Joseph Pischl : Párlatok készítése

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
3400 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
188
Könyv mérete:
168x238 mm x mm
Leírás:

A finom, minőségi párlatok készítéséhez szolgál számos jó tanáccsal Joseph Pishl, a könyv szerzője.

Mint annyi minden más, az alkohol feltalálása is ősi időkbe nyúlik vissza, egészen az egyiptomi és görög kultúrákig. Azóta minden népnek, területnek megvan a maga sajátos, jellegzetes itala és hozzá kapcsolódó történelme. S az italfogyasztási szokásaink is folyamatosan változtak/változnak. Ma már főleg a kellemes ízhatást keressük az pálinkában is, nemcsak „lélekmelegítő hatását”.

Pontos, szakszerű leírások a pálika készítésről - kedvező ár és szép kivitel! - kiváló karácsonyi ajándék is!

Megrendelésre az Ön otthonába, postán juttatjuk el!

Ügyfélszolgálatunk: Telefonon: 06 1 220 8331 - munkanapokon 7-15 óra között E-mailben: online@agroinform.com - 0-24 óráig Személyesen: 1149 Budapest, Angol u. 34. szám alatt, munkanapokon 7-15 óra között tartunk nyitva. Hívjon minket, lépjen kapcsolatba velünk még ma!

3400 Ft,-

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Előszó . . .           
Tisztelt Olvasó!        
Amire figyelni kell 
      
1.  A párlatkészítés alapelvei        
1.1. A párlatkészítés menete 
     
2. A lepárlás alapanyagai         
2.1.     A gyümölcsök, bogyók és gyökerek beltartalma        
2.2.     Általános minőségi követelmények       
2.3.     Almatermésűek     
    2.3.1.     Alma       
    2.3.2.     Körte      
2.4.     Csonthéjasok         
    2.4.1.     Cseresznye        
    2.4.2.     Házi szilva        
    2.4.3. Szilva        
    2.4.4. Mirabella      
    2.4.5. Őszibarack és kajszi     
2.5. Bogyósok      
    2.5.1. Fekete bodza        
    2.5.2. Madárberkenye       
    2.5.3. Boróka       
    2.5.4. Málna        
2.6. Gyökerek       
    2.6.1. Tárnics        
    2.6.2.    Mestergyökér vagy császárgyökér        
2.7. Borok és az azokból kinyert termékek        
    2.7.1. A szőlőből készült bor        
    2.7.2.    Gyümölcsbor vagy gyümölcslé 
    2.7.3.     A gyümölcs- és szőlőborok gyártási maradéka, a seprő  
    2.7.4.     Gyümölcs- vagy bortörköly 
      
3. A várható alkoholkihozatal        
3.1. A szárazanyagmérés eszközei      
    3.1.1. Szacharométer      
    3.1.2. Öchsle-mérleg (mustmérlegnek is hívják)        
    3.1.3. Refraktométer       
3.2.     A gyümölcslevek cukortartalmának kiszámítása       
3.3.     A cefre cukortartalmának kiszámítása        
3.4.     A várható alkoholkihozatal kifejezése     

4. Erjesztőedények és azok állagmegóvása       
4.1.     Erjesztőtartályok        
    4.1.1.     Fa        
    4.1.2. Műanyagok       
    4.1.3. Beton        
    4.1.4. Fém        
4.2.     Az erjesztőedények tisztítása      
4.3.    „Beteg” hordók         
    4.3.1.Penészgomba bevonatú hordók    
    4.3.2. Ecetszagú hordók    
4.4.     Üres hordók kezelése – a hordók konzerválása        
4.5.     Az erjesztőedények térfogatának meghatározása     
    4.5.1. Súlymérés        
    4.5.2. Térfogat (liter) -mérés        
    4.5.3. Kádak űrtartalmának kiszámítása       

5. Az alkoholos erjedés        
5.1.     Az erjedést kiváltó mikroorganizmusok        
    5.1.1     Valódi élesztők        
    5.1.2.     Ami a faj(ta)azonos élesztőgombáktól elvárható      
5.2. Egyéb erjedést előidéző szervezetek       
5.3. Az élesztőgombák előfordulása        
5.4. Az erjedési folyamat        
5.5 Az erjedést kifejező egyenlet  
5.6. Az erjedés termékei     
    5.6.1.     Alkohol        
    5.6.2. Glicerin        
    5.6.3. Szén-dioxid        
    5.6.4. Acet-aldehid       
    5.6.5. Kozmaolajok (fuzli)        
    5.6.6. Metanol (metil-alkohol)      
    5.6.7. Illat- és aromaanyagok        
    5.6.8. Egyéb anyagok       
5.7. A hőmérséklet hatása az erjedésre        

