A növényvilágban ismert, hogy a sejtek falában poliszaharidok és ligninek vannak, mely utóbbiak lebontása igen nehéz. A fenil-propán tartalmú vegyület termékének tekinthető ligninek jelenléte a növényi szövetek elfásodását jelzi. A biológiai lebomlás igen lassú, mert a baktériumok nagy része nem tudja lebontani. Erre csak pár -  főleg - gombafaj képes.

Megfigyelhető, hogy egyes faanyagok fehérkorhadását okozó gombák ligninbontásra képesek, de lényegében a laskagomba is ligninhasznosító szervezet. Az USA-ban több kutatási intézmény közös munkájával sikerült a fa lebontását, a lignocellulóz átalakulási folyamatait serkentő – a likacsos gombák közé tartozó – Postia placenta gombafaj sajátosságait megismerni. A barna-rothadást okozó gomba az erdei ökoszisztémákban széltében elterjedt, a fa lebontásával súlyos károkat okoz.

Ilyen szempontból vizsgálták behatóan, különösen a lignin-lebontás folyamatának jobb megismerése céljából. Ekkor derült fény arra, hogy az eddig károsnak tekintett gombafaj szóba jöhet a növények, főleg a fák szilárd biomasszájának folyékony üzemanyagokká (etanol, metanol, biodízel) való lebontási folyamatainak serkentésében. E mechanizmusban a sejtfalakban lévő cellulóz depolimerizációs folyamatai mennek végbe a Postia gomba sajátos enzimatikus rendszerének és genomösszetételének köszönhetően. Amennyiben sikerül a cellulóztartalmú biomassza átalakulásának mechanizmusát mélyebben megismerni, úgy még közelebb kerülhetünk az erdei biomasszából költséghatékonyabb bio-üzemanyag termelés gyakorlati megvalósításához. E témáról bővebb információk a www.pnas.org, a www.biorenew.org és a www.doe.gov weblapokon találhatók.