Jakucs Erzsébet - Vajna László (szerk.) : Mikológia

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
12000 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
514
Könyv mérete:
210x298 mm x mm
Leírás:

Magyar nyelven ilyen tudományos igényű, a mikológiának ilyen széles területét felölelő tankönyv eddig még nem született.

Egy nagyszabású, új vállalkozás eredményét tartja kezében az Olvasó, amely régi hiányt igyekszik pótolni.

Létrejöttét a gombákról szerzett ismereteink gyökeres változása, a mikológiának mint önálló tudományágnak a kibontakozása és lendületes fejlődése tette szükségessé.

A húsz szerzőből álló rangos gárda, akiknek nagy része egyetemi oktató vagy a felsőoktatásban is járatos kutató szakember, arra vállalkozott, hogy áttekintse a mikológia elméleti és alkalmazott tudományterületeit és ezzel alapot adjon a hazai felsőoktatás számára az egységes, modern mikológiai oktatás megvalósításához.

A könyv elsősorban a biológusok és a biológia tanárok oktatását szolgálhatja, de nem nélkülözhető az orvosok, az állatorvosok, a gyógyszerészek, a környezetvédelmi és az agrárszakemberek, az ipari és biotechnológia területen dolgozó kutatók képzésében sem, valamint kézikönyvként is használható a mikológia egyes részterületeit muvelő kutatók vagy gyakorlati szakemberek számára.

 

12000 Ft,-

Tartalomjegyzék

Tartalom

Előszó               
Könyvünk szerzői    

1. Bevezetés     
    1.1. A mikológia tárgya és helye a tudományok között      
    1.2. A mikológia története      
        1.2.1. Ismeretek a gombákról az ókorban     
        1.2.2. A középkortól a modern korig     
            1.2.2.1. A leíró-rendszerező mikológia fejlődése a mikroszkóp felfedezésétől a saccardói
rendszerig (17–20. sz.)       
            1.2.2.2. A konídiumos gombák rendszerezése      
            1.2.2.3. A genetikai és ökológiai ismeretek hatása     
            1.2.2.4. A gombák betegségokozó képességének felismerése        
        1.2.3. Magyar mikológusok hozzájárulása a mikológia fejlődéséhez     
        1.2.4. Mikológiai szervezetek, társaságok, gyűjtemények      

2. A gombák szerveződése és egyedfejlődése       
    2.1. A gombasejt felépítése és jellemzői      
        2.1.1. A sejtmag      
            2.1.1.1. A magmembrán     
            2.1.1.2. A gombagenom szerveződése    
            2.1.1.3. A nukleolusz        
            2.1.1.4. A kromatin állomány      
            2.1.1.5. Hisztonok       
            2.1.1.6. RNS polimerázok      
        2.1.2. A sejtfal és a sejtmembrán      
            2.1.2.1. A sejtfal anyagai       
            2.1.2.3. A sejtfal szerveződése a fonalasgombákban      
            2.1.2.4. A sejtfal bioszintézise       
            2.1.2.5. A citoplazmamembrán felépítése és működése      
            2.1.2.6. A gombasejtek belső membránrendszerei és az organellumok membránja       
        2.1.3. A gombasejt organellumai        
            2.1.3.1. A mitokondriumok     
            2.1.3.2. Az endoplazmatikus retikulum és a riboszómák     
            2.1.3.3. A Golgi-készülék (diktioszóma)      
            2.1.3.4. Plazmidok és vírusszerű elemek      
        2.1.4. A citoszkeleton rendszer     
            2.1.4.1. A citoszkeleton rendszer elemei és működése    
            2.1.4.2. A citoszkeleton szerepe a sejtosztódásban       
            2.1.4.3. A citocentrum és az ostor felépítése      
        2.1.5. A gombasejt tartalékanyagai      
    2.2. A gombák testszerveződése       
        2.2.1. Egysejtű szerveződési formák      
            2.2.1.1. Amöboid szerveződés       
            2.2.1.2. Egysejtű ostoros sejtformák    
            2.2.1.3. Sarjadzó élesztők telepképzése, pszeudomicélium-képzés       
            2.2.1.4. Hasadó élesztők osztódása      
        2.2.2. Hifa és micélium      
            2.2.2.1. A hifa felépítése       
            2.2.2.2. A micélium kialakulása     
            2.2.2.3. A tallusz szerveződése       
            2.2.2.4. Hifamódosulatok       
        2.2.3. Ivartalan szaporítóképletek      
            2.2.3.1. Az ivartalan úton keletkezett spórák osztályozása     
            2.2.3.2. A konídiumok kialakulása       
            2.2.3.3. A konídiumok csoportosulása (pszeudokarpiumok)   
        2.2.4. Termőtesttípusok     
            2.2.4.1. Az álszövetes szerveződés 
            2.2.4.2. Az aszkuszok és a tömlősgombák termőtesttípusai      
            2.2.4.3. A bazídiumok és a bazídiumos gombák termőtest típusai       
    2.3. A gombák szaporodása        
        2.3.1. A gombák ivartalan szaporodása      
            2.3.1.1. Az élesztőgombák sejtciklusa       
            2.3.1.2. Fonalasgombák mitózisa és ivartalan szaporodása      
            2.3.1.3. A konidiogenezis és a paraszexuális ciklus       
        2.3.2. Ivaros szaporodás       
            2.3.2.1. Ivarsejtek, ivarszervek       
            2.3.2.2. Termőtestképzés a tömlős- és bazídiumos gombákban    
            2.3.2.3. Homo- és heterotallizmus, vegetatív inkompatibilitás      

