Németország – és egyéb fejlett országok – nagyvárosaiban mind népszerűbb lett az „urbánkertészkedés”, melynek lényegében a városlakó hobbikertészek hódolnak. Főleg zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. Németországi vizsgálatok szerint az elmúlt évtizedekben a környezeti szennyezés a városokban némileg visszaesett, ennek köszönhetően a városi hobbikertekben termelt termények szennyezettsége csökkent, de persze így is meghaladja a vidéki térségben mért értékeket.

Ismeretes, hogy városokban a légszennyezést főleg a közlekedés, a fűtés és az ipari tevékenység okozza, de a szennyezett talaj és a szennyezett öntözővízzel történő öntözés is tovább növeli a szennyezés mértékét. A legfőbb problémát a nehézfémek (ólom, kadmium, réz, króm) felhalmozódása okozza.

Berlin belvárosából származó zöldségminták vizsgálata során kimutatták, hogy azok 52 százaléka ólomból az EU-s határértéket túllépte. Az egyes zöldségfélék között a nehézfémtartalmat illetően nem találtak egyértelmű különbségeket. Spanyolországban végzett megfigyelések szerint a városi származású zöldségek ólomtartalma háromszor nagyobb volt a vidéken tapasztaltaknál.

A városi kertészkedés lendületét tehát erősen visszaveti az ott termelt termékek nehézfémes szennyezettsége.

De ilyenkor mi a teendő? Hogyan lehet a szennyezettség mértékét csökkenteni?

Érdemes a kertek szegélyében sövényeket kialakítani, mintegy az utcától elválasztva azt. Csupán ezzel a módszerrel az 52 százalékos szennyezettségi túllépést 32 százalékra sikerült leszorítani. A zöldségeket az úttesttől minél távolabb kell termeszteni. Érdemes a gyökérzöldségeket egy mulcsréteggel letakarni (a légszennyezésből származó káros anyagok ellen is hatásos, egyéb előnyei mellett). Sokan javasolják a magas ágyásokban történő termesztést, hogy a zöldségek ne érintkezzenek a fertőzött „lenti” talajjal. Trágyázásra, kerti földeknek csak értékes, engedélyezett termékeket szabad használni.

kert

Egyre népszerűbb a városi kertészkedés – fotó: Shutterstock

Lényegében a hazai vizsgálatok is a fentieket erősítik meg. Mindezekből levonható az a következtetés, hogy a városban a forgalomból származó nehézfémszennyezés a terhelt utak mentén lévő talajban a legerősebb, az erkélyeken termelt zöldségek ültetőközege viszont – remélhetőleg – nem innen származik, éppen ezért érdemes figyelni arra, hogy csomagolt vagy megbízható helyről származó talajt használjunk.

A levegőben porral terjedő nehézfémszennyezést illetően megállapítható, hogy ha a balkonkertek kellő távolságra vannak a forgalmas utaktól, esetleg épület- vagy növénysáv választja el tőlük, akkor a termelt zöldséggel kapcsolatban nincs különösebb ok az aggodalomra.