Fericsán Kálmán : Rítus és areté

Kiadó:
Agroinform
Ára:
2700 Ft,-
ISBN:
978-963-502-986-0
Oldalak száma:
348
Könyv mérete:
168x238 mm mm x mm
Leírás:

Fericsán Kálmán új kötete, ahogy címében is jelzi (Ritus és areté) egyrészt az ember testi képességeinek és szellemi állapotának, racionális és spirituális formálódásáról, erényekről és virtusokról és nem utolsó sorban a pedagógia igyekezetéről szól. Sorra veszi a különféle ceremóniák, a hiedelmek és vallásos szertartások kötött és spontán cselekvéseit.

A szerző több ezer forrásmunkán alapuló könyvét így összegezhetnénk: megkísérli a lehetetlent, azaz végigkísérni a gondolat megvalósulását, a történelem folyamatában egymásba fonódó megjelenési formáit.

Bertalan Tivadar

2700 Ft,-

Tartalomjegyzék

Tartalom

Ajánló . . . . . . . . . . .            9
Bevezetés . . . . . . . . .            11
1.     Az átadás-átvétel és az önálló fejlődés lehetőségei Európában        15
    1.1. Európa első nagy civilizációja        16
    Szakirodalom és forrásjegyzék        19
    1.2.     Szép beszéd, séta és társalgás         20
        1.2.1. -    A játék és a munka, az írás és a szó kezdeti, látszólagos szétválása        22
            1.2.1.1. Szájhagyomány, mítoszok és eposzok        24
            Szakirodalom és forrásjegyzék        30
        1.2.2.     A mitológiák és Homérosz műveinek nevelő hatása         31
            1.2.2.1. A görög területek lehetőségei        40
            1.2.2.2. A görög lélek alkalmassága         40
            1.2.2.3. Az ábécé érkezése a görögökhöz        41
            Szakirodalom és forrásjegyzék        45
        1.2.3.     Beszéd, írás és filozófia        46
            1.2.3.1. A preattikus filozófia tényei         54
            1.2.3.2. A milétoszi filozófiai iskola eredményei        56
            1.2.3.3. A püthagoreusok filozófiai iskolájának számításai         58
            1.2.3.4. Az eleai filozófiai iskola gondolatai        60
            1.2.3.5. A mechanikusok iskolájának filozófiai elképzelései        62
            1.2.3.6. A szofisták iskolái        64
            Szakirodalom és forrásjegyzék        67
        1.2.4. Természetfilozófia        71
            1.2.4.1. A tanítás–tanulás első írott nyomai        72
            1.2.4.2. Az aritmetika tárgy töredékei         74
            1.2.4.3. A geometriára vonatkozó feljegyzések        75
            1.2.4.4. A zeneelméletről szóló töredékek        76
            1.2.4.5. A csillagászati ismeretek fejlődése         78
            1.2.4.6. Nyelv és irodalom, játék és logosz        79
            1.2.4.7. A szofisták kiemelkedése         86
            Szakirodalom és forrásjegyzék        91
        1.2.5. Az erkölcsfilozófia alapjai        94
        1.2.6. A filozófia és a szaktudományok szétválása        97
            1.2.6.1. A természettudományok helyzete        99
            1.2.6.2. Kézművesség, mesterségek        107
            Szakirodalom és forrásjegyzék        109
        1.2.7. A nem-intézményes nevelés páratlan görög csúcsai        110
            1.2.7.1. Még egyszer mítosz és eposz        114
            1.2.7.2. Beszéd és logosz        116
            1.2.7.3. Vers és színház        118
                1.2.7.3.1. Eposzok        120
                1.2.7.3.2. Versek        120
                1.2.7.3.3. Drámák         122
            1.2.7.4.    A jellemek        139
            1.2.7.5. A lélek, az igazságosság és a testi nevelés fogalmainak 
                fejlődése        142
                1.2.7.5.1. A lélek-fogalomról        142
                1.2.7.5.2. Az igazságosság-fogalomról        144
                1.2.7.5.3. A testi nevelés fogalmairól        146
            1.2.7.6. A történelemszemlélet         147
            1.2.7.7. A művészetek        153
            1.2.7.8. A vallás egységesítő ereje        159
            Szakirodalom és forrásjegyzék        167
        1.2.8. Az ókori olümpiai játékok példája        172
            1.2.8.1. A versengések kezdete        172
            1.2.8.2. A versenyek lényegének felismerése        174
            1.2.8.3. Leletek és történeti források         185
            1.2.8.4. Olümpia főbb intézményei és épületei        190
            1.2.8.5. Az ókori olümpiai játékok kialakulása, fejlődése         205
                1.2.8.5.1. A legrégibb időktől Kr. e. 776-ig        206
                1.2.8.5.2. Az archaikus kor Kr. e. 776–500-ig        214
                1.2.8.5.3. A klasszikus kor Kr. e. 500–338-ig         220
                1.2.8.5.4. A hellenisztikus kor Kr. e. 338–146-ig         229
                1.2.8.5.6. A görög-római kor Kr. e. 146-tól Kr. u. 393-ig        233
            1.2.8.6. Az ókori olümpia versenyei        242
                1.2.8.6.1. A lovas- és a kocsiversenyek        243
                1.2.8.6.2. Az ókori pentatlon        246
                1.2.8.6.3. A legismertebb futóversenyek        256
                1.2.8.6.4. Nehézatlétikai versenyek        258
                1.2.8.6.5. Esélylatolgatás az ókori pentatlonban        262
            1.2.8.7. Nők az ókori játékokon         270
            1.2.8.8. A testneveléselmélet és az edzéselmélet görög alapjai        271
            1.2.8.9. A görög orvostudomány, mint szellemi háttér        275
        1.2.9. Az ókori és az újkori olimpiák összehasonlítása        279
            1.2.9.1. Azonosságok és különbségek        279
            1.2.9.2. A csapatjátékok, a labdajátékok és az újítások hiánya        281
            Szakirodalom és forrásjegyzék        288
        1.2.10. Összegezés        296
            1.2.10.1. Kalokagathia, areté, egyéniségek         296
            1.2.10.2. Képességek, tulajdonságok        296
            1.2.10.3. Az areté        302
            1.2.10.4. A kalokagathia        306
            1.2.10.5. Az egyéniség         312
            1.2.10.6. Háború, politika, üzlet        315
            Szakirodalom és forrásjegyzék        316
Időrendi áttekintés . . .        319
Ajánlott szakirodalom            333

[bezárás x]