: Transzgenikus növények és a világ mezőgazdasága

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
1500 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
60
Könyv mérete:
168x268 mm x mm
Leírás:

Ha a Föld egyre gyarapodó népességének igényeit a környezet és a természeti erőforrások elpusztítása nélkül kívánjuk kielégíteni, akkor lépéseket kell tennünk a világban a fenntartható mezőgazdasági fejlődés iránt mutatkozó sürgető szükséglet kielégítésére. Nevezetesen a GM technológiát – az egyéb területeken elért fontos eredményekkel párosítva – az élelmiszerként használt fontosabb növények termésének növelésére, a termelés hatékonyságának fokozására, a mezőgazdaság környezeti hatásainak csökkentésére, valamint a kis földterülettel rendelkező gazdák élelmiszerhez való hozzájutásának biztosítására kell felhasználni.

TRANSZGENIKUS NÖVÉNYEK ÉS A VILÁG MEZőGAZDASÁGA
A Royal Society of London, az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája, a Brazil Tudományos Akadémia, a Kínai Tudományos Akadémia, az Indiai Nemzeti Tudományos Akadémia, a Mexikói Tudományos Akadémia és a Harmadik Világ Tudományos Akadémiája támogatásával készült jelentés.


2000. július


NATIONAL ACADEMY PRESS
Washington, D.C.
Az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia egy a
tudományos és műszaki kutatásokat folytató kiváló tudósokból álló, non-profit, önfenntartó magánszervezet, amelynek célja
a tudomány és a technika fejlődésének előmozdítása és eredményeinek felhasználása az emberiség jóléte érdekében.
A kongresszus által 1863-ban elfogadott alapokmányában ráruházott hatalma folytán az Akadémiát meghatalmazás
kötelezi arra, hogy tudományos és műszaki kérdésekben tanáccsal szolgáljon a szövetségi kormány számára.

Ezt a jelentést a Royal Society of London (Londoni Királyi Természettudományos Akadémia), az Egyesült Államok
Nemzeti Tudományos Akadémiája, a Brazil Tudományos Akadémia, a Kínai Tudományos Akadémia, az Indiai Nemzeti Tudományos Akadémia, a Mexikói Tudományos Akadémia
és a Harmadik Világ Tudományos Akadémiája képviseletében működő munkacsoport készítette. A munkacsoport tagjainak neve a jelentés végén szerepel. A támogató társ akadémiák köszönetüket fejezik ki a Royal Society of Londonnak a tagok munkájának koordinációjáért, a tanácskozó helyiségek biztosításáért, valamint az akadémiai küldöttek utazásához nyújtott támogatásért. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának Tanácsa a jelentést megvitatta,
és azt az érdeklődők számára ajánlja.

Ez a jelentés megtalálható az Interneten is, a következő címen: http://www.nap.edu/html/transgenic