3. A gombák filogenetikai rendszere      
    3.1. A gombák rendszerezése       
        3.1.1. A rendszertan alapkérdései        
            3.1.1.1. A fajfogalom a gombavilágban        
            3.1.1.2. A gombák nevezéktana       
            3.1.1.3. A gombák rendszerezésének és azonosításának módszere       
        3.1.4. Napjaink gombarendszerei      
        3.1.2. A gombák evolúciója      
            3.1.2.1. Feltételezések, elméletek a gombák törzsfejlődéséről       
            3.1.2.2. A gombák származása     
    3.2. A Protozoa regnum gombaszerű szervezetei: a „nyálkagombák”      
        3.2.1. Acrasiomycota (sejtes nyálkagombák)       
        3.2.2. Dictyosteliomycota      
        3.2.3. Myxomycota (valódi nyálkagombák)      
            3.2.3.1. Protosteliomycetes      
            3.2.3.2. Myxomycetes       
        3.2.4. Plasmodiophoromycota      
    3.3. A Chromista regnum gombaszerű szervezetei: a „moszatgombák”     
        3.3.1. Hyphochytriomycota      
        3.3.2. Labyrinthulomycota       
        3.3.3. Oomycota       
            3.3.3.1. Kisebb jelentőségű rendek     
            3.3.3.2. Saprolegniales        
            3.3.3.3. Pythiales        
            3.3.3.4. Peronosporales       
    3.4. A Fungi regnumba tartozó szervezetek (valódi gombák)    
        3.4.1. Chytridiomycota (rajzóspórás gombák)       
            3.4.1.1. Chytridiomycetes     
        3.4.2. Zygomycota (járomspórás gombák)       
            3.4.2.1. Zygomycetes       
            3.4.2.2. Trichomycetes       
        3.4.3. Ascomycota (tömlősgombák)       
            3.4.3.1. Archiascomycetes (Taphrinomycotina)       
            3.4.3.2. Hemiascomycetes (Saccharomycotina)       
            3.4.3.3. Plectomycetes (Eurotiomycetes)      
            3.4.3.4. Pyrenomycetes (Sordariomycetes)       
            3.4.3.5. Discomycetes      
            3.4.3.6. Loculoascomycetes (Dothideomycetes)      
            3.4.3.7. Rendszertanilag bizonytalan besorolású csoportok       
        3.4.4. Basidiomycota (bazídiumos gombák)       
            3.4.4.1. Basidiomycetes (valódi bazídiumos gombák)       
            3.4.4.2. Ustomycetes (üszöggombák)       
            3.4.4.3. Teliomycetes (rozsdagombák)       
        3.4.5. Deuteromycota (Fungi imperfecti)      

