Dr. Holdas Sándor : Húsnyúl-termelés – kisüzemtől nagyüzemig

Kiadó:
AGROINFORM
Ára:
1850 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
178
Könyv mérete:
136x200 mm x mm
Leírás:

E L Ő S Z Ó

avagy: hogyan is lesz szenvedélyes tyúktenyésztőből „virtigli” nyulász?

Gyakran találkoztam REGŐCZY bácsival. Ismeretségünk kezdetén ugyan nem volt „bácsi”, de mindig idősebbnek mutatta kissé korpulens termete, dús, őszbe csavarodó bajusza. Ugyanakkor fiatalos volt örökké érdeklődő modora, találó megjegyzései, okos kérdései miatt.
Régebben baromfitenyésztéssel foglalkozott, a 70–80-as években 100–200 tyúkot tartott „háztáji” gazdaságában. Sokat foglalkozott azzal, hogy melyik nevezetes tyúkfajta adja számára a legnagyobb jövedelmezőséget. Leginkább a sussex fajtával szimpatizált, mert szerinte „keményebb, szilárdabb” tyúkok voltak, mint a fehérek, de kedvelte a rhode fajtát is az egyöntetű formájú és színű tojások miatt.
Tudomásom szerint jó 10–15 évig „baromfizott” Ez a korábban „asszonymunkának” bélyegzett termelési ágazat időben felkeltette Regőczy bácsi érdeklődését és sikereket is ért el a baromfitenyésztésben. A tehenek ellátása sok szállítómunkával járt, a hízósertéseket meg csak saját családi ellátására tartotta. Ezért figyelmét inkább a kisebb fizikai munkával járó, a pénzt gyorsabban „forgató” tyúktenyésztésre fordította. Még a pulykával is megpróbálkozott, a víziszárnyasok csak a nem alkalmas lakóhely miatt kerülték el örökké gondolkodó, „spekuláló”, de általában sikeres ötleteit.
Gyakran kérdezett az előadások végén és sok, találó megjegyzést hallottam tőle.
Egyszer azonban nem baromfis, hanem nyulas rendezvényen jelent meg, ami számomra meglepő volt, noha én magam is akkoriban kezdtem komolyabban foglalkozni a „szőrös baromfival”. Bizony, Regőczy bácsi nyulakat szerzett be és néhány anyával kezdett dolgozni. Csodálkozva kérdeztem:
–    Mondja bátyám, nem fizetődik ki a tojástermelés?
–    Tudja Tanár úr, sok a tojás a piacon, (az öreg felváltva szólított tanár úrnak, professzor, vagy doktor úrnak) csak nagyon olcsón tudom az ÁFÉSZ-nek beadni, a táp ára nagyon emelkedik, háztáji földemen csak kukoricát termelek, az meg nem nagyon való a tyúkoknak, hiszen elhíznak…
–    A faluban meg – látom – jól megy a nyúl, egyre többen foglalkoznak vele, a felvásárlók nagyon pontosan küldik a túrakocsikat. Gondoltam, megpróbálom én is. Tetszik tudni, a konyha körül, no meg a háztájiban sokféle zöld, meg melléktermék akad, ezeket tyúkokkal aligha lehet hasznosan megetetni. A nyulak viszont szinte mindent megesznek, kaszált fűvet, répát, csalamádét, – még a gyerek eldobott vajaskenyerét is…
–    Ezért aztán fabrikáltam egy kisebb ólat és tettem bele néhány szürke óriás növendéket. Egy családot alakítottam ki, van ott egy baksi, meg három emse is. Hamarosan újabb ólakat barkácsolhatok…Ide is azért jöttem, hogy a Doktor úr biztosan tud mondani jó ötleteket a ketrecekre nézve.
Így lett nyúlász az öreg tyúkászból. Szinte minden lehetőséget megragadott, hogy a nyúltenyésztés furfangjait kitanulja! Eljött az előadásokra, belépett a helyi szakcsoportba, hamarosan vezetőségi tag lett, tárgyalt, szervezett, üzletelt. Saját tenyészete egyre korszerűbb lett, szép összegeket fektetett ketrecekbe, felszerelési tárgyakba. Az évek során valóban tapasztalt nyúltenyésztő lett. Számos alkalommal, amikor bírálatokat végeztünk, tanfolyamokat szerveztünk, hazai és nemzetközi kiállításokra készültünk, Regőczy bácsi mindig megjelent. Rengeteget kérdezett, a válaszokat megfontolta, gyakran vitatkozott is.

Tulajdonképpen az itt közreadott, gyakorlati nyúltenyésztési könyv jórészt az öreg gazdálkodó kérdései, felvetett gondjai, problémái alapján született meg. Sok-sok kérdésére talán itt megtalálja a válaszokat. Ha mégis maradnának gondjai a nyúltelepen, akkor – bizonyosra veszem – engem megtalál…még nyugdíjas koromban is…

