Dr. Woynarovich Elek : Vizeinkről mindenkinek

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
2400 Ft,-
ISBN:
Oldalak száma:
271
Könyv mérete:
mm x mm
Leírás:

A vízi élővilág sokszínűségéről, a vízben élő szervezetekről, az ott végbemenő folyamatokról és ezeknek az emberre gyakorolt hatásairól a nagyközönség keveset tud. A víz minőségét, az ember céljaira való hasznosítás lehetőségét a különböző élőlénycsoportok tevékenységei határozzák meg. A szerző hosszú éveken át, folyamatosan foglalkozott a témával, tapasztalatait a hétköznapi ember számára is egyszerűen, világosan tárja fel.

 

2400 Ft,-

A megrendelő szállítási adatai átadásra kerülnek az Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. részére a kiadvány kiszállítása céljából.

Tartalomjegyzék

Tartalom
Prológus magamról      

I. RÉSZ
A vizek élete, élőlényei és a vízi környezet tulajdonságai


Bevezetés: A nélkülözhetetlen víz      
1.    A szárazföldi és vízi élettér és élővilágaik közötti fontosabb különbségek     
2.    A vizek felosztása. Milyen vizekkel foglalkozunk?       
3.    Az állóvizek élőhelyei   
  
3.1  Az élőhelyekről általában       
3.2  Nyílt víz  vagy vízoszlop     
3.3  Tófenék vagy tómeder      
3.4  A parti (litorális) öv     
3.4.1 Alámerülő, gyökerező növények (hinarak, hínárnövények)      
3.4.2      Alámerülő nem gyökerező (hínár-) növényzet     
3.4.3      Úszó  levelű, gyökerező növényzet       
3.4.4      Úszó levelű, nem gyökerező növények     
3.4.5      Kiemelkedő (kemény szárú) vízinövények (mocsári növények)      
3.5      Az élőhelyekkel kapcsolatos általános biológiai következtetések       
3.6      Az állóvizek élővilágának kialakítása, általános megállapítások
      
4.  Édesvizeink élővilága      
4.1      Általános rész       
4.2      Fajgazdagság, a környezethez való alkalmazkodás      
4.3      Élőlénycsoportok      
4.3.1      Vírusok      
4.3.2      Baktériumok     
4.3.3      Algák       
4.3.4      Magasabb rendű növények    
4.3.5      Vízi állatvilág 

5.  Az állóvíz, mint közeg, környezet és mint élőhe
ly      
Bevezetés           
5.1      Az állóvízi környezet fizikai tulajdonságai     
        5.1.1  A víz hőmérséklete      
        5.1.2  A víz fajsúlya (sűrűsége)    
        5.1.3  A tavak  vizének fényviszonyai     
        5.1.4  A tóvíz mozgásai     
        5.1.5  Összefoglalás       
5.2      Vizeink jellemzése kémiai szempontból       
5.2.1      A vízben oldott gázok       
5.2.1.1  Oldott (molekuláris) oxigén     
5.2.2      Növényi tápanyagok fontossági sorrendben       
5.2.2.1  Szén-dioxid és egyéb szénvegyületek      
5.2.2.2  A foszforvegyületek szerepe az állóvizekben      
5.2.2.3  Nitrogénvegyületek      
5.2.2.4  A vízben oldott elemi (molekuláris) nitrogén      
5.3      A foszfor elsőrendű szerepe az eutróf állapot kialakulásában      

II. rész
Az édesvizek élőlényeinek tevékenységei. A halak kiemelkedő szerepe. Eutrófia. Folyóvizek biológiája

6.  Az élőlények és a vízi környezet kapcsolatai 
    

6.1      A vizek élőlényeit összefoglaló ökológia    
6.2      Bevezetés, történeti visszapillantás  
  
7.  Biológiai tevékenységek a vizekben 
    
7.1      Azok a tevékenységek, amelyeket minden élőlény kivétel nélkül végez (I. csoport)      
7.1.1      Élő szerves anyag fogyasztása (konszumpció)      
7.1.2      Élő szerves anyag raktározása (akkumuláció)       
7.2      Jellegzetes, jól körülhatárolható élőlénycsoportok által végzett tevékenységek (II. csoport)   
7.2.3      Élő szerves anyag építése (produkció)     
7.2.4      Élőlényekkel történő táplálkozás (ingestio, ingesztió)      
7.2.5      szerves anyag-visszaszerzés (rekuperáció)     
7.2.6      Az élettelenné vált szerves anyagok elbontása (dekompozíció)     
7.3      Kisebb élőlénycsoportokra jellemző tevékenységek (III. csoport)     
7.3.7      Az elemi nitrogén megkötése fehérjeszintézishez     
7.3.8      Szervetlen természetes anyagok beépítése élő testbe     
7.4      Alkalmi tevékenységek (IV. csoport)    
7.4.9       Nehezen bomló szerves vegyületek, nehézfémek, radioaktív anyagok élő testben való felhalmozása      
7.4.10     Különleges anyagok (pl. toxinok) termelése       
7.5      Következtetések       
7.6      A biológiai tevékenységek összekapcsolódása       
7.7      Energiaszintek Hutchinson szerint, általunk részben módosítva      
7.8      A biológiai termelés és a halászat gyakorlati kapcsolata       
7.9      A halak biológiai szerepe a vizekben     
7.9.1      Bevezetés, történeti visszapillantás      
7.9.2      A halak biológiai tevékenysége, szerepe       
7.9.2.1  A halak tápláléka és táplálkozása   
7.9.2.2  A hal mint a vízi környezet változásainak érzékelője és „jelentője”    
7.9.2.3  Mit érzékelhetnek a halak a környező víz minőségi változásaiból    

