Az állati szervezetek által terjesztett betegségek klímaváltozással járó felgyorsult terjesztését főleg az emberi betegségek gyakoribb előfordulására figyelemmel vizsgálták, de számos bizonyíték van az állatok körében is a megbetegedések fokozódására.
A betegségvektorok a klímaváltozáshoz való jó alkalmazkodóképességen túl jobbára a biotópokhoz és gazdaszervezetekhez is jól tudnak igazodni.
Ezért is fontos, hogy a szabadban élő betegségvektor-szervezetek korai fellépésére időben fel lehessen figyelni a gyors ellenintézkedések megtétele érdekében. Németországi megfigyelések szerint a hazai szúnyog- és kullancsfajok a megváltozott klímaviszonyokhoz jobbára jól tudnak alkalmazkodni.
Így pl. az agyhártya- és agyvelőgyulladást (Lyme-kórt) terjesztő kullancsok az enyhe időnek betudhatóan lerövidítik a téli nyugalmi szakaszukat. Németországban megfigyelték, hogy enyhe teleket követően a szokásosnál jóval korábban egyre több kullancs, szúnyog jelenik meg, fejlődési szakaszuk felgyorsulásának következményeként.
Az állatimport révén behurcolódva képesek megtelepedni a különböző fertőzések
Ugyancsak Németországban a Leishmania-fertőzésért felelős lepkefaj felbukkanására figyeltek fel. E lepkefaj eredetileg a Földközi-tengeri térségben honos, de a „betelepülő” vektor a megváltozott klimatikus feltételekhez alkalmazkodva most már Németországban is veszélyt jelent – emberre és kutyára.
De miként az előbbiek is mutatják, az állatok is veszélybe kerülhetnek a vektorok jó alkalmazkodása miatt. Így pl. a klímaváltozás kedvező hatással van a főleg jobbára juhokra veszélyes kéknyelv-betegség terjedésére.
A Culionides nemzetségbe tartozó szúnyogok (=vektorok) Észak-Afrikából Dél- és Délnyugat-Európába bejutva kedvező klimatikus feltételeket találnak, ezért az állatimport révén behurcolódva számos nyugat-európai országban (Belgium, Hollandia, Németország) Anglia) képesek megtelepedni. Ismert a Borrelia anserina mikroorganizmus okozta bántalom, amely csak egyes háztáji tyúk- és vízibaromfi-állományokban fordul elő.
A betegséget egy vérszívó kullancsféle, hazánkban az Argas persicus (tyúkpoloska) terjeszti, melynek terjedését a klimatikus változások szintén befolyásolják.
Nagyon fontos a megelőzés
Mindezek jól jelzik, hogy a veszélyek tudatában mindent meg kell tenni a korai ellenintézkedések megtételére. Ebben az összetett munkában a klimatológusok, orvosok, zoológusok összehangolt munkájára van szükség. A legnagyobb súlyt a megelőzés érdekében a vektorpopulációk alakulásának a figyelésére kell fordítani.
A szerzett információkra támaszkodva az ellenintézkedéseket azonnal meg kell tenni, hogy a fertőzésnek elejét lehessen venni. A betegségek terjedését okozó vektorok – számukra kedvező – klímaviszonyhoz jól alkalmazkodva nemcsak az emberi és állati szervezetekre jelentenek veszélyt, de a termesztett növényállományokra is.
Mindez jól jelzi, hogy a klímaváltozás káros hatásainak következményei egyre sokrétűbbek, s eddig kellően nem vizsgált újabb ismeretekkel gyarapodnak.