1850 Ft,-

Tartalomjegyzék

Tartalom

E L Ő S Z Ó        11
A nyúltelepek típusai és méretei        13
A kisüzemi nyulászatok        13
A nyúltenyésztő kisüzemek helyzete és kilátásai        16
A nyulak tartása kisüzemekben        18
A kisüzemi telep elhelyezése        18
A középüzemi technológia vázlata        24
A nagyüzemi nyúltelepek        26
A nagyüzemi telepek területe        27
A nyúltelepek felszerelései        27
A kisüzemek épületei és felszerelései        27
A közepes méretű nyúltelepek épületei és felszerelései        33
Az épületek        34
A nagyüzemi nyúltelepek        36
A technológiai fejlesztések        36
A telep épületei        37
Energiaigény        39
Vízszükséglet        39
Szellőztetés        40
A szellőztetés néhány általános alapelve        41
A trágya elvezetése        43
A nyúltelepek felszerelési tárgyai        43
A gyári ketrecek és felszerelési tárgyak        47
A ketrecek anyagai        47
A ketrecek szerkesztése        48
A nagyüzemek ketrectípusai        51
A ketrecek méretei az Európai Unióban        53
A nyúlketrecek tartozékai        55
A trágya elvezetése        56
A nyúltrágya feldolgozása gilisztákkal        59
Az etetővályúk és önetetők        60
Az önetetők        61
A szénarács és szénazseb        65
Itatás, itató berendezések        67
Az elletőláda        72
Gyári készítésű ketrecek és felszerelések        74
Termelő szervezetek – szövetkezések        77
A közepes méretű és a nagyűzemi méretű nyúltelepek helyzete és kilátásai        79
A házinyúl szaporítása        81
A fialás (ellés)        83
Az ivarérettség és tenyészérettség        85
A természetes fedeztetés gyakorlata        86
Az ivararány        87
A szaporítási eredményeket befolyásoló tényezők        88
A mesterséges termékenyítés gyakorlata        89
A biostimuláció gyakorlata        91
A szaporítás szervezése, ütemezése        92
A vemhesség és az ellés gyakorlata        94
A dajkaságba adás gyakorlata        95
A szoptatás alatti növekedés és fejlődés        96
Teendők az ellés után        96
Gondozás a szoptatás időszakában        97
Az ivar meghatározása        98
Teendők a 21. napos korban        99
A szopós nyulak elválasztása        100
Az elválasztás módszerei        101
A tetoválás        102
A választás utáni növekedés és fejlődés        103
A húsnyulak várható súlygyarapodása        104
A fontosabb húsnyúl fajták és hibridek        104
A nagytestű, vagy óriás fajták        105
A magyar fehér fajta        105
A magyar óriás fajta        106
A fehér óriás fajta        107
A német tarka óriás        107
Színjegyek a törzsön        108
A fajta gazdasági tulajdonságai        108
A német szürke óriás fajta        109
Flamand (belga) óriás fajta        109
Színváltozatok        110
A buszkati fehér fajta        110
Az óriás csincsilla fajta        110
A kosorrú nyulak családja        110
A középnagy testű nyúlfajták        112
Az újzélandi fehér fajta        112
Kiemelkedő tulajdonsága a gyakoribb fialtatásra való alkalmassága        113
Az újzélandi vörös fajta        114
A burgundi vörös fajta        114
A kaliforniai fajta        114
A pannon fehér nyúlfajta        115
A debreceni fehér fajta        116
A bécsi kék fajta        116
A világos nagyezüst fajta        117
Kisebb jelentőségű középnagy fajták        117
A kistestű nyúlfajták        118
A hibrid-nyulak        118
A Fehér Gyöngy hibridnyúl        121
A Hyplusz hibrid         121
A Hycole hibridnyúl        121
A ZIKA hibridnyúl        122
A Hyla – 2000 hibrid        122
A Cunistar hibrid        122
A Provisal hibrid        123
A Hycat hibridnyúl        123
Az Elco- Padovani hibrid        123
A Hyped hibridnyúl        123
Az Itaco genes hibridnyúl        124
A Rehi hibridnyúl        124
A hibridnyulak általános értékelése        124
A húsnyúl-előállítás szelekciós és tenyésztési alapjai        125
Fajtatiszta tenyésztés kisüzemekben        125
A gazdaságilag fontos tulajdonságok        125
A testsúly és a súlygyarapodás        131
Testformák és hústermelő képesség        133
Hibridek a kisüzemekben        136
Tenyésztés közép-és nagyüzemekben        137
Fajtatiszta tenyésztés közép- és nagyüzemekben        137
Hibridek tenyésztése nagyüzemekben        137
A szelekció (tenyészkiválasztás)        138
Tenyésztési módszerek a nyulászatokban        140
Beszélgetés a szelekcióról….        142
A keresztezés módszerei        142
A rotációs keresztezés        143
A húsnyulak takarmányozása        144
A nyúl fontosabb takarmányai        144
A zöldtakarmányok        145
A lucerna        145
A réti fű        146
A szántóföldi zöldtakarmányok        147
A gyök-gumós takarmányok        148
A szalmafélék        152
Különböző melléktermékek        153
A korpák        155
Találkozunk más – hazai és import – kiegészítő takarmányokkal is        154
Egyebek        155
Olajpogácsák        155
Változások, gondok        158
Az abraktakarmányok        158
A gabonamagvak        159
Az olajos magvak        161
Egyéb magvak és melléktermékek        162
Takarmánykiegészítő anyagok        162
A nyúltápok        163
A takarmányok előkészítése        164
Az eltérő korú és hasznosítási irányú nyulak takarmányozása        166
Az emberiség energia-igénye és a háziállatok takarmányozása        171
Higiéniai irányelvek nyúltelepeken        172
Felhasznált irodalom        176