8.  Termelőképesség (trofitás), az állóvizek termelőképessége       
8.1      Bevezetés, a termelőképesség fogalma    
8.2      Az oligotrófia, eutrófia eredeti megfogalmazása       
8.3      A termelőképesség fogalom kibővítése      
8.4      Eutrófia, eutrofizáció, eutrofizálódás, eutrofizálás       
8.4.1      Az eutrofizálás mint folyamat, és ennek megjelenései      
8.4.2      A Balaton eutrofizálása      
8.4.3      Eutrofizálás, vízminőség-vizsgálat, vízminőség-megítélés  
 
9.  A vizek természetes tisztulása, biológiai öntisztulása      
9.1      Bevezetés     
9.2      Mi a vizek természetes öntisztulása?       
9.3      A vizek zártabb jellegének következményei, a szupereutrofizáció káros megjelenése    
  
10.  A folyóvizek biológiája vázlatosan       
10.1    A folyóvizek jellemzése, osztályozása, tápanyagellátása       
10.2    Folyóvizeink vízkészlete    
10.3    Hazánk folyóinak múltja, jelene, és a velük való bánásmód hatásai     
10.4    A folyók öntisztulása és öntisztuló képessége       
10.5     A folyóduzzasztások, vízerőművek hatása a víz minőségére      
10.6     A folyóvizek élővilága és annak biológiai tevékenységei       
10.6.1  Az élőhelyek és jellegzetességeik a folyóvizekben       
10.6.2  A folyóvizek élővilága      
10.6.3  Biológiai tevékenységek a folyóvizekben       

III. rész
Vizeink, vízi környezetvédelem és annak biológiai alapjai

11.  A tudatos környezetvédelem kiterjesztése vizeinkre       
 
11. 1  A magyar hidrobiológiai kutatás és gyakorlat története       
11. 2  A hidrológiai és hidrobiológiai szemlélet magyarázata      
11.2.1  A hidrológus szemléletű tudományterület: a hidrológia       
11.2.2  Hidrobiológia     
11.2.3  Hidroflorisztika, hidrofaunisztika      
11.2.4  A hidrológia, a hidrobiológia és a környezetvédelem kapcsolata      

12.  Amit egy környezetvédő hidrobiológusnak a haltenyésztésről tudnia érdemes       

12.1    A halastavi halhústermelés biológiai alapjai      
12.1.1  A biológiai termelés és a haltermelés összefüggése       
12.2     A halastavi anyagmozgás szemléltetése   
12.3     A növényi tápanyagok körforgása      
12.4     A haltermelés és a környezeti tényezők      
12.5     A haltenyésztő „fegyvertára” a halastó biológiai vizsgálatához      
12.6      A halastavi haltermelés elemi tudnivalói       
12.6.1  A haltenyésztés módjai   
12.6.2  A hagyományos (intenzív) haltenyésztés műveletei      
12.6.2.1  A halastó népesítése       
12.6.2.2  A növényi tápanyagok pótlása, trágyázás       
12.6.2.3  A halak etetése olcsó takarmányokkal       
12.6.2.4  A halállomány változtatása a termelési idény alatt   
12.6.3  A természetes vizek halászati kihasználása     
12.6.4  Milyen halakat tenyésztenek hazánkban?       
12.6.4.1.  A tenyésztett halfajok rövid ismertetése
 
13.  Vízhasználat szennyvizek, vízszennyezések
       
13.1    Szennyvizek és kapcsolódásuk a természetes vizekhez      
13.1.1  Történeti előzmények, a halügy elválasztása a vízügytől, vizeink romlása      
13.1.2      Szennyvízféleségek       
13.1.2.1. Házi szennyvizek       
13.1.2.2  Ipari szennyvizek   
13.1.3      A szennyvízkezelés általános szabályai      
13.1.4      A folyó- és állóvizek szennyezéstűrése közötti különbség      
13.1.5      Néhány gondolat az ipari szennyvizek tisztításáról       
13.1.6      Szennyvizek és azok kezelési kívánalmai       
13.1.7      Hol keressük a kiutat?    
13.1.8     A vízi környezetvédelem és a befogadókba eresztett víz       
13.1.8.1  A szennyvízügyek az érvényes törvények és rendeletek szövevényében     
13.1.8.2  A szennyvizekkel foglalkozó hatóság      
13.1.8.3  A vízgazdálkodást szolgáló legújabb törvény      
13.1.8.4  Az elkészítendő újabb vízügyi törvény alapelvei       

14.   Biológiai szempontból miért nem fogadható el a Bős–Nagymarosi Vízerőmű megépítése       
15.  A természetes vizek minősítése 
     
15.1    Természetes vizeink minőségi helyzete a háború előtt       
15.2    Miért van szükség természetes vizeink minősítésére?      
15.2.1      A vizeink minőségi vizsgálatának kitűzött céljai     
15.2.2      Vizeink minősítése 1974 és 1994 között    
15.2.3      Vizeink jelenlegi minősítése      
15.2.4      A folyóvizek élővilágának vizsgálata és minősítése       
15.2.5      Az állóvizek élővilágának vizsgálata és minősítése      
15.2.5.1  Minőségi követelmények nélkül lehet-e állóvizekbe „használt vizet” bevezetni?      
15.2.6      Javaslat a vízminősítő laboratóriumok felügyeletére és működésére       

16.  Záró gondolatok      
Függelék: A Maucha féle csillagdiagram szerkesztése      
Felhasznált fontosabb irodalom      
Angol tartalom   

[bezárás x]