyeinek sora bővülne, magam is jónak látnám, ha közéjük sorolnának még több „hegyet” is, de mindenképpen közé sorolnák ismét a méltatlanul elfelejtett igazi Szent Hegyet, Pannónia Szent Hegyét is, ahol a monostori szőlő-, és borgazdálkodással az „emberi lét boldogabb pillanatait, óráit”, a „nyugalom és béke 
szigetét”, a természeti ajándékok és a természeti szépség együttesét varázsoltuk vissza, egy a bencés közösségünkkel egyidős csodálatos hagyomány újjáteremtésével. Szeretnénk Kazinczy Ferenc 1831-ben történt pannonhalmi látogatásának vízióját újraálmodni: „Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg az alatta ellapult sík felett, hosszan elnyúlt szőlők végében. Szent Márton a monostor hegye alatt 
fekszik játékos gyümölcseivel. Mindenfelé látni nyomait az itt bölcsen és erővel munkáló kéznek.” 
(Kazinczy Ferenc, Utazásaim, Pannonhalma, 1831)

Örömmel ajánlom a Kedves Olvasónak, Kutatónak a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára és a Magyar Bortörténeti Társaság által 2005. évben szervezett „Monostori szőlő- és borgazdálkodás, monostori uradalom egykor és ma” című konferencia anyagát. A konferencia akkoron és remélem, hogy ma is, tanulmányai révén több tudományág képviselőit szólítja meg: egyház-, művelődés- és gazdaságtörténészek, néprajzkutatók, muzeológusok, gazdasági és mezőgazdasági szakemberek hozzájárulásával átfogó képet ad a monasztikus szerzetesrendek gazdasági tevékenységéről, borkészítési 
hagyományáról. Így konferenciánk egyik értéke a tudományok közötti párbeszéd volt, ami a Kedves Olvasó számára is megtapasztalhatóvá válik a kötet tanulmányainak olvasása során.

Várszegi Asztrik
pannonhalmi főapát
Pannonhalma, 2009. április 25.

4500 Ft,-

Tartalomjegyzék

Tartalom

Előszó       
Szerkesztői előszó  
     
Dénesi Tamás – Csoma Zsigmond: Monostori szőlő- és borkultúra Pannonhalmán       
    A bencések szerepe az európai szőlő- és borkultúra megteremtésében        
    Szőlő és bor a tatárjárás előtti Pannonhalmán       
    Szőlőbirtoklás és szőlő utáni adózás       
    A török hódoltság peremén       
    Megújulás a 18. században       
    Szőlő- és borgazdálkodás a 19. század első felében      
    Pannonhalma a nemzeti összefogás és a szőlőgazdaság rekonstrukciója élén       
    Az új szőlészeti-borászati technológia kialakítása       
    A két világháború között, a tőkés borgazdálkodás útján     
    Újjászületés a rendszerváltás után   

Gyulai Ferenc – Gyulai Gábor: Középkori szőlőkultúra és előzményei (magok és tanulságok)      
    A szőlő rendszertana, származási viszonyai      
    A szőlő terjedésének archaeobotanikai bizonyítékai      
    Szőlő archaeobotanikai maradványai a Kárpát-medencéből      
    Az archaeobotanikai leletek, mint a középkori szőlőtermesztés bizonyítékai       
    A régi szőlőfajták azonosításának lehetősége     
    Összefoglalás. Magok és tanulságok   
   
Nagy Balázs: Monasztikus szőlőtermesztés és borfogyasztás a középkori nyugaton 
    A szőlőkultúra elterjedése a koraközépkori Európában       
    A borfogyasztás jellemzői    

Rudolf Malli: A kolostorpince kincse (Szempontok a bor előállításához, tárolásához
és értékesítéséhez néhány alsó-ausztriai kolostor példája alapján)
     
    A kolostorok és a szőlőtermő vidékek megjelenésének kapcsolatáról      
    A bor különböző származási helyeiről     
    A kolostorpincéről      
    A kolostorok borának beszerzéséről     
    A kolostorpince kincseiről - A mennyiségek      
    A sokrétű borszükségletről     
    Borfogyasztás és minőség   
    Gazdaságos volt-e a kolostori borgazdaság?   
    A jelen kolostori borról    
    A bor- és pincegazdaság a legtöbb kolostor számára már nem volt kifizetődő, ezért felhagytak vele      
    Összefoglalás

Érszegi Géza: A szőlő és a bor szerepe

    Pannonhalma gazdálkodásában az Árpád-korban a tatárjárásig   
    Függelék

F. Romhányi Beatrix: Pálos szőlőbirtokok a koraújkorban   
  
Korkes Zsuzsa: Rozmaring, rozmaringos bor, monostori uradalom
       
Dénesi Tamás: Egy pannonhalmi pincemester a 18. század derekán   
(Keller Bálint számadáskönyve)     
    A pincemester és számadáskönyve       
    A majorsági szőlők     
    Az apátsági pincék       
    Borfogyasztás     