6. Faj(ta)azonos élesztők alkalmazása       
6.1. A tiszta tenyészetű élesztő szaporítása       
    6.1.1. Szárított élesztő        
    6.1.2. Folyékony élesztő       
    6.1.3. Préselt (sütőipari) élesztő       
    6.1.4. Oltócefre készítése és alkalmazása      
 
7. Az erjesztés        
7.1. Cefrefeldolgozó gyümölcszúzók       
7.2. Gyümölcskiválasztás és -feldolgozás       
    7.2.1. Alma és körte       
    7.2.2. Csonthéjasok      
    7.2.3. Bodza     
    7.2.4. Madárberkenye        
    7.2.5. Szőlő       
    7.2.6. Boróka     
    7.2.7. Gyökerek        
    7.2.8. Szőlő- és gyümölcstörköly     
7.3. Vízhozzáadás a cefréhez       
7.4. Gyümölcscefrék enzimkezelése        
7.5. A savtartalom növelése       
    7.5.1. A pH-érték        
    7.5.2. Savas kezelés (savnöveléssel való erjesztés)      
7.6. Élesztőtápsók        
7.7. Egyéb adalékok    
7.8. Az erjesztőedények megtöltése     
7.9. Az erjedés időtartama        
    7.9.1. Az erjedés foka        
7.10. Erjedési zavarok      
7.11. A cefre keverése      
7.12. A cefre erjesztést követő kezelése       
7.13. A lepárlás időpontja      

8. Lepárlóberendezések     

8.1. Alapanyagok       
    8.1.1. Szeszfőző üst      
    8.1.2. A  szeszfőző üst szerkezete       
    8.1.3. Fűtésmódok        
    8.1.4. Sisak     
    8.1.5. Felszálló- vagy emelőcső     
    8.1.6. A hűtő és annak előtéte      
    8.1.7. Töltés és ürítés        
    8.1.8. Különleges berendezések       
8.2. A lepárlóberendezés tisztán tartása     
 
9. A cefre lefőzése (desztillálása)    
  
9.1. A cefre alkotórészei        
    9.1.1. Az illékony alkotórészek       
    9.1.2. Nem illó alkotórészek     
9.2. A lepárlás alapja        
9.3. A lefőzés és a finomítás       
    9.3.1. Nyerspárlat vagy első párlat         
    9.3.2. A második, finomító lefőzés 
     
10. Desztillációs hibák        
10.1. Ecetesedés      
10.2. Ízhibák        
10.3. Akroleines ízhiba 
      
11. Az alkoholtartalom megállapítása         
11.1. Szeszfokoló-vásárlás        
11.2. Mérési eljárás szeszfokolóval       
11.3. Alkoholkinyerés   
  
12. A fogyasztási kereskedelmi forgalmazású alkoholfok beállítása
12.1. Vízminőség         
12.2. A vízmennyiség kiszámítása        
12.3. A vízhozzáadás      
 
13. Derítés vagy szűrés        
14. Kiszerelés és forgalmazás        
15. Fogyasztási kultúra      
  
16. Különleges párlatok   
   
16.1. Boróka gyümölcspárlatban        
16.2 Mestergyökér gyümölcspárlatban       
16.3. Tárnics (= encián vagy kocsord) gyümölcspárlatban     
16.4. Vilmos körte (Vilmoskörte-párlat)     
16.5. Bodzapálinka    
16.6. Madárberkenye-párlat       

17. Párlatfőzés távirati stílusban   

18. Jogszabályi előírások Ausztriában (2001. évi állapot)  
    
18.1. A jövedéki adóról szóló törvény és a monopoltörvény, 1995.       
18.2.A jövedéki adó és a kinyerési kategóriák a megállapodással kapcsolatos rendelkezések szerint, 2000. januári állapot       
18.3. Kiszerelési rendelkezés       
18.4 Kivonat az Osztrák élelmiszerkönyvből    
18.5 Élelmiszer-ismereti rendelkezés
       
Szakkifejezések       
    Jelölések és fogalmak       
    Jogszabályi rendelkezések más EU-országokban       
    Táblázatok jegyzéke       
    Irodalom   
   
Függelék            
    Szeszes italok előállítása keményítőtartalmú nyersanyagokból saját célú – kis tételű szeszfőzdékben  
   
A magyar viszonyokra vonatkozó aktuális kiegészítések      

[bezárás x]