4. Gombaélettan      
    4.1. A gombák anyagcseréje      
        4.1.1. Az energiatermelő folyamatok sajátságai gombákban       
            4.1.1.1. A monoszaharidok lebontása (glikolízis, a glükóz direkt oxidációja, pentózfoszfát ciklus)      
            4.1.1.2. Fermentációs folyamatok       
            4.1.1.3. Az aerob légzés (a citrátciklus, a glioxilát-ciklus, elektrontranszport és az oxidatív foszforiláció)      
        4.1.2. A biopolimerek lebontása gombák által      
            4.1.2.1. A cellulóz lebontása       
            4.1.2.2. A lignin lebontása       
            4.1.2.3. A pektin és a hemicellulózok lebontása     
            4.1.2.4. A keményítő lebontása       
            4.1.2.5. A kitin lebontása      
            4.1.2.6. Az aminosavak és a fehérjék lebontása       
            4.1.2.7. A nukleinsavak és származékaik lebontása       
            4.1.2.8. A lipidek (zsírok és olajok) lebontása      
        4.1.3. Szervetlen elemforrások hasznosítása      
            4.1.3.1 Az ammónia, nitrát és szulfát hasznosítása     
            4.1.3.2. Egyéb elemek jelentősége a gombák biokémiai folyamataiban      
        4.1.4. Elsődleges szintetikus anyagcsere-folyamatok       
            4.1.4.1. Az aminosavak és fehérjék bioszintézise      
            4.1.4.2. A nukleotidok és nukleinsavak bioszintézise       
            4.1.4.3. Gomba-sejtfalanyagok bioszintézise       
            4.1.4.4. Szterolok és egyéb lipidek bioszintézise       
        4.1.5. Másodlagos anyagcsere-termékek és szintézisük        
            4.1.5.1. Antibiotikumok bioszintézise     
            4.1.5.2. Mikotoxinok bioszintézise      
            4.1.5.3. A gombák hormonjainak bioszintézise       
            4.1.5.4. Egyéb másodlagos anyagcsere-termékek a gombákban       
        4.1.6. Az anyagcsere-folyamatok szabályozási mechanizmusai       
    4.2. A gombák élettani folyamatai      
        4.2.1. A gombák tápanyagfelvétele       
            4.2.1.1. A gombák tápanyagai, táptalajok       
            4.2.1.2. A tápanyagok felvétele a gombasejtbe       
            4.2.1.3. Transzlokáció       
            4.2.1.4. Tápanyag-raktározás        
        4.2.2. A gombák növekedési folyamatai        178
            4.2.2.1. A növekedés fogalma és mérése        178
            4.2.2.2.  Egysejtű gombák növekedése folyadéktenyészetekben        178
            4.2.2.3. Fonalasgombák növekedése folyadéktenyészetben        179
            4.2.2.4. Fonalasgombák növekedés szilárd szubsztrátumon         180
            4.2.2.5. A gomba növekedésére ható tényezők        183
        4.2.3. A szaporodási folyamatok élettana        185
            4.2.3.1. Spóraképzés, spóracsírázás        185
            4.2.3.2. Termőtestképzés        189
            4.2.3.3. A reproduktív folyamatok külső szabályozó tényezői        192