Nagy Ágota: Szeder (János) Fábián kertészkedő tudós szerzetes munkássága a monostori uradalomban     
     Kertészeti munkássága a főapátságban       

Dominkovits Péter – Perger Gyula: Paraszti gazdaság és szőlőbirtok Szentmártonban,
és a szentmártoni uradalom falvaiban a 19. század első felében
(Adatok és kérdőjelek)    
    A szőlőhegyek és vezetőik – avagy: paraszti autonómia, vagy jól működő,
           egységes uradalom ?       
    Paraszti birtok és szőlő – Két eset: Szentmárton mezőváros és Kajár falu   
    Végszó helyett  
   
Lichtneckert András: Aszófő szőlőművelése a kezdetektől a Vörösmál betelepítéséig  
    Közép- és török kori előzmények    
    Szőlőhegyek, telepítések a 18–19. században       
    A szőlőművelés módja 
    A hegytörvények és a szőlőhegyi önkormányzat    

Fülöp Éva Mária: Szőlőtermesztés és borkultúra a Tihanyi Bencés Apátság zalai birtokain
(18–20. sz.) (esettanulmány)  
 
Csoma Zsigmond: A szőlődézsma megváltásának problémái a Benedek-rendi monostori uradalmakban     
    Problémafelvetés    
    Dézsmamegváltás az 1853. évi úrbéri pátens és az 1868. évi 29. tc. alapján
    A dézsmamegváltás problémái, esetei, módjai    
    Dézsmamegváltás egyszerűen, „baráti” megegyezéssel – az ácsi példa  
    Dézsma megváltása botrányosan (a kajári példa)       
    Nehézségek a dézsmamegváltásban     
    A dézsma váltságösszegének megállapítása       
    A dézsmamegváltás lezárása, tanulságok       

Németh Tamás – László Péter – Szabó József – Pásztor László: A szőlészet talajtani vonatkozásainak történeti áttekintése       
    A talajtan jelentősége hazai szőlőtermesztésünk fejlődésében       
    Treitz Péter munkássága és klimazonális térképe       
    Szaktanácsadási rendszer, talajvizsgálatok, tápanyagellátás       
    A szőlőkataszter jelentősége    
    A szőlőkataszterek készítésének fontosabb állomásai      

Szabó László Péter: A tápanyag-visszapótlás elmélete és gyakorlata a bencés gazdaságokban a 19–20. században 
 
   
Hajdu Edit: A csemegeszőlő-fogyasztás kultúrája és fejlődése       
    Bevezetés    
    A csemegeszőlő meghatározása      
    A szőlőfürtök tápértéke       
    A csemegeszőlő fogyasztása     
    A csemegeszőlő-fogyasztás fejlődése    
    Csemegeszőlő fogyasztásunk kultúrája       
    Összefoglalás 
  
Mészáros Márta – Csoma Zsigmond: A szőlő-, gyümölcs-, must- és borkészítmények
édességként, desszertként a szerzetesi asztalon
    
    Az étkezési (csemege) szőlők és eltartásuk       
    Télre való csemegeszőlő-eltartás módszerei    
    Aszalással mazsolának   
    Sűrített must és liktárium      
    Ürmös és füves borok    
    Füves, illatosított borok     
    Aszúborféleségek       
    Szalmabor  
   
Csoma Zsigmond: Technológiaváltás a 19–20. század fordulóján a magyarországi bencés
uradalmak szőlő- és bortermelésében 
    
    A bencés uradalmi szőlők jövedelmezősége    

Rábai László: Ó kupába új bort tölts! I.
    A Pannonhalmi Apátsági Pincészet újraindulásának rövid története     
    Szőlőterületek       
    Pinceépület       
    Pénzügyi források       
    Szakemberek   
   
Liptai Zsolt: Ó kupába új bort tölts! II.
    A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szakmai háttere      
    Környezeti adottságok      
    Fajtaszerkezet    
    Területméret, művelési mód  
    Borászattechnológia    

Hortobágyi T. Cirill OSB: Szerzetesi élet és gazdálkodás 
    A Szent Benedek-i tradíció       
    Spiritualitás és gazdálkodás ma    
    Működési „ars poetica” ma      
    Konkrétumok       
    A turizmus       
    Apátsági termék család       
    Pannonhalmi Apátsági Pincészet    
    Távlatok   

„ad vinum diserti…” (Monastic Viticulture in Pannonhalma)     
    The Benedictine contribution to European viticulture 
    Grapes and wine in Pannonhalma before the Mongolian Invasion      
    Vineyard ownership and taxation       
    On the fringes of the Ottoman Occupation Zone      
    Renewal in the 18th century        
    Viticulture and wine-making in the first half of the 19th century      
    Pannonhalma leading the national vineyard reconstruction program      
    The development of modern vineyard and cellar technology       
    Between the two World Wars: Toward a capitalist wine industry   
    Revival after the democratic turn  

A könyv szerzői
Színes képmellékletek