Maradt-e még valami hátra a Takarékbank átalakításából?
Többéves folyamat eredményeként kialakult a végleges struktúra: 2019 novemberében létrejött az immár országos lefedettséget jelentő Takarékbank, amely Magyarország ötödik legnagyobb kereskedelmi bankjának számít. Ez egyben új kezdetet jelent számunkra. Ide összpontosítjuk a volt takarékszövetkezetek kollégáit, minden ügyfelünket, az egész infrastruktúrát, valamennyi termékünket. Hamarosan egy közös számlavezető rendszeren keresztül történik az ügyfelek kiszolgálása a csoporton belül. A struktúrában ugyanakkor 2020 közepére kerül minden a végleges helyére.
Hollósi Dávid: Személyes célom, hogy az ügyfél-elégedettséget a lehetőségek szerinti legmagasabb szintre emeljük – fotó: Takarékbank/Németh Szabolcs
Mi hiányzik még?
A struktúra élén kialakult a központi stáb, az üzleti-működési vezetés, alatta a lakossági, a vállalati és az agrárüzletág. Ezek hat különböző régióban, egymással párhuzamosan működnek. A hajdani takarékszövetkezetekben dolgozó kollégák a három üzletág valamelyikében találták meg jövőbeli feladatukat, ki-ki maga döntött, melyik területen szeretne tovább dolgozni. Hogy partnereink minél kevesebbet érzékeljenek az átalakulásból, továbbra is mindenki a korábbi ügyfélkörét kezeli. Tehát most még adódhatnak olyan helyzetek, hogy a hozzánk beálló agrárügyfél-menedzser lakossági és vállalati kliensekkel is foglalkozik.
Az előbb említett 2020 közepi céldátum az, amelyre befejeződik a specializációból adódó ügyfélportfólió-tisztulás. Az Agrárüzletág esetében ez például azt jelenti, hogy ettől az időponttól fogva minden agrárügyfél az üzletág kezelésébe kerül.
„A hat régiónk: az északnyugati, a délnyugati, a közép- és délkelet-magyarországi, a tiszántúli, valamint északkeleti” – fotó: Takarékbank/Németh Szabolcs
Mekkora a Takarékbank szervezete?
A Takarékbankban csaknem 7000 munkavállaló dolgozik, 750 fiókkal rendelkezik. A lényeg az, hogy univerzális kereskedelmi bank, minden szegmenst, minden ügyfélkört kiszolgál. Természetesen lesznek fókuszok az értékesítési stratégiánkban, amikben a legjobbak szeretnénk lenni a piacon.
Milyen fókuszok?
A Takarékbankot korábban a vidék bankjaként aposztrofálták. Eltökélt szándékunk, hogy alapértékeinket megtartva egy hatékony, 21. századi bankot működtessünk. A vidéki lakosság és vidéki kisvállalkozók továbbra is nagyon fontos szerepet töltenek be. Jelentős hányaduk kötődik a mezőgazdasághoz, és az Agrárüzletág ezután is el kívánja látni az ezzel kapcsolatos kiemelt szerepet. Ezen a területen versenyelőnyünk is van. Erre építve szeretnénk megtartani a közvetlen ügyfélkiszolgálást, a személyességet – ez hitvallásunk egyik eleme.
Mi tartozik még a hitvallásba?
Meghatározó eleme az adminisztratív terhelés csökkentése, továbbá a banki ügymenet gyorsítása. Nagyon fontos a kiszámíthatóság is. Az, hogy amit szóban megígérünk az ügyfélnek, azt képesek legyünk átvinni a folyamatokon, a kockázatkezelési döntéseken. Személyes célom, hogy az ügyfél-elégedettséget a lehetőségek szerinti legmagasabb szintre emeljük.
Az átalakítás során veszítettek-e ügyfeleket?
A terület felelőseként elmondhatom, hogy agrárpiaci kitettségünket csaknem 30 százalékkal növeltük az elmúlt két és fél évben. Miközben robogtunk a cél felé, sikerült az autón menet közben kereket cserélni, sőt dizájnelemeket is felszerelni.
Maradjunk ezentúl az Agrárüzletágnál: az ügyfélkör mozgását leszámítva végleges a helye már a struktúrában? Minden úgy van, ahogy az ügyvezető igazgató elképzeli?
