Németországi vizsgálatok
Napjainkban a biodiverzitás vészes elszegényedésének vagyunk tanúi, miközben a nemzetgazdaság erős függőségben van az ökorendszerek nyújtotta szolgáltatásoktól (gondoljunk itt a rovarok eredményezte beporzásra vagy a kártevők elleni biológiai védekezés áldásaira). A földi ökoszisztémákból a primér termelők (producensek) eltűnésével a táplálékrendszerben eltolódások mennek végbe, melyek különösen a táplálkozási szinteken éreztetik hatásukat.

Az is megfigyelhető, hogy a növényi fajgazdaság szegényedésével a növényevő rovarok, a rabló rovarfajok, paraziták, mindenevők fajgazdasága is visszaszorul, mely olyan kölcsönhatásokat is érint, mint a virágzó növények megporzása, gombák és növények közötti szimbiotikus kapcsolatok. A növényi nagy fajgazdaság idegen növényfajok behatolását jobbára megnehezíti, másrészt a kórokozó gombák okozta fertőzések intenzitását csökkenti.

A növények gyökerein élő hasznos mikorrhiza gombák száma akkor gyarapszik fel, ha nagyobb a növények fajgazdagsága. A mikorrhizák jelenlétének köszönhetően a növényi hozamok – műtrágyák használata nélkül is – emelkednek, aminek kedvező környezeti hatása ugyancsak nagy súllyal esik latba.

Gazdasági következmények

A mezőgazdaságnak - különösen intenzív formájának - a biodiverzitás elszegényedésére kifejtett hatásairól igen sok ismeret halmozódott fel. Az is közismert, hogy a rétek, legelők növény- és állatvilága sokkal gazdagabb, mint a művelt területeké. Egyes növényfajok eltűnése bizonyos állatfajokra végzetes következménnyel járhat, így pl. a nappali lepkék közé tartozó Meculinea arion lepke fiatal lárvái csak bizonyos növényfajokon élve tudják befejezni teljes életciklusukat. Így ez utóbbiak eltűnésével maga a lepkefaj is eltűnik. De miért is tűnnek el bizonyos növényfajok?

Gyakori kaszálással vagy nagy nitrogén-adagok kiszórásával kiszorulhatnak arról a területről, ahol bizonyos lepkefajok éppen az ő jelenlétükben tudnak kifejlődni. Ugyanilyen következményei lehetnek a földhasználat megváltozásának (pl. energiaültetvények létesítésére való átállás). A biodiverzitásnak a mezőgazdaságra kifejtett ökonómiai hatásairól (=előnyeiről) általában kevés szó esik, noha ebbe a kategóriába tartozik a megporzó rovarok (mézelő méhek, vadméhek, poszméhek, lebegő legyek, bizonyos lepkefajok) pótolhatatlan szerepe. Az ilyen megporzási mód entomogámia vagy entomofilia néven ismert a szakirodalomban.

Mindezeknek a megporzó rovaroknak  a haszonnövények beporzásában játszott "ökonómiai értéke" világméretekben évi 150 milliárd eurót tesz ki. Ezért - megkímélésük érdekében – rendkívül fontos  a növényvédő-szerek körültekintő, visszafogott használata. A mezőgazdák által jól ismert, hogy a  méhek megkímélése érdekében a növényvédő szerek csomagolóburkolatán a "Méhekre veszélyes" jelzés feltüntetése kötelező, és kerülni kell a védekezési munkálatok végzését virágzás idején. Régóta tudott az is, hogy gyakran a kártevők természetes ellenségeinek  generációi a növényvédő-szeres kezelést követően lassabban regenerálódnak, mint maguk a "célkártevők". Ezért is fontos a vegyszermentes, mindenekelőtt a biológiai védekezési módok elterjesztése.