A termelők legnagyobb része – tudatlanságból, megszokásból, vagy egyszerűen az újtól való félelemtől vezérelve – a „cél szentesíti az eszközt” gyakorlatot követi és szinte kizárólag kemény kémiai növényvédő szereket alkalmaz. Teszik ezt az integrált célprogramokban részt vevő gazdálkodók is, holott az igazi integrált termesztésben elvileg a biológiai védekezési módszereket kellene előnyben részesíteni.
 
A valóságban azonban sok esetben még az egyébként igen könnyen betartható integrált technológiákba is „belehuncutkodnak” nem engedélyezett készítményekkel, miközben komoly támogatást vesznek fel a papíron környezetkímélő technológia alkalmazásáért. Tehetik, hiszen az integrált célprogramokban részt vevő gazdálkodókat gyakorlatilag nem ellenőrzi senki. Az így előállított termés lehet hogy küllemre kifogástalan, és a veszteség is minimális, azonban a termék nehezen nevezhető valóban élelmiszernek, hiszen annak növényvédőszer tartalma általában ellenőrizetlen és gyaníthatóan igen magas.
 
Tanácsadói munkám során találkoztam olyan kistermelővel aki 200 négyszögöles kiskertjébe egy bizonyos növényvédőszer (szerves foszforsavészter!) egy hektáros dózisának többszörösét juttatta ki. De van olyan tapasztalatom is, amikor a termelő kicsit szégyenkezve ugyan, de bevallotta nekem, hogy szabadföldi paradicsomát endoszulfán hatóanyagú készítménnyel védte meg a gyapottok bagolylepke kártételétől úgy, hogy az utolsó permetezést 3 nappal a szedés előtt végezte (8 napos munka- és 30 napos élelmezésegészségügyi várakozási idő!!)! De még 2007-ben is találkoztam olyan integrált almatermesztővel, aki raktáron maradt metil-paration permetszerét (2005 óta betiltott hatóanyag) az almamoly első nemzedéke ellen még kifújta.

Pedig érdemes lenne újragondolni a növényvédelmi technológiáinkat. Ugyan miért kellene a 30-50 éve alkalmazott jól bevált készítményeket leváltani – kérdezik sokan? Hiszen olyan egyszerű a széles hatásspektrumú peszticidek használata. Csak hetente permetezünk és csönd van a gyümölcsösben!

A növényvédelem szelídebbé tételével pedig jelentősen lehetne növelni a magyar termelők versenyképességét a következő okok miatt. Az agyonvegyszerezett zöldség és gyümölcs nem exportképes. Csak egy példa: tavaly kamionszámra küldtek vissza paprika szállítmányokat Németországból szermaradvány problémák miatt. Fontos probléma a túlzott növényvédőszer felhasználással összefüggő túlköltekezés is. Például korszerűtlen, széles spektrumú rovarölő szerek alkalmazásával folyamatosan újabb növényvédelmi problémák generálódnak. És hiába olcsó egy piretroid, ha 3 naponta kell használni, akkor a teljes szezon költségei igencsak elszaladnak, bár ezt hihetetlen módon a gazdálkodók egy része nem is számolja ki! De a legnagyobb probléma a vegyszerközpontú gazdálkodással valószínűleg a közeljövőben fog jelentkezni.
 
Ma még senki nem ismeri pontosan az EU 2013 utáni agrárstratégiáját, de egyre több hang jelzi a területalapú támogatások megszüntetését. Az ugyanakkor szinte biztos, hogy a környezetkímélő mezőgazdaságot 2013 után is támogatni fogják. És ekkor lesznek a magyar termelők nagy bajban. Mert elképzelésük sem lesz azokról a technológiákról, melyek alkalmazásától fog függeni a támogatásuk. De talán nem késtünk még el. Itt az ideje megismerni és komolyan venni a korszerű biológiai növényvédelem nyújtotta hatékony lehetőségeket, és beilleszteni azokat a hagyományos kémiai védekezés rendszerébe. Csak ki kell tekinteni Ausztriába, Németországba, Svájcba, Dél-Tirolba, vagy akár Csehországba és az új, egyre terjedő technológiákat ellesni onnan. Számos új növényvédelmi eljárás (pl. feromon légtértelítés) már hazánkban is elérhető. Az előrevivő dolgokat „lemásolni” és meghonosítani nem szégyen, hanem gazdasági szükségszerűség.

Szerencsére az utóbbi években azért hazánkban is elkezdett terjedni a különféle biológiai növényvédelmi eljárások alkalmazása. A legnagyobb érdeklődést kiváltó és leginkább terjedő technológiák között meg kell említeni a feromon légtértelítést gyümölcsösökben és szőlőben, a Bacillus thuringiensis hatóanyagú bio rovarölő szereket, a repce- és napraforgó termesztés előretörésével gyorsan terjedő Coniothyrium minitans hiperparazita gomba fehérpenész elleni felhasználását, valamint a különböző hasznos ragadozók és paraziták alkalmazását hajtatott zöldségfélékben. És szerencsére nem csak a biotermesztők érdeklődnek az új, környezetkímélő eljárások iránt, hanem egyre több integrált, vagy hagyományos gazdálkodó elkezdte növényvédelmét e módszerekkel finomítani, szelídíteni. Összefoglalva megállapítható, hogy a biológiai védekezési eljárások elkezdtek terjedni Magyarországon is, ám Nyugat-európai mértékű térhódításuk még nem kezdődött el.

László Gyula, agrármérnök
Biocont Magyarország Kft.
www.biocont.hu