Sosem vagyunk teljesen készen – ez a hozzáállásunk. Minden nap egy új fejlesztési lehetőség. Azonban az az elméleti modell, amit pont két évvel ezelőtt letettünk az asztalra – akkor is karácsony volt –, valósággá vált.
Mi a modell lényege?
Mindig fájó pont volt számomra, hogy a bankszektor az agrárium tekintetében is egymástól elszigetelten, külön-külön kezeli a kis ügyfeleket, a középméretűeket és a nagyokat. Aki mélyrehatóan ismeri a hazai mezőgazdaság struktúráját, az tudja, miről beszélek. Nálunk most már egy üzletágba tartoznak! Természetesen különbözőképpen szolgáljuk ki őket, de azonos üzletágon belül.
Az is fontos eleme az új modellnek, hogy országos hálózattá bővítettük a hajdani agrárigazgatóságot. A már említett hat régióban 58 agrárcentrumot nyitottunk. Az itt dolgozók szolgálják ki a három szegmens – kisüzemek, közép- és nagyüzemek – ügyfeleit. Ők csak agrárügyfelekkel foglalkoznak.
„A Takarékbank 58 agrárcentrumában is elérhető a géphitelezés és a géplízing” – fotó: Takarékbank/Németh Szabolcs
Hogyan működik az Agrárüzletág? Mit értek el?
Eddig kétszáz kolléga szerződött hozzánk, ezzel majdnem be is telt a létszámkeretünk. Az 58 agrárcentrumból 52 már működik is.
Három terület tartozik hozzánk: az értékesítési (kb. 190 fő) és az elemzői hálózat (9 fő); továbbá itt az Infoparkban, az új székházban dolgozó üzlettámogatási csapat. Gyakorlatilag ez a szűk gárda rakta össze azt a modellt, amelyben ma működünk. Ez tisztul ki 2020 közepére, amikor a jelenlegi 11 ezer agrárügyfél már 100 százalékban az Agrárüzletág partnere lesz. Jelenleg is majdnem 200 milliárdnyi agrárhitel-portfóliót kezelünk.
Mit kínáltak-kínálnak a gazdálkodóknak?
Az átalakítás ideje alatt is folyamatosan fejlesztettük a termékeinket. Erőteljesen részt vettünk például abban, hogy a vidékfejlesztési program (VP) sikeres legyen Magyarországon: a nyolcezer meghirdetett pályázati győztesből több mint ezret mi finanszíroztunk. Ez 100-120 milliárd forint új beruházási értéket jelent a hazai mezőgazdaságnak.
Takarék Barázda néven előálltunk egy termőföld-vásárlási hiteltermékkel is. Egyébként pályafutásom legnehezebb feladata volt, hiszen a termőföld-szabályozás rendkívül szigorú Magyarországon. De megvan, teszteltük, januártól elérhető.
"Takarék Barázda néven előálltunk egy termőföld-vásárlási hiteltermékkel" – fotó: Takarékbank/Németh Szabolcs
Mit ajánl még a gazdálkodóknak 2020-ban a Takarékbank?
A legfontosabb megoldásaink már léteznek: az Agrár Széchenyi Kártya és a Gazdakártya, továbbá a folyószámlahitelek. Ezek továbbra is elérhető slágertermékeink.
Részt veszünk a támogatások előfinanszírozásában. Reményeim szerint idén már a 40 millió forint alatti igényekre egy sztenderd megoldást is ki tudunk hozni, gyorsabb átfutási idővel. Továbbra is ott leszünk a beruházások finanszírozásában. Arra számítunk, hogy a vidékfejlesztési programban lesznek még kiírások.
Az Agrárminisztérium meghirdetett egy kamattámogatott konstrukciót, ahol 80 százalék kamattámogatást nyújt a maximum két és fél százalék bruttó kamattal rendelkező új mezőgazdasági beruházások után. Természetesen részt akarunk venni ebben is, ugyanolyan sikeresen, mint a vidékfejlesztési programban. Tehát a piaci alapon nem támogatott, nem uniós támogatásban megvalósuló beruházások esetében nyújtani fogjuk ezt a kamattámogatott konstrukciót, ami esetenként két és fél százaléknál is olcsóbb lesz.
