Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária : Élelmiszer-biztonsági helyzetelemzés és kockázatértékelés

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
3600 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
238
Könyv mérete:
165x238 mm x mm
Leírás:

A hazai döntéshozók (kockázatkezelők) számára kíván segítséget adni a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal ezzel a tanulmánnyal, mely elemzi és értékeli a hazai élelmiszer-biztonsági helyzetet meghatározó mikrobiológiai, kémiai és egyéb veszélyeket, megkísérli meghatározni azok kockázatát.
A tanulmány zömében kvalitatív, ill. szemi-kvalitatív jellegű kockázatbecslésre épül, azonban a növényvédőszer-maradékok példáján bemutatja azt is, hogy megfelelő elektronikus adatbázis esetén milyen mélységű és gyakorlati útmutatást adó kvantitatív kockázatbecslés végezhető.

A tanulmány bemutatja az egységes kockázatbecslésen alapuló besorolásának lehetséges módozatait, és javaslatot tesz a legoptimálisabb módszer alkalmazására. Bemutatja és elemzi a kockázat alapján történő mintavétel, valamint az ezt követő laboratóriumi vizsgálat főbb szempontjait. Ezt követően a különböző típusú élelmiszer-biztonsági veszélyek részletes elemzésével próbálja meghatározni az adott veszély által jelentett hazai kockázatot nemzetközi összehasonlításban. Mindehhez bemutatja az általános hátteret, a jogi környezetet, az élelmiszer-fogyasztási adatokból nyerhető információkat, és a kockázatok rangsorolásának lehetőségeit, és javaslatokat fogalmaz meg a további teendőket illetően.



3600 Ft,-

Tartalomjegyzék

Tartalom

Összefoglaló

I. A tanulmány célja és háttere
1. Előzmények
2. A tanulmány célja
3. Figyelembe vett adatok, információk
4. Nemzetközi és hazai háttér
4.1 Kereskedelmi Világszervezet (WTO, World Trade Organisation)
4.2 FAO/WHO Codex Alimentarius
4.3 A kockázatelemzés folyamata és elemei
4.3.1 A kockázatelemzés részfolyamatai
Kockázatbecslés (Risk Assessment)
Kockázatkezelés (Risk Management)
Kockázatkommunikáció (Risk Communication)
4.3.2A kockázatelemzés szerepe az élelmiszer-biztonság elérésében
5. Kockázatelemzés az uniós jogszabályokban
6. A kockázatbecslés intézményi háttere
6.1 Európai Unió
6.2. Magyarország

II. Élelmiszer-vállalkozások/egységekkockázat alapú kategorizálása
1. Háttér
2. Kockázatossági elv az élelmiszer-ellenőrzési gyakorlatban
3. Kockázat alapú egység-kategorizálási modellek
3. 1. Egységtípus alapján történő általános kockázati besorolás (írországi modell alapján)
3.2 Kockázati osztályozás az egységek egyedi besorolása alapján (angol modell)
3.3. Számszerűsített kockázat-értékelésen alapuló egyedi egységbesorolás
3.4. Ausztrál és új-zélandi modell
3.5. Kanadai modell
4. Összefoglalás, javaslatok

III. Mintavételezés, laboratóriumi vizsgálat kockázatosság alapján
1. Általános szempontok
2. Az élelmiszerek kockázati alapú mintavételezése
2.1. Egyszerűsített kockázatbecslésen alapuló mintavételi útmutatások
2.2. Mintavétel és az ellenőrzési mintaszámok tervezése
2.2.1. A növényvédőszer-maradékok és kémiai szennyezők jellegzetes koncentráció eloszlása élelmiszerekben
2.3. Az eredmények értékelése
2.4. Ellenőrző vizsgálatok mintaszámának tervezése
3. A prioritások meghatározása a kémiai szennyezők monitoring vizsgálatára
3.1.A vizsgálati prioritás meghatározása előzetes kísérleti és monitoring vizsgálatok eredménye alapján
3.1.1. A modellben alkalmazott számítások
3.1.2. Monitoring vizsgálati eredmények figyelembe vétele
3.1.3.A számított prioritási faktorok figyelembe vétele a monitoring programok tervezésénél 

