Lehet-e egyáltalán alkalmazkodni az időjáráshoz? – Fotó: Lágler Richárd
Csongrád-Csanád megyéből az Árpád-Agrár Zrt. képviseletében Hegedűs Gábor, növénytermesztési igazgatóhelyettes számolt be arról, hogy az aszály miatt a növénytermesztésben olykor más növényvédelmi technikát kell alkalmazni, mint ami jellemző volt 2010-ig. Bár a klímaváltozás egy régebb óta tartó folyamat, főként az elmúlt 10 évben történtek olyan markáns változások, melyek lépésre kényszerítik a gazdálkodókat. Szentes környékén 2018-ban volt egy közel 8 hónapig tartó aszályos időszak, ma már az 5000 hektáros terület mintegy 20%-án alakítottak ki öntözést.
Az őszi káposztarepce vetésének idején gyakran előfordul, hogy óriási az aszály, ezért csak nagyon lassan kel a repce, ami az átteleléshez gyenge, kártevőknek kevésbé ellenálló állományt eredményez. A csapadékhiány miatt a talajművelést is tudatosabban kell végezni: a nyári időszakban gondot fordítanak arra, hogy a talaj lezárása megtörténjen, amivel a nedvességtartalom hosszabb ideig megőrizhető.
A kártevők elleni védekezés is átrendeződött: a csapadékhiány miatt ma már kevesebb gond adódik a Dél-Alföldön a gabona-lisztharmattal, de Hegedűs Gábor tapasztalatai szerint a szeptóriás levélfoltosság többször előtérbe kerül, mint korábban.
Csongrád-Csanád megyében 2018-19-ben 8 hónapon keresztül szinte nem volt csapadék. Hogyan tovább? – Fotó: Shutterstock
A térségben tapasztalható csapadékhiány a Terra-Coop Kft.-hez tartozó földterületeken is gondokat okoz. Szarvas Pál ügyvezető-tulajdonos elmondása szerint ma már 1000 hektáron öntöznek, a konzervipari termények előállítására máshogyan nincs is lehetőség,
sőt sok esetben szerződést sem kötnek már a felvásárlók olyan termelőkkel, akik nem rendelkeznek öntözési lehetőséggel.
A termelő kiemelte a vetésidők eltolásának fontosságát. A cukorrépa termesztése esetén felrúgták a szabályokat, már március közepén elvetik a növényt, hogy a talaj esetleg még meglévő nedvességtartalma esélyt adjon a csírázáshoz. A hosszúra nyúló, hideg tavaszi időszak azonban nem kedvez a fejlődésnek, gyakran a cukorrépa gyökérfekély tizedeli az állományt az elnyúló csírázási időszak miatt.
Nagy szerepe van a talajok nedvesség tartalmának megőrzésében forgatás minimalizálásának a talajmunkák során, a takarónövények használatának és a növényi maradványok felhasználásának is. A gazdaságban egész évben törekszenek a talaj borítottságának fenntartására. A szakember azt javasolja, hogy gondolkozzunk előre, már a beruházásoknál is, például kombájnvásárlás esetén is figyeljük azt, hogy milyen méretre aprít a gép, mennyire vehet részt a mulcsképzésben.
A Vas megyei tapasztalatokat Lágler Richárd osztotta meg a közönséggel, aki az Alpokalja térségében foglalkozik szántóföldi növénytermesztéssel. Itt a földrajzi alapvetések szerint nem kellene, hogy gondot okozzon a csapadékhiány, ennek ellenére az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt már alkalmazza a forgatás nélküli talajművelést, amivel részben orvosolható a talaj idő előtti kiszáradása. Tarlóművelést sekélyen végeznek, de a szakember felvetette, hogy a jövőben akár alternatív művelési módok felé is fordulhatnak. Precíziós szakmérnöki ismereteit felhasználva folyamatosan keresi az alkalmazkodás lehetőségét.
Mint minden résztvevő, Lágler Richárd is elmondta, hogy a növényvédelmi munkák időzítése egyre nehezebb a kiszámíthatatlan időjárás miatt. A munkaszervezést ez rendkívül megnehezíti, nem ritka, hogy csak éjjel tudják elvégezni a szükséges permetezéseket.
A változó időjárási tényezők miatt az erdőgazdálkodás is akadályba ütközik, a fenyvesek pusztulnak, ugyanis a fenyőben képződő gyantamennyiség egyre kevesebb az aszály miatt, aminek a kártevők elleni védelem volna a feladata.
Az aszálykárok ellen szinte az egyetlen megoldás az öntözés a megszólaló gazdálkodók szerint – Fotó: Pongrácz Máté
A Dél-Dunántúlon gazdálkodó Pongrácz Máté is az öntözésben látja a kiutat, jelenleg a folyamatos csapadékhiány miatt nehéz hatékonyan termeszteni, ezért a gazdaság 122 hektáron alakította ki az öntözés lehetőségét. Az enyhe telek is átírják a forgatókönyvet: ősszel vetik el a tavaszi árpát, az állomány a téli hidegek alatt sem gyengül meg, hiszen a fagyok általában elmaradnak. Legutóbb hektáronként 8 tonnás eredményt értek el. A talaj bolygatásának minimalizálását is kiemelte, illetve a talajtakarásra alkalmas köztes növények alkalmazását.
Meglátása szerint folyamatos fejlesztésre van szükség az ágazat szereplői részéről, és főként a minőségre kell törekedni, mert a változó klíma egyre inkább lehetővé teszi, hogy a tőlünk északabbra fekvő országokból óriási mennyiségű gabona kerüljön a piacra. A versenyt csak a technológiai fejlesztéssel és a minőségibb terményekkel lehet felvenni.
Indexkép: Koma Dávid
