Erre a következtetésre jutottak a Bonni Egyetem által koordinált hároméves ökotermesztési kutatásokban, amikor is hüvelyesek ökotermesztésének optimalizálási lehetőségeit vizsgálták.

Németországban három különböző termőhelyen vizsgálták a mulcs- és direktvetés, valamint a különböző trágyázási módok hozamra és a hüvelyesek nitrogénmegkötésére kifejtett hatását. A kísérletekben azt is figyelembe vették, hogy a szántás nélküli talajművelés a talaj szerkezetére (szövetére) és a munkatermelékenységre kedvező hatással van, viszont gyakran erősödő gyomnyomással kell számolni, és csökken a N-ásványosodás.

Mulcsvetés mellett többnyire 6,6 t/ha termésátlagot értek el, igaz, a szántásos kontrollhoz képest nagyobb lett a gyomfertőzés. A kutatók szerint a csökkentett talajműveléssel termesztett lóbab sikeres termesztésének egyik feltétele az optimális magágy kialakítása, másrészt a tarackos gyöktörzsű gyomnövények (mint a bogáncs, lósóska) kisebb mértékű fellépése.

lóbab

A lóbab ökológiai termesztésében a direktvetés alkalmazása nem okoz jelentősebb hozamveszteségeket – fotó: Shutterstock

Előnyös előveteménynek számít a zab. Ellenben a csillagfürt és szója szántás nélküli termesztése során az erős gyomosodás miatt jelentős hozamveszteségek következtek be. Ezért ez utóbbi két növény szántás nélküli termesztése esetén fellépő erős gyomfertőzés visszaszorítására intenzív mechanikai védekezést és versenyképesebb fajták előnyben részesítését javasolják.

A szántás nélküli talajművelés során a talaj és a légkör közötti légcsere erősen korlátozott, ezért a baktériumok általi légköri N-felvétel akadályozott lesz.