Melyek a 2020-ra vonatkozó költségvetési javaslat legfőbb elemei?

A Parlament legfőbb prioritása az, hogy foglalkoznunk kell az éghajlatváltozás kérdésével, és ezzel párhuzamosan új munkahelyeket kell létrehoznunk, és tennünk kell egy versenyképes gazdaságért. Jelenleg nem tudtuk megvalósítani azt az uniós célt, hogy a 2014–2020-as időszakban a kiadások 20%-át éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésekre fordítsuk. Ennek egyik oka, hogy 2014-ben viszonylag alacsonyak voltak az éghajlat-politikával kapcsolatos kiadások, amelyeket nem tudunk most pótolni. Viszont egyértelművé szeretnénk tenni, hogy a Parlament a jövő évi költségvetésével jelentős mértékben hozzájárul az innovációhoz, a kutatáshoz és az új, zöld technológiák fejlesztéséhez.

A klímakrízissel kapcsolatos kutatásokhoz digitális eszközeinkre és azok fejlesztésére is költenünk kell. A digitalizáció nemcsak az EU éghajlati célkitűzéseihez járul hozzá, hanem lehetővé teszi például a súlyos betegségekkel kapcsolatos kutatások vagy a mezőgazdasági eszközök fejlesztését. Támogatni akarjuk azokat az egyetemeket és kutatóintézeteket, amelyek ezeket a területeken dolgoznak és együttműködnek az iparág más szereplőivel. A klímakrízis elleni fellépés és a környezetvédelem most, a közös agrárpolitika és a vidékfejlesztés időszakában is prioritás marad, amelyben a sikeres LIFE+ program segít.

Nagyon fontos a fejlesztési politikára fordított összeg, amelynek segítségével tovább akarjuk csökkenteni a szegénységet, de olyan kérdésekkel is foglalkozunk, mint például a műanyagmentes óceánok és a hulladékkezelés.

A költségvetés tervezése számos eszközt kínál nekünk a klímaváltozás elleni harcban. Például támogathatjuk a megújuló energiaforrások használatát azokban az országokban, ahol ezek segíthetnek a fenntartható energia elterjedésében és az energiahiány kezelésében.

klímaváltozás

A költségvetés tervezése számos eszközt kínál a klímaváltozás elleni harcban – fotó: Shutterstock

2 milliárd euróval növelné meg az összeget, amelyet a Bizottság eredetileg a klímaváltozásra akart fordítani a 2020-as kiadásokban. Ez elegendő lesz az említett 20%-os cél eléréséhez?

Ezt a célt már nem fogjuk tudni elérni, mert 2014-ben a kiadások kevesebb mint 14%-át fordítottuk az éghajlattal kapcsolatos kérdésekre, ezt nem tudtuk kompenzálni az ezt követő hat évben, a jelenlegi hosszú távú költségvetés keretében. Ennek ellenére a 2020-ra tervezett költségvetés kapcsán a javaslatomban egyértelmű a 20%-os cél meghaladása. Úgy gondoljuk, hogy a fiatal generációnak valóban joga van azt mondani nekünk a klímakrízisről: „Cselekedjenek, méghozzá gyorsan, és ne csak beszéljenek arról, hogy mit lehetne tenni”.

A sikeres ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) pénzügyi támogatását is növelni akarjuk. A fiatalok munkanélküliségi rátája csökken, és ez a program hozzájárul ahhoz, hogy állást találjanak. Szeretnénk növelni az Erasmus+ program költségkeretét is, hogy minél több fiatalnak legyen lehetősége külföldön tanulni.

A Tanács egyet fog érteni abban, hogy az éghajlatpolitika és a fiatalok munkanélkülisége prioritást élvez?

Úgy gondolom, hogy biztosan megnyerjük a Tanács támogatását. Elég speciális kihívással nézünk szembe, mert ez az utolsó év az EU jelenlegi hosszú távú költségvetésében. Néhány nettó befizető ország csökkenteni akarja a költségvetést, míg más tagállamok több pénzt fordítanának a kohézióra vagy a mezőgazdaság támogatására.

Ugyanakkor itt a brexit kérdése, és nem tudjuk, mi fog történni október 31. után. Én még hiszek abban, hogy zökkenőmentes lesz a brexit. Ha nem így lenne, az mintegy 11 milliárd eurónyi kiadást jelentene az EU számára a jelenlegi hosszú távú költségvetésből, és ezt mindenáron el kell kerülnünk.

A teljes beszélgetés elolvasható ITT.