„Az elmúlt évek jogalkotói munkájának köszönhetően számos, az erdőgazdálkodást akadályozó tényezőt sikerült felszámolni, most az építkezés időszaka zajlik – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2018. október 5-én rendezett éves nagyrendezvényén, a Zala megyei Egerváron.Győrffy Balázs köszöntőjében hangsúlyozta: a köztestület célja az, hogy továbbra is egyfajta ernyőszervezetként egyeztetési fórumot biztosítson a jól működő erdészeti, vadászati szakmai szervezeteknek, illetve hogy megteremtse a lehetőséget a mező-, erdő- és vadgazdálkodók közötti párbeszédre.

A NAK aktív szerepet kíván vállalni továbbá a magánerdő-gazdálkodás fejlesztésében, a hatékony ágazati kommunikáció megteremtésében, az erdőtelepítések, fásítások létesítésének elősegítésében, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem viszonyának rendezésében.A NAK elnöke szerint a magánerdők esetében az egyik legfontosabb feladat a stabil birtokszerkezet megteremtése. „A 850 ezer hektárt kitevő magánerdők mintegy félmillió személy tulajdonában állnak. A közös tulajdonú erdők jellemzően több tucat, nem ritkán több száz tulajdonos kezében vannak. A magánerdők 20 százalékán formailag rendezetlen, további 30-40 százalékán pedig jogilag bizonytalan a földhasználat.

erdő

A NAK elnöke szerint fontos lenne a stabil birtokszerkezet megteremtése – fotó: Shutterstock

Ennek a helyzetnek a megoldása a legsürgetőbb, ezért napi szintű feladatot jelent a jogalkotók számára. Az osztatlan közös tulajdon felszámolására indított kormányzati programba ezért a magánerdőket indokolt lenne bevonni, emellett az öröklés szabályozásának módosításával a birtokok további elaprózódását meg kell akadályozni. Erre vonatkozóan többéves fejlesztési programcsomagunkban már megfogalmaztuk javaslatainkat” – mondta Győrffy Balázs.

A támogatáspolitikáról szólva elmondta: a következő uniós költségvetési időszak tervezésénél figyelembe kell venni az eddigi tapasztalatokat. „El kell érni, hogy az erdészeti intézkedésekre a lehető legtöbb forrás álljon rendelkezésre 2020 után, valamint az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket a tényleges ágazati célokkal minél nagyobb összhangban kell kialakítani. Azon ágazati feladatokra pedig, amelyek megvalósítását uniós forrásból nem lehet finanszírozni, a hazai költségvetésből szükséges forrást biztosítani – hangsúlyozta a NAK elnöke.