A résztvevő akadémiákkal kapcsolatos információk megtalálhatók a következő internetcímen: http://www.interacademies.net
ELőSZÓ
21. században az emberiségnek hatalmas kihívások egész sorával kell majd szembenéznie. Becslések szerint 2030-ra a
föld népessége eléri a 8 milliárdot, ami a jelenlegi népességhez képest 2 milliárddal több embert jelent. A Földön uralkodó éhínség és szegénység kérdését úgy kell megoldani, hogy egyben a világ természetes környezete által biztosított létfenntartó rendszereket is megőrizzük. Az ezen kihívásoknak való megfeleléshez elengedhetetlenek: a folyamatos tudományos fejlődés által biztosított új ismeretek, a megfelelő
új technológiák kifejlesztése, továbbá e tudás és technológiák, valamint az igénybevételükhöz szükséges képesség széles körben történő elterjesztése. Hasonlóképpen szükséges az is, hogy a nemzeti, állami és helyi kormányzatok tájékozottak legyenek, és döntéseikben bölcs politikai irányelveket kövessenek minden egyes országban.
A tudományos fejlődés egy olyan nyílt információcsere-rendszert kíván meg, ahol az érvek igazolható bizonyítékokon alapszanak. Habár a tudomány célja elsősorban az, hogy minél jobban megértsük a világ működését, a segítségével megszületett tudás egyben óriási gyakorlati haszonnal is jár. Például a tudománynak köszönhető az, hogy teljesebb képet tudunk alkotni természetes környezetünkről, hogy új gyógyszerekkel javítani tudjuk az emberek egészségét, és hogy felfedeztünk olyan növényi géneket, amelyek a betegségtűrő- és szárazságtűrő-képesség kialakításáért felelősek.
A biotechnológia a biológiával kapcsolatos ismereteink és tudásunk gyakorlati szükségletek kielégítésére történő alkalmazását jelenti. E definíció szerint a biotechnológia egyidős a növénytermesztéssel, a sajtgyártással és a borkészítéssel. Napjainkban a biotechnológia fogalmát elsősorban az élet genetikai kódjával kapcsolatos ismereteinkre épülő olyan alkalmazásokkal azonosítják, amelyek az orvostudomány és a mezőgazdaság területén bírnak jelentőséggel. Különböző kifejezéseket használhatunk a biotechnológia ezen ágának meghatározására, úgymint génsebészet, genetikai transzformáció, transzgenikus technológia, rekombináns DNS technika vagy génmódosítási technológia. A jelen tanulmány elsősorban a növényekkel és az azokból előállított termékekkel foglalkozik, ezért a továbbiakban a génmódosítási technológia vagy GM technológia kifejezést használjuk.
A GM technológia alapját jelentő génsebészet kifejlesztése az 1970-es évekre tehető. A technológia orvostudomány területén történő alkalmazása mellett az egyik legjelentősebb előrelépést az új transzgenikus termesztett növényfajták kifejlesztése jelentette. A világ számos országában évente sok millió hektáron termesztenek kereskedelmi célból transzgenikus növényeket, pl. szóját, gyapotot, dohányt, burgonyát és kukoricát. Ezek közé az országok közé tartozik többek között az Egyesült Államok (1999-ben 28,7 millió hektár), Kanada (4 millió hektár), Kína (0,3 millió hektár) és Argentína (6,7 millió hektár) – lásd James (1999). Mindazonáltal jelentős vita folyik az ilyen jellegű termesztett növények felhasználásából adódó esetleges előnyöket és veszélyeket illetően.
A következő évszázad biotechnológiai kérdéseiben a magánvállalatok, a kormányok és az egyének által meghozott számos nagy horderejű döntés az egész emberiség és bolygónk természeti erőforrásainak jövőjére is hatással lesz. Annak érdekében, hogy célravezető politikai döntések születhessenek, ezeket a döntéseket a legmegbízhatóbb tudományos adatokra kell alapozni. Ez az oka annak, hogy a világ hét tudományos akadémiájának tagjai összefogtak, hogy javaslatokkal szolgáljanak a GM technológia fejlesztésével és felügyelésével foglalkozók számára, és hogy tudományos megvilágításba helyezzék a GM technológiának a világ mezőgazdaságában betöltött potenciális szerepéről folytatott nyilvános vitát.


1500 Ft,-

A megrendelő szállítási adatai átadásra kerülnek az Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. részére a kiadvány kiszállítása céljából.

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK

Összefoglalás  
A GM technológia alkalmazásának szükségessége a mezőgazdaságban  
Példák a világ mezőgazdasága számára előnyős GM technológiákra    
Transzgenikus növények és az emberi egészség, biztonsági kérdések   
A transzgenikus növények és a környezet 
A transzgenikus termesztett növények kutatásának finanszírozása – Az állami- és a magánszektor közötti egyensúly
A tudományos és a technológiai kapacitás megteremtése   
Szellemi tulajdon   
Irodalom   
A munkacsoport tagjai és módszerei

[bezárás x]