5. A gombák genetikája        197
    5.1. A gombák genomjának felépítése és molekuláris szintű szerveződése        197
        5.1.1. A sejtmagi genom        197
            5.1.1.1. A kromoszómák felépítése        198
            5.1.1.2. Kariotípus analízis        198
            5.1.1.3. A gének szerveződésének jellegzetességei         201
        5.1.2. Az extranukleáris genom         201
            5.1.2.1. A mitokondriális DNS szerveződése, jellegzetességei        201
            5.1.2.2. Mitokondriális keresztezések: a mitokondriális öröklődés szabályszerűségei
a Saccharomyces cerevisiaenél        206
            5.1.2.3. A gombák plazmidjai        206
            5.1.2.4. Mikovírusok és transzpozonok        209
    5.2. Genetikai szabályozás gombákban        211
        5.2.1. A Saccharomyces cerevisiae génműködésének szabályozása        211
            5.2.1.1. Szabályozás a transzkripció szintjén        211
            5.2.1.2. Szabályozás a transzláció szintjén        212
        5.2.2. Genetikai szabályozás fonalasgombákban        213
        5.2.3. A sejtciklus szabályozása élesztőgombákban        213
    5.3. A genetikai megváltozás módjai        215
        5.3.1. Vertikális változások        215
            5.3.1.1. A mutáció        215
            5.3.1.2. Kromoszóma átrendeződések        217
            5.3.1.3. A RIP mechanizmus        218
        5.3.2. Meiózisos rekombináció        218
            5.3.2.1. A meiózis eseményei a valódi gombák fő csoportjaiban. A párosodási típus        218
            5.3.2.2. A párosodási típus-gének szabályozó hatása és párosodásitípus-váltás
a Saccharomyces cerevisiaenél        221
        5.3.3. Szomatikus rekombináció        223
            5.3.3.1. Paraszexuális rekombináció        223
            5.3.3.2. Vegetatív inkompatíbilitás        224
    5.4. Genetikai térképezés        230
        5.4.1. Genetikai térképezés ivaros keresztezéssel        230
        5.4.2. Paraszexuális géntérképezés        230
        5.4.3. Molekuláris markerek a genetikai térképezés szolgálatában        231
    5.5. Molekuláris klónozás gombákban        231
        5.5.1. A transzformáló DNS felvétele        232
        5.5.2. A rekombináns DNS-t tartalmazó klónok szelektálásának módszerei        232
        5.5.3. Klónozó vektorok        234
            5.5.3.1. Integratív vektorok        234
            5.5.3.2.  Replikatív vektorok        235
        5.5.4. Génklónozás gomba-gazdasejtekben        236
        5.5.5. Gombagenom-szekvenálási projektek         237