Fontos szolgáltatásunk, hogy az 58 agrárcentrumban is elérhető lesz a géphitelezés és a géplízing. Próbáljanak ki minket, nagyon kedvező ajánlataink vannak ezen a területen is!
A földhitelezést pedig szeretnénk dinamizálni, megfelelni az agrárium szerkezetváltozásából (generációváltás, birtokkoncentrálódás, cégvásárlás stb.) fakadó finanszírozási igényeknek is.
Milyen munkát végzett az elemzői csapat? Milyennek látják a mezőgazdaság elmúlt évét?
Három fő feladatuk van. A legfontosabb a hitelügyletek elemzése, amelyet az üzletkötőkkel végeznek. Ez egyfajta szűrőtevékenységet jelent, hogy a bank által nem vállalható ügyleteket ne engedje tovább a kockázatkezelésre, illetve éppen ennek a területnek szakmailag bemutatni egy-egy üzleti terv életképességét. Ahhoz, hogy ezt el tudják látni, iparági elemzéseket is végezniük kell.
Vannak kimondottan egy-egy részterülettel foglalkozó specialistáink, akik kiváló üzletágelemzéseket készítenek. Az a tervem, hogy ezeket elkezdjük ütemezettem kiadni 2020-ban. Nagyon komoly tanulmányaink vannak, például a vadgazdálkodásról is készült egy hiányt pótló vizsgálat. A harmadik feladatuk pedig a termék- és folyamattámogatás.
Ezek szerint az ügyvezető igazgató fejében áll össze a sok részjelentés. Milyennek látja ön a magyar agrárium 2019. évét?
Mondom a tényeket! Az agrárium autonóm – tehát a megtermelt, nem támogatásból származó – jövedelme az elmúlt öt évben nemcsak növekedett, hanem stabilizálódott is. A termésátlagok, a hozamok, a hatékonysági mutatók mind-mind javultak az elmúlt tíz évben.
„Az agrárium autonóm jövedelme az elmúlt öt évben nemcsak növekedett, hanem stabilizálódott is” – fotó: Takarékbank/Németh Szabolcs
Az is sokatmondó adat, hogy a bankszektor folyamatosan növeli az agráriumba kihelyezett hiteleinek az arányát. Szintén nagyon erős pont, hogy az ágazat betétállománya is jelentősen gyarapodott: az elmúlt nyolc évben megduplázódott, tehát jó az ágazat likviditása.
Milyen a kép ágazati bontásban?
A növénytermesztés jó közepes évet zárt. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a klímaváltozás jelensége mellett, ez jelenti a következő 10-15 év legnagyobb kihívását az ágazat számára.
Az állattenyésztésben épphogy túl vagyunk a madárinfluenzán, most a sertéspestis okoz gondokat. A vírus itt van, a túlszaporodott vaddisznók hordják-viszik. Számomra is meglepő volt a vadgazdálkodási elemzésünk azon adata, hogy a '60-as évek óta csaknem megnégyszereződött a vadállományunk. Mivel Kínában is megjelent a sertéspestis, nincs az a sertésmennyiség, amit ne lehetne eladni a világpiacon. A sertéshús felvásárlói ára csúcsokat dönget, már az 500 Ft-os határt verdesi. Üzenem a sertéstenyésztőknek, most tessék félretenni, hatékonyságnövelő és higiéniai beruházásokat végrehajtani, mert nem lesz mindig így.
A baromfi továbbra is „bezzeg ágazat”, ám a víziszárnyasok esetében érezhető némi túltermelés. Készletek halmozódtak föl, ezeket kezelni kell.
A tejágazatban ma már stabilak és magasnak mondhatók az árak. Jó genetikájú szarvasmarhákkal, megfelelő takarmányozással és tartástechnológiával profitot lehet termelni.
