Magyarország eddig is sokat tett a levegőminőség javítása, a kötelezettségszegési eljárás lezárása, az eljárás bírósági szakaszának elkerülése érdekében, és a kormány folyamatosan dolgozik további intézkedéséken és újabb lépések megtételén – reagált az Agrárminisztérium arra, hogy az Európai Bizottság (EB) hat uniós tagállam, köztük Magyarország esetében is a bírósághoz fordul a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt.

A brüsszeli testület januárban tíz napot adott arra az érintett kilenc államnak, hogy bemutassák, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát. A most elmarasztalt hat tagország (Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország és Románia) nem mutatott be olyan hiteles, eredményes és időben meghozott intézkedéseket, amelyek az elfogadott határidőn belül csökkentenék a szennyezést, ezzel indokolta a brüsszeli testület a jogi lépések megtételét.

A szaktárca válaszul elmondta, folyamatban van az uniós irányelv szerinti országos levegőterhelés-csökkentési program kidolgozása, amely kitér minden lényeges légszennyező anyag kibocsátásának korlátozására, és a kisméretű részecske (PM10) program intézkedéseire is. Az új országos program előkészítése már 2017-ben megkezdődött, elfogadása 2019 áprilisára várható.

Hozzátették, hogy a kormány a bírósági eljárás mellett is folytatja a már elfogadott intézkedések végrehajtását, illetve az új, országos levegőterhelés-csökkentési program előkészítését. A program elfogadása után a regionális levegőminőségi terveket is felülvizsgálják, amelyek kiegészítő intézkedéseikkel a helyi levegőminőség javításához járulnak hozzá.

szmog

Hat országot perel a Bizottság – fotó: Mohai Balász/MTI

A tárca arról is írt, hogy a levegőminőség javítását célzó, kisméretű részecske (szálló por) kibocsátás csökkentésére vonatkozó ágazatközi program 2011-es indulása óta a közlekedési, az ipari, a mezőgazdasági és a lakossági szektorban több intézkedés megvalósult, mintegy 160 milliárd forint értékben.

Megjegyezték, hogy az országban a levegőbe kerülő PM10 legnagyobb mértékben a lakossági fűtésből, avar és kerti hulladékok égetéséből, valamint egyéb hulladékok illegális égetéséből származik. Emellett a levegőminőség alakulását a légszennyező anyagok kibocsátása mellett az országhatáron átterjedő légszennyezés, a földrajzi elhelyezkedés, illetve a meteorológiai viszonyok jelentősen befolyásolják. A határokon átterjedő hatások miatt széleskörű európai együttműködésre van szükség, erőfeszítésekre a szomszédos országok részéről is.

A szabályozás és a támogatási programok mellett fontos, hogy a lakosság ismerje meg a levegőszennyezés kockázatát, ezért a kormány nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra és szemléletformálásra, megduplázva az erre szánt forrásokat – közölte az agrártárca.