Az eredetileg sünök, teknősök eledeleként ismert lisztbogár lárvái, egy amerikai szaklap szerint, képesek az egyre nagyobb gondot okozó műanyaghulladékot, egészen pontosan a hungarocellt eltüntetni. Megeszik, és értékes humuszt állítanak elő belőle – olvasható a hirado.hu oldalán. Mivel a hungarocell elterjedt csomagolóanyag, a fogyasztás növekedésével arányosan egyre több ilyen hulladék keletkezik.

Lebomlása nehézkes és jelentősen terheli a környezetet, ezért érdemes figyelmet szentelni a lisztkukacoknak. A Kék bolygó műsorának készítői, szkeptikusok lévén, maguk kezdtek 12 napos kísérletbe. Az állatkák beszerzése után vettek két nagy befőttes üveget, kerti földet, tőzeget és hungarocellt. Az egyik üvegbe csak hungarocellt tettek, a másikba egy kevés tőzeges földet is, hogy jobban hasonlítson az állatok természetes környezetére, majd mind a két üvegbe 8 darab hungarocell lapocskát helyeztek.

A kukacok legnagyobb meglepetésükre napról napra egyre látványosabban fogyasztották a hungarocellt. A kísérlet alanyait aztán elvitték a szegedi Biotechnológiai Intézetbe elemzésre. Rákhely Gábor, az intézet tanszékvezetője kifejtette, ha nincsen más élelem a kukacoknak, sokkal több hungarocellt esznek, ha viszont normál talaj, illetve tőzeg is jelen van, a hungarocell fogyasztásának üteme némileg lassabb, de meglehetősen intenzív.

Úgy tűnik, hogy egy lisztkukac egy nap alatt valóban egy gyógyszerpirulányi hungarocellt képes elfogyasztani. Ám a két üvegben lévő állatok sorsa különbözőképpen alakult a kísérlet során. A szakember szerint az egyikben egyenletesebb fejlődési állapotok figyelhetőek meg, ahol pedig csak hungarocellt kaptak, ott differenciáltabb a kép: vannak bábok, kukacok, kis bogarak.

Kovács Levente, az SZTE TTK tudományos munkatársa szerint, ha a táplálék mennyisége korlátozott, elképzelhető, hogy a lárva begyorsítja egyedfejlődését, ugyan kisebb bábot létrehozva, de megpróbálja elérni a felnőtt szaporodóképes stádiumot.

Tehát azok a lárvák, amelyek csak hungarocellt kaptak, igyekeztek minél gyorsabban bebábozódni, akár társaik élete árán is. A szakember kifejtette, a lárvákra jellemző, hogy testük nagy részét zsír alkotja, amelyben energiát tárolnak a teljes átalakuláshoz történő kifejlődéshez. Tehát a bábstádiumban nem táplálkoznak, ezért lárvaként igyekeznek minél több energiát kinyerni az adott környezetből.

lisztkukacok

Lisztkukacok "munka közben" – fotó: hirado.hu

A szegedi kutatók szerint, ha kizárólag hungarocellel tápláljuk a kukacokat, kétséges, hogy értékes humuszt képesek-e előállítani. A tanszékvezető szavai szerint a szénből körülbelül 50 százalékos mennyiségben egyrészt szén-dioxidot termelnek, másrészt pedig a saját egyedfejlődésüket biztosítják. Hangsúlyozta, személy szerint nem hiszi, hogy a mikroszkóp alatt eléggé darabosnak tűnő ürülékük gazdag lehet nitrogénben és foszforban, ami a mezőgazdaságnak igazán fontos.

Hozzátette, ha megváltoztatnák a kukac-hungarocell arányt, vagyis kevesebb kukaccal és több hungarocellel próbálkoznának, lehet, hogy felgyorsulna a folyamat, de az életfolyamatok egy idő után blokkolódnának, mert az állatok nem tudják honnan biztosítani a fehérjéikhez és DNS-ükhöz szükséges elemeket. Ilyen a nitrogén, a foszfor, a kén, amire nemcsak a bogárnak, hanem a talajnak is szüksége van.

A távol-keleti kutatók megvizsgálták a lárvák bélrendszerét is, és találtak olyan mikrobát, amely képes volt lebontani a hungarocellt. Rákhely Gábor kifejtette, a mérleg szerint ez a két folyamat nem egyforma gyorsaságú. A mikrobás bontás nem volt olyan hatékony, mint a kukaccal együtt, de ő nem hiszi, hogy ennek okát a távol-keleti kutatóknak sikerült feltárniuk.

Nagyobb jövője lehet annak a megoldásnak, ha mikrobákkal dolgoztatják fel a hungarocellt, mert nem keletkezik kártevő. A szakember szerint a kísérletben a nagy adag hungarocellből egy-két milligramm humusz képződött, ami mezőgazdaságilag elenyésző mennyiség, ellenben a sok lisztkukac komoly nemzetgazdasági károkat okozhat.