6. A gombák ökológiája         239
    6.1. A gombák ökológiájának általános kérdései         239
        6.1.1. A gombák szerepe a bioszférában         239
        6.1.2. A gombák életmódtípusai         241
        6.1.3. Földrajzi elterjedés         242
        6.1.4. A gombákra ható környezeti tényezők         242
            6.1.3.1. A szubsztrátum kémiai sajátosságai         243
            6.1.3.2. Hőmérséklet         243
            6.1.3.3. Víz, relatív páratartalom         243
            6.1.3.4. CO2- és O2-koncentráció         243
            6.1.3.5. pH         243
            6.1.3.6. Ultraibolya sugárzás         244
            6.1.3.7. Mikro- és makrobiotikus tényezők         244
            6.1.3.8. A környezeti tényezők differenciált hatása és a gombák
alkalmazkodása a változó környezeti hatásokhoz         244
        6.1.5. A gombák egyes, ökológiai szempontból fontos tulajdonságai         244
            6.1.5.1. Méret – felület         245
            6.1.5.2. Felépítés         245
            6.1.5.3. Tápanyagfelvétel – anyagcsere         245
            6.1.5.4. Reprodukció         245
            6.1.5.5. Alkalmazkodóképesség         245
        6.1.6. A gombák populációstruktúrája, interspecifikus kölcsönhatások         245
            6.1.6.1. Egyed és populáció         245
            6.1.6.2. Fajok közötti kölcsönhatások         246
            6.1.6.3. A mikocönológia kérdései         247
            6.1.6.4. Ökológiai niche         247
            6.1.6.5. A gombák ökológiai stratégiái         249
            6.1.6.6. Szukcesszió         250
    6.2. Szaprotróf gombák         250
        6.2.1. A szaprotróf populációk fejlődésének egyes kérdései         250
            6.2.1.1. Inokulum potenciál         250
            6.2.1.2. Szaprotróf versenyképesség         250
            6.2.1.3. Szaprotrófok túlélési formái         250
        6.2.2. Szárazföldi gombák         250
            6.2.2.1. A filloplán, a virágok, a gyümölcsök, a zöld hajtások és a fakéreg gombái         250
            6.2.2.2. A talaj gombái: a rizoplán és rizoszféra gombák         252
            6.2.2.3. Farontó gombák         253
            6.2.2.4. Avarbontó gombák         255
            6.2.2.5. Trágyalakó gombák         256
            6.2.2.6. Gombák a légtérben         256
        6.2.3. Vízi gombák         257
            6.2.3.1. A tengerek gombái         258
            6.2.3.2. Az áramló édesvizek gombái (vízi Hyphomycetes, „Ingoldian fungi”)         258
            6.2.3.3. Állóvizek gombái         259
        6.2.4. A szélsőséges környezet gombái         260
            6.2.4.1. Termofil gombák         260
            6.2.4.2. Pszihrofil gombák         261
            6.2.4.3. Xerofil és ozmofil gombák         261
            6.2.4.4. Anaerob gombák         262
    6.3. Parazita gombák         262
        6.3.1. Növénypatogén gombák         263
            6.3.1.1. A fertőzés folyamata: behatolás a növénybe         263
            6.3.1.2. Kapcsolat a növénnyel, táplálékfelvétel         265
            6.3.1.3. Kölcsönhatások a növényben         265
            6.3.1.4. Életciklus és a gazdanövény         266
        6.3.2. Miko- és zuzmóparazita gombák         267
            6.3.2.1. Mikoparaziták         267
            6.3.2.2. Zuzmóparaziták         269
        6.3.3. Gerinctelenek parazita gombái         270
            6.3.3.1. Entomopatogén gombák         270
            6.3.3.2. Fonálféreg-ragadozó és parazita gombák         271
        6.3.4. Gerincesek parazita gombái         272
    6.4. Gombaszimbiózisok         273
        6.4.1. Gomba-prokarióta szimbiózisok         273
            6.4.1.1. A gombák szimbiotikus kapcsolatai heterotróf baktériumokkal         273
            6.4.1.2. A Geosiphon pyriforme- Nostoc punctiforme szimbiózis         274
        6.4.2. Gomba-állat szimbiózisok         275
            6.4.2.1. Endoszimbionta gomba-állat asszociációk         275
            6.4.2.2. Ektoszimbionta gomba-állat asszociációk         276
        6.4.3. Gomba-alga szimbiózisok: a zuzmók         280
            6.4.3.1. A zuzmótelep morfológiája         281
            6.4.3.2. A zuzmótelep sejttani és anatómiai sajátságai         284
            6.4.3.3. A zuzmók szaporodása         286
            6.4.3.4. Az együttélés élettani alapjai         287
            6.4.3.5. A zuzmók ökológiai jelentősége és gyakorlati hasznosítása         288
        6.4.4. Gomba-növény szimbiózisok         288
            6.4.4.1. Mikotalluszos virágtalan növények         289
            6.4.4.2. Endofiton gombák         290
