Szakmai meghatározás szerint az elsivatagosodás az a folyamat, melynek során a termőföld mezőgazdasági művelésre túlságosan szárazzá válik az éghajlat vagy a mikroklíma változása miatt (amelyet természetes és emberi tényezők egyaránt okoznak).


A Forbes Media LLC „Küzdelem az EU-ban az elsivatagosodás ellen” egyik  jelentésében olvasni, hogy az EU-n belül az elsivatagosodás főleg Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország, Ciprus, Bulgária és Románia egyes részeit fenyegeti. Így számolni kell azzal, hogy az elkövetkező években ezekben a „sebezhető” (vulnerable) déli országokban a természetes erőforrásokban veszteségek következnek be. Ennek folytán hőmérséklet-növekedések, szárazságok, csapadékhiányok léphetnek fel.

talaj

A klímaváltozás és a roppant nagy szárazságok láttán mind többet hallani az elsivatagosodás veszélyéről – fotó: Shutterstock

A bekövetkező problémák velejárójaként csökkent mértékű élelmiszer-termeléssel, a talajtermékenység visszaesésével, a vízminőség romlásával kell majd számolni. Más szóval a termelés ökonómiai modellje hamarosan veszélybe kerülhet.

A klímaváltozás elleni küzdelemben az elsivatagosodás és a talajleromlás (degeneráció) ellen speciális jogi keretet kell kialakítani és fejleszteni. Kétségtelen, hogy a közös agrárpolitika (CAP), az EU Erdészeti Stratégiája és az EU-nak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási (adaptációs) stratégiája sok hasznos elemet tartalmaz az elsivatagosodás elleni küzdelemhez.

A vízzel való takarékoskodás, a víz túlhasználatának vagy nem hatékony felhasználásának elkerülése a stratégia fontos elemét képezi. Éppen Spanyolországban tapasztalták, hogy nem a vízhiány a fő oka a szárazságok fellépésének, hanem pl. a helytelen öntözési gyakorlatok alkalmazása.