A klímaváltozás okairól, de főleg az ökoszisztémákra kifejtett káros következményeiről bőven olvasni a szakirodalomban. A változás logikus következménye, hogy a felmelegedés megváltoztatja a fajok természetes elterjedését. Azok a növény- és állatfajok, melyek mozgásukban nincsenek korlátozva, kedvezőbb élőhelyekre vándorolnak. A 45 és 60 szélességi fokok között a jelenlegi hőmérsékleti zónák 150-550 km-re is eltolódhatnak. Közismert, hogy számos madár- és lepkefaj megkezdte az elvándorlását.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)  felmérése szerint közel 16.000 növény-, állat- és zuzmófajt fenyeget a kihalás veszélye, a teknősöknek pedig csaknem a felét. Az állatállományok csökkenése befolyásolni fogja az állatok és növények nyújtotta „ökoszisztéma-szolgáltatásokat” (pl. a beporzás visszaesése várható).

(1) +2 C, (2) +3 C, (3) +4 C fokos felmelegedéssel dolgozó szcenárió szerint az 1. variáció esetén a mai fajok egynegyede fog kipusztulni, a tundrák nagy része és a boreális erdők fele eltűnhet, egyes erdőtípusok az Északi-sarkvidék felé fognak terjeszkedni.

jegesmedve

A jegesmedvék kihalását jósolják – fotó: Shutterstock

A 2. variáció szerint a ma élő fajok 33 százaléka kihalhat. Eurázsiában, Amazóniában és Kanadában erdők tűnhetnek el, de sokkal nagyobb mértékben következhet ez be Kína keleti részein, a Mexikói-öbölben és Közép-Amerikában. A lápos területek fele eltűnhet a Földközi-tenger és a Balti-tenger övezetében (= vándormadarak élőhelyeinek elpusztulását okozva). Számos „jégfüggő faj” (pl. jegesmedve) nagy valószínűséggel el fog pusztulni.

A 3. variáció, azaz +4 C fokos felmelegedés esetén a szárazföldi fajok felét fogja a kihalás veszélye fenyegetni.