        6.4.5. Mikorrhizák         291
            6.4.5.1. Vezikuláris-arbuszkuláris mikorrhiza (VAM)         292
            6.4.5.2. Ektomikorrhizák         296
            6.4.5.3. Egyéb mikorrhizatípusok         300
            6.4.5.4. A mikorrhizák szerepe a természetben         302
        6.4.5. A mikorrhiza gyakorlati alkalmazása         303
7. Alkalmazott mikológia         307
    7.1. Humán és állatorvosi mikológia         307
        7.1.1. A gombák és gombás betegségek, a mikopátiák nevezéktana         307
            7.1.1.1. A gazdaszervezet és a gombák viszonya: mikopátiák         308
            7.1.1.2. Mikózis         308
            7.1.1.3. Mikotizáció         308
        7.1.2. Az ember és az állatok mint specifikus gazdaszervezetek         308
            7.1.2.1. A gombák patogenitási faktorai         308
            7.1.2.2. Gombás betegségekre hajlamosító tényezők         309
            7.1.2.3. A gazdaszervezet védekező mechanizmusa         310
        7.1.3. A gombás betegségek diagnosztikája         311
            7.1.3.1. Mikroszkópos vizsgálat         311
            7.1.3.2. Tenyésztés         312
            7.1.3.3. Identifikálás és rezisztenciavizsgálatok         313
            7.1.3.4. Antigén- és antitestkimutatási eljárások         315
            7.1.3.5. Molekuláris módszerek         315
        7.1.4. A gombás betegségek epidemiológiája         315
            7.1.4.1. Fertőzőforrások         316
            7.1.4.2. Az átvitel módja         316
        7.1.5. Humán mikózisok         316
            7.1.5.1. Szuperficiális kolonizáció         316
            7.1.5.2. Bőr- és/vagy nyálkahártya fertőzések         317
            7.1.5.3. Szubkután fertőzések         318
            7.1.5.4. Mély (belszervi) gombás fertőzések         318
            7.1.5.5. A humán mikózisok kezelése         322
        7.1.6. Az állatok gombás megbetegedései         326
            7.1.6.1. Halak, kétéltűek, hüllők gombás megbetegedései         326
            7.1.6.2. Madarak gombás megbetegedései         326
            7.1.6.3. Emlősök gombás megbetegedései         327
            7.1.6.4. Egyéb állatok gombás fertőzései         327
            7.1.6.5. Az állatgyógyászatban használt készítmények         328
        7.1.7. A zooantroponózisok gyakorlati jelentősége – a humán és állatorvosi mikológia komplex szemlélete         328
        7.1.8. Gombák okozta allergiás megbetegedések         328
            7.1.8.1. A gombák allergén sajátságai         328
            7.1.8.2. Légzőszervi allergiás reakciók         329
            7.1.8.3. Emésztőszervi allergiás reakciók         329
            7.1.8.4. A bőr és a nyálkahártyák allergiás reakciói         329
            7.1.8.5. A gombák okozta allergiás betegségek diagnosztikája és kezelése         330
        7.1.9. Mikotoxikózisok         330
            7.1.9.1. Toxinképző gombák és a jelentősebb mikotoxinok         330
            7.1.9.2. Mikotoxinok hatása a gerincesek és az ember szervezetére         330
            7.1.9.3. A táplálkozási lánc szerepe a mikotoxikózisok kialakulásában         332
            7.1.9.4. Mikotoxinok kimutatása és a penészkontamináció csökkentése         332
            7.1.10. A micetizmus és a gombafogyasztás egyéb egészségügyi problémái         335
            7.1.10.1. Nagygombák toxinjai és a gombamérgezések         335
            7.1.10.2. A gombamérgezések megelőzése         338
            7.1.10.3. A gombamérgezések kezelése         338
    7.2. Növénykórtani mikológia         343
        7.2.1. A növényi kórokozó gombák és gombás növénybetegségek jelentősége         343
        7.2.2. A patogén gomba – növény kapcsolat         343
            7.2.2.1. Gazdanövény választás – koevolúció         343
            7.2.2.2. A patogén gomba – növény kapcsolat jellege         343
            7.2.2.3. A fertőzési folyamat és a növénybetegség kialakulása         343
            7.2.2.4. Patogenitási faktorok         346
            7.2.2.5. Növényi válaszok és a védekezési reakció         346
        7.2.3. A növénypatogén gombák kapcsolata környezetükkel         347
            7.2.3.1. A növénypatogén gombák fennmaradása a természetben         348
            7.2.3.2. A növénypatogén gombák terjedési módjai         348
            7.2.3.3. A makro- és mikrokörnyezet jelentősége         349
            7.2.3.4. Növénypatogén gombák okozta járványok         349
        7.2.4. A növénypatogén gombák elleni védekezés         350
            7.2.4.1. A növénypatogén gombák életfeltételeinek megváltoztatása         350