A kertészeti ágazatban az egészségesebb táplálkozás irányába elmozduló fogyasztói szokások éreztetik a kedvező hatásukat. Egyre több zöldséget eszünk, igen jó áron el lehet adni a hazai terményeket. De még mindig nettó importőrök vagyunk. A vidékfejlesztési programban megépült – sajnos évekig elhúzódtak a pályázati döntések – új üvegházak most már termelni fognak, több mint 100 hektár összterületen. A hajtatott zöldségtermesztés a 21. századi profi mezőgazdaság egyik legfontosabb eleme lehetne, amely ráadásul nincs kiszolgáltatva az időjárásnak.
A gyümölcstermesztésünk vegetál. A piac elrobogott mellettünk. Jó néhány ország, mint Lengyelország is, megelőzött bennünket. Intenzív gyümölcsösökből még mindig nagyon kevés van, elég költséges a telepítésük, nem sokan fektetnek be. Egy-két apró kivétel ugyan akad, ám 2019-ben sem láttunk jelentős előrelépést.
A tömegbor- és tömegszőlő-termelésnek is nehéz éve volt. Soha nem látott mélységbe zuhant a szőlő ára. Hallottam olyan esetekről, hogy 53 Ft/kg áron sikerült eladni a 100 Ft/kg feletti önköltségen termelt szőlőt. Voltak olyanok, akik ennyiért le se szedték, a seregélyekre hagyták a szüretet. Ugyanakkor a borászok szerint sok borvidéken 30-40 éve nem volt ilyen kiváló minőségű a szőlő.
Milyen feladatok előtt áll a magyar mezőgazdaság 2020-ban?
A hatékonyság növelése, a támogatáspolitikai kérdések és a klímaváltozás adta feladatok megoldása mellé felzárkózott fontos tennivalóként a mezőgazdaságot érő támadások kivédése is.
Olyan mozgalmak indultak, amelyek szerint a környezetszennyezés fő forrása az agrárium; vagy hogy a húsfogyasztás rendkívül káros a Földre és az emberiségre. Nyugat-Európában már tüntettek a gazdák ellen, majd pedig ők vonultak traktorokkal a városba az érdekeikért.
Fel kell készülnie az agráriumnak arra, hogy elmondja, a vádak nagy része tévhit, áltudományon alapul. Aminek pedig van valóságalapja – mert ilyen is létezik, mint minden iparágban –, azon pedig el kell kezdeni dolgozni, miként lehet rendbe tenni.
A precíziós gazdálkodás kiváló válasz lehet például a környezetszennyezés csökkentésére.
Mindenképpen el kell kezdeni kommunikálni a társadalommal: miért kapnak támogatást a gazdálkodók, mit végeznek nap mint nap, mi a valóság a vádakkal szemben.
Ezt a felvilágosítást kinek kellene végeznie?
Mi ebben már zászlót bontottunk Mezei Dáviddal, a Takarékbank uniós agrártámogatási igazgatójával, egy konferencián tartott közös előadásunkkal.
Tehát beszáll a Takarékbank is?
Igen, szeretnénk kiállni ügyfeleink mellett! Megmutatni, hogy a mezőgazdaság képes a környezettudatos gazdálkodásra, és felhívni a figyelmet az egyenlő mérce alkalmazására. Hiszen az oktalan gazdálkodás, a kemikáliák és a műanyagok túlzott használata, az élelmiszer-pazarlás mindenütt másutt is jelen lévő problémák.
„Kiállunk az ügyfeleink mellett! Megmutatjuk, hogy a mezőgazdaság képes a környezettudatos gazdálkodásra” – fotó: Takarékbank/Németh Szabolcs
Mondana példát a hamis vádakra?
Jogtalan vádnak tartom a szarvasmarha-ágazatot érő folyamatos támadást a tehenek által kibocsátott metán miatt. Vannak idősoros adatok arról, hogy a szarvasmarhatartás ökológiai lábnyoma hogyan fejlődött szépen vissza a hatékonyságnöveléssel. És azt se felejtsük el, hogy 1,3 milliárd autó van a Földön, 2035-re várhatóan eléri kétmilliárdot. Az elektromos gépkocsik aránya még akkor is egy számjegyű lesz. Mérjünk már egyenlő mércével!
Kérek egy példát a jogos kritikára is!
Az irgalmatlan mennyiségű inputanyag-felhasználás. A precíziós gazdálkodással viszont ez drasztikusan csökkenthetővé válik.
