Az áramtermelésben a megújuló energiák felhasználási lehetősége nagy, ezen belül is elsősorban a gázerőművek számítanak a jövő stabil energiarendszerének, mondhatni gerincének. Kétségtelen, hogy az energiatermelésben továbbra is jelentős marad a gázüzemű erőművek szerepe. Nagy előny az erőművek rugalmas működése. E rugalmasságra – jó szabályozhatóságra – azért van szükség, mert világszerte egyre több megújuló alapú energiatermelő kapacitást kapcsolnak rá a villamosenergia-rendszerekre, vagyis egyre több gyorsan bevethető áramtermelő tartalékra is szükség van azokra az esetekre, amikor épp nem süt a nap, vagy nem fúj a szél.

Az ESYS rövidítésű németországi projekt keretében végzett vizsgálatok számos korábbi ismeretet megerősítettek, illetve pár új megfigyeléssel gazdagították az eddigi ismeretanyagot. Ismeretes, hogy a szél és fotovoltaikus alapú áramtermelés ingadozása az időjárás alakulására vezethető vissza, melyek „kiegyenlítésére” számos lehetőség jöhet szóba, így a szabályozható erőművektől az energiatároláson keresztül az ún. DSM (demand-side) = fogyasztás befolyásolási rendszerig, ami a fogyasztást az energiakínálattal összhangba tudja hozni.

Akármelyik rendszerről is van szó, mindig központi kérdés az áramtermelési költségek csökkentési lehetőségeinek kiaknázása.

Továbbra is a szél- és fotovoltaikus létesítmények számítanak a legfontosabb áramtermelő technológiáknak. A gázerőművekben növekvő lesz a biogáz, a hidrogén és a szintetikus metán szerepe. Az új erőművekben a szél- és napenergia-szegény szakaszokat – akár 3 hétre is – át lehet hidalni földgázról CO2-szegény tüzelőanyagra való átállással.

szélturbinaA szélerőműknek fontos szerepük van az áramtermelésben – fotó: Shutterstock

Az energia-gazdálkodásban az energianövények használatakor számolni kell bizonyos környezeti következményekkel és azoknak az élelmiszernövényekre kifejtett versengési hatásával.

Ismeretes, hogy az egyes földrészekre jutó napenergia mennyisége nagy eltérést mutat, függ például a földrajzi fekvéstől és a klimatikus viszonyoktól. A napenergiával működő erőműveknek kicsi a környezeti lábnyoma, viszont csak napfényben gazdag régiókban érdemes használni azokat. Az esetleges szállítás Németországba a napfényben gazdag területekről (például Észak-Afrikából) roppant nagy költséggel járna.

A geotermikus energia környezetre kifejtett hatása viszonylag elhanyagolható, viszont a vele való áramtermelés igen drága, ezért inkább csak a melegvíz-ellátásban jön szóba.

A szél- és a fotovoltaikus berendezések az erőművekhez csatlakoztathatók, de meg kell oldani a hosszútárolás kérdését. A szélenergia jelentősége elsősorban ott nagy, ahol más energiaforrás (például vezetékes elektromos áram) csak drágán, nagy beruházási költséggel áll rendelkezésre, illetve az áramot termelő belső égésű motorok (aggregátok) üzemeltetése nehézségekbe ütközik. Amikor sok áram áll rendelkezésre, akkor az elektromos autók akkuinak feltöltése is megoldott, miként a háztartási gépek használata is.

Az áramtermelésben erősödik a decentralizációs szemlélet. Hacsak nem sikerül az egész országban átfogóan kiépíteni a szél- és fotovoltaikus áramtermelés rendszerét.