            7.2.4.2. A növényi rezisztencia felhasználása         350
            7.2.4.3. Védekezés fungicidekkel         350
        7.2.5. A legfontosabb növénypatogén gombák és az általuk kiváltott betegségek a kórokozók rendszertani
helye szerinti csoportosításban         352
            7.2.5.1. Növénypatogén plazmódiumos gombaszerű szervezetek (Myxomycota, Plasmodiophoromycota)         352
            7.2.5.2. Növénypatogén petespórás gombaszerű szervezetek (Oomycota)         352
            7.2.5.3. Növénypatogén rajzóspórás gombák (Chytridiomycota)         355
            7.2.5.4. Növénypatogén járomspórás gombák (Zygomycota)         355
            7.2.5.5. Növénypatogén tömlősgombák (Ascomycota)         356
            7.2.5.6. Növénypatogén bazídiumos gombák (Basidiomycota)         360
            7.2.5.7. Növénypatogén konídiumos gombák (Deuteromycota)         363
    7.3. Erdészeti mikológia         365
        7.3.1. A gombák mint erdei fák kórokozói         365
            7.3.1.1. Az erdei fák egytényezős és komplex etiológiájú betegségei         365
            7.3.1.2. Levél- és hajtásbetegséget okozó gombák         366
            7.3.1.3. Ág- és kéregbetegséget okozó gombák         368
            7.3.1.4. Tő- és törzskorhasztó gombák         370
            7.3.1.5. Gyökérbetegséget okozó gombák         372
            7.3.1.6. Virágok, magvak és csíracsemeték kórokozó gombái         373
            7.3.1.7. Kontinens- és világméretű, gomba okozta járványok erdei fákon         373
            7.3.1.8. Erdei fák rezisztenciamechanizmusai kórokozó gombák ellen         374
        7.3.2. A gombák mint a döntött és felhasznált faanyag károsítói         375
            7.3.2.1. A faanyag fülledése         376
            7.3.2.2. A faanyag kékülése és más elszíneződése         376
            7.3.2.3. A faanyag korhadása         376
        7.3.3. A gombák mint lebontók az erdei ökoszisztémák anyagforgalmában         377
        7.3.4. A gombák mint erdei fák szimbiontái         378
    7.4. Ipari mikológia és gomba biotechnológia         381
        7.4.1. Az ipar szempontjából fontos gombafajok ismertetése rendszertani csoportosításban         381
        7.4.2. Iparilag előállított gomba eredetű termékek         381
            7.4.2.1. Primer és szekunder metabolitok előállítása         381
            7.4.2.2. Poliszaharidok és lipidek előállitása         387
            7.4.2.3. Enzimtermelés         388
            7.4.2.4. Biotranszformációk         391
            7.4.2.5. Mikroszkopikus gombák alkalmazása az élelmiszeriparban, az állattakarmányozásban
és az energetikai szektorban         398
        7.4.3 Biotechnológiai módszerek alkalmazása az iparban         399
            7.4.3.1. A gomba-biotechnológia legújabb módszerei         399
            7.4.3.2. Kutatási stádiumban lévő termékek és ipari alkalmazások         406
        7.4.4. Ipari fermentációs módszerek és berendezések         411
            7.4.4.1. Törzsizolálás, törzskonzerválás, törzsgyűjtemények         411
            7.4.4.2. Törzsvizsgálati szűrő (screening) rendszerek, törzsfejlesztés         415
            7.4.4.3. Ipari fermentációs módszerek, ipari fermentorok         418
            7.4.4.4. Feldolgozási (termékkinyerési) műveletek („downstream”)         420
    7.5. Az ehető gombák termesztése         425
        7.5.1. A gombatermesztés gazdasági jelentősége és a termesztett fajok szerepe az élelmezésben
és az egészségvédelemben         425
            7.5.1.1. A világ gombatermesztése         426
            7.5.1.2. A magyar termesztés helyzete és a jövő kilátásai         426
        7.5.2. A termesztés feltételei         428
            7.5.2.1. Termesztőberendezések         429
            7.5.2.2. Táptalajok         429
            7.5.2.3. Szaporítóközegek         430
            7.5.2.4. Takaróanyagok         431
        7.5.3. A fontosabb ehető gombák termesztésének módszerei         431
            7.5.3.1. Csiperketermesztés (Agaricus bisporus, A. bitorquis)         431
            7.5.3.2. Laskagombák (Pleurotus spp.)         433
            7.5.3.3. Shiitake (Lentinula edodes)         435
            7.5.3.4. Egyéb, kis mennyiségben termesztett, esetleg ígéretes fajok         436
    7.6. A gombák szerepe a biológiai növényvédelemben és a környezetvédelemben         439
        7.6.1. Biológiai növényvédelem         439
            7.6.1.1. Entomopatogén gombák alkalmazása a növényvédelemben         440
            7.6.1.2. Gyomszabályozás kórokozó gombákkal         443
            7.6.1.3. Gombakórokozók elleni védekezés gombákka