Az áttérés közvetlen hatására a kibocsátás várhatóan több mint 20, az évente előállítható élelmiszerek mennyisége viszont legalább 40 százalékkal csökkenne – írja a bbc.com angol hírportál.

A terméscsökkenés a búza és az árpa esetében lenne a legnagyobb az egységnyi területről lehozható hozam visszaesése miatt. Az állatlétszám valamelyest növekedne, összességében viszont az előállítható húsmennyiség – a kisebb átlagos vágási súlyra való tekintettel – kevesebb lenne.

Bár a biotermesztés kedvezően hat a biodiverzitásra és visszaszorítja az üvegházhatású gázok kibocsátását, egységnyi területről viszont jóval kisebb mennyiségű terméket képes lehozni. Ezért egy ilyen átállás jelentősen megnövelné az ország agrárimportját, amelynek előállítása – figyelembe véve a külföldi országok alacsonyabb átlagterméseit – akár ötször nagyobb területet igényelne. Az állandó legelők feltörése révén pedig a talaj szénkészletének jelentős része a levegőbe kerülne.

bio

A biotermesztés kedvezően hat a biodiverzitásra és visszaszorítja az üvegházhatású gázok kibocsátását – fotó: Shutterstock

Jelenleg a mezőgazdaság országos szinten 9 százalékban felelős a káros gázok kibocsátásáért. A biogazdálkodásra való átállás az országon belül a növénytermesztés kibocsátásait 20, az állattartásét pedig 4 százalékkal fogná vissza, a beszállító országokban viszont mintegy 21 százalékkal növelné a hagyományos gazdálkodáshoz viszonyítva.

„Becsléseink szerint a biogazdálkodás nagybani bevezetése esetén – a jelenlegi étrendünk megváltoztatása nélkül – mintegy 6 millió hektár pótlólagos területre lenne szükségünk” – mondta  Philip Jones, a Readingi Egyetem oktatója, a tanulmány egyik társszerzője.