IV. Mikrobiológia veszélyek és kockázatok
1. Háttér
2. Nemzetközi kitekintés
2.1. Az Egészségügyi Világszervezet prioritásai
2.2. FAO/WHO Codex Alimentarius prioritásai
2.3. Az Európai Unió prioritásai
2.4.RASFF adatbázis elemzéséből adódó prioritások
2.5.EUROSTAT
3. Mikrobiológiai kockázat Magyarországon
3.1.Élelmiszer eredetű események
3.2.Humán járványügyi adatok
4. Főbb mikrobiológiai kockázatokról részletesen
4.1.Salmonellosisok (C113.191)
4.1.1.Uniós salmonellosis adatok
4.1.2.Hazai salmonellosis adatok
4.2.Campylobacteriosisok (C113.192)
4.2.1. Uniós adatok
4.2.2.Hazai adatok
4.3.Shigellosis (vérhas, bakteriális dizentéria), (C113.91)
4.4.Hepatitis infectiosa (vírusos májgyulladás, vírushepatitis), (C113.91)
4.5. Calicivírus (Norovírus) okozta gastroenteritis (C113.91)
4.6. Enterotoxikus E. coli (ETEC, verotoxin termelő E. coli (VTEC); Shigella-toxint termelő E. coli (STEC) okozta ételfertőzés, (C113.196)
4.7.Listeriosis (C113.199)
4.8. Yersiniosis (C113.199)
4.9. Kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás; közép-európai kullancsencephalitis), (C113.199)
4.10.Lépfene (antrax), (C113.199)
4.11.Brucellosis (Bang-kór, máltai láz, unduláló láz), (C113.199)
4.12.Tularaemia (C113.199)
4.13.Toxoplasmosis (C113.199)
4.14.Taeniasis (galandférgesség, cysticercosis), (C113.199)
4.15.Trichinellosis (Trichiniasis, Trichinosis, Trichinelliasis), (C113.195)
4.16.Echinococcosis (C113.199)
4.17.Gümőkór (mycobacterium bovis okozta tuberkulózis), (C113.194)
4.18.Botulizmus (C113.95)
4.19.Variáns Creutzfeldt-Jakob betegség (vCJB), (C113.11)
4.20.Staphylococcus okozta ételmérgezés (Staphylococcus toxaemia), (C113.95)
4.21. Egyéb élelmiszer eredetű megbetegedések
4.21.1.Entamoeba histolytica fertőzés, amőbás vérhas (C113.91)
4.21.2.Giardiasis (C113.91)
4.21.3.Cryptosporidiasis (C113.91)
5. Antibiotikum-rezisztencia
6.Összefoglalás
6. 1. Élelmiszer eredetű események (outbreaks, járványkitörés) adatai
6. 2. Enterális fertőzőbeteg nyilvántartás adatai
6. 3. Élelmiszerlánc-vizsgálati eredmények adatai
7. Mikrobiológiai kockázatok rangsorolása
8. Javaslatok129

V. Kémiai veszélyek és kockázatok
1. Kémiai szennyeződések hatósági ellenőrzése
1.1. Mintavételi stratégiák
1.2.  Határértékek, mintavételi szabályok, vizsgálati követelmények
1.3. Összetett vagy feldolgozott élelmiszerek vizsgálata
2. Kémiai szennyezők kockázatának értékelése
2.1. Kísérletes toxikológiai határértékek
2.2. Kockázatbecsléshez szükséges információk
2.3. Nemzetközi prioritások
3. A kémiai veszélyek részletes elemzése
3.1. Az elsődleges termelés során alkalmazott szerek maradékai
3.1.1. Hormonok és állatgyógyászati szerek maradékai (C111.1)
3.1.2. Növényvédőszer-maradékok (C111.2)
3.2. Környezeti eredetű szennyező anyagok (C111.3)  
3.2.1. Fémek és ionok (C111.31)
3.2.1.1. Toxikus nehézfémek (C111.311)
3.2.1.2. Egyéb fémek és ionok (elemek), (C111.319)
3.2.2. Szerves szennyező anyagok (C111.32)
3.2.2.1. Dioxinok és PCB-k (C111.321)
3.2.2.2. Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) (C111.322)
3.2.3. Radioaktivitás (C111.33) 
3.3. Mezőgazdasági eredetű szennyező anyagok (C111.4)
3.3.1. Mikotoxinok (C111.41)
3.3.2. Nitrátok (C111.42)
3.4. Élelmiszerek természetes toxikus vegyületei (C111.5)
3.5. A technológia során keletkező szennyező anyagok (C111.6)
3.6. Allergén vegyületek (C111.7)
3.7. Élelmiszerjavító anyagok: adalékanyagok, aromák, enzimek (C111.8)
3.8. Élelmiszerekkel érintkező anyagokból kioldódó vegyületek (C111.96)
3.9. Egyéb kémiai veszélyek (C111.9)
3.9.1.Váratlan, szándékos vagy véletlen kémiai szennyeződések
4. Helyzetértékelés és javaslatok

VI. Egyéb veszélyek és kockázatok
1. Géntechnológiával módosított élelmiszerek (C14)
2. Idegen anyagok élelmiszerekben (C115)

VII. Élelmiszer-fogyasztási adatok

Fogyasztási adatok meghatározási módszerei
Hazai élelmiszer-fogyasztási statisztikák értékelése

VIII. Kitekintés

Köszönetnyilvánítás

Mellékletek
1. sz. melléklet: Kockázatbecslés a részletes uniós és hazai élelmiszerjogban
Fontosabb hazai vonatkozó jogszabályok
2. sz. melléklet: Példák a nomogram használatára
3. sz. melléklet: Mikrobiológiai élelmiszer-biztonság szabályozása
  I. Mintavétel, mikrobiológiai kritériumok
 II. Hatáskörök, ellenőrzések, kockázatértékelés, monitoring,
adatgyűjtés, adatszolgáltatás
III. Codex Alimentarius útmutatók

Rövidítések jegyzéke