Foltok az almán – mi lehet a gond? Egyáltalán ehető?

Már javában folyik, sőt lassan a végéhez ér az alma betakarítása, és ilyenkor szembesülhetünk azzal, hogy nem minden gyümölcsünk ép és egészséges. Sajnos akadnak köztük furcsa elváltozásokat mutató példányok is. Így biztosan elgondolkozunk, mi csúfította el a termésünket, és befolyásolja-e ez a fogyaszthatóságát.

Alma ventúriás varasodása okozta parásodott foltok

Az almavarasodás (Venturia inaequalis) az alma legjelentősebb betegsége, mely a fa minden részét megtámadja. Tünete azonban a gyümölcsön a legszembetűnőbb.

Az alma gyümölcsén a betegség korai fertőzés esetén parásodó, berepedező foltokat eredményez, ami miatt a termés féloldalassá válik, míg késői fertőzésnél a termésen barnás fekete foltok alakulnak ki, melyek gyakran csak a tárolás során jelennek meg, ezáltal rontva az alma piacosságát.

Az alma ventúriás varasodásának tünete a gyümölcsön – fotó: Lepres Luca

A kórokozó a lehullott leveleken telel, majd onnan fertőz a következő tavasszal. Így a következő évi fertőzést úgy előzhetjük meg, ha a lehullott faleveleket összegyűjtjük és elszállítjuk vagy komposztáljuk. A különböző fajták eltérő fogékonyságot mutatnak a betegséggel szemben. A Gála fajta az egyik legérzékenyebb a varasodásra, míg a Florina, a Freedom, a Pinova, a Piros, a Topaz, a Rubinola és a Renoa fajta rezisztens ezzel a betegséggel szemben.

Almafalisztharmat okozta hálózatos parásodás

Az almalisztharmat (Podosphaera leucotricha) betegsége amellett, hogy lisztes bevonatot okoz a leveleken és fertőzheti a virágokat, a gyümölcsöt is károsítja. Az alma héján pókhálószerű parásodást okozhat, amennyiben a fertőzés csak később már a kötődött gyümölcsöket fertőzi. A korai virágfertőzés esetén a termés ugyan kötődik, de amorf lesz, majd korán, kis méretnél lehull.

Lisztharmat okozta hálózatos parásodás almán – fotó: Kálmán Anna

A gomba a rügyekben telel át, így tavasszal a fertőzés is innen indulhat ki, ha kedvezőek a feltételek a kórokozó számára. A védekezést ezért már rügyfakadástól kezdjük meg 7-10 napos fordulókkal, felszívódó készítményekkel és szerrotáció alkalmazásával. A lisztharmattal szemben fogékony fajták az Idared és a Jonathan, míg találunk toleráns fajtákat is, mint a Gála és a Golden.

Koromfoltosság

A koromfoltosság (Gloeodes pomigena) vagy más néven "légypiszok" betegség  leginkább a sárga héjú fajtákon fordul elő, kezeletlen állományokban. Tünete, hogy almákon sötét színű, koromszerű bevonat képződik, mely bevonat ugyan elcsúfítja a termés küllemét, de sem a fogyasztási értékét, sem a tárolhatóságát nem befolyásolja. A bevonat dörzsöléssel eltávolítható, de ha ez sem segít, hámozás után fogyasszuk az almát.

Az alma koromfoltossága – fotó: Lepres Luca

A betegség kialakulását megelőzhetjük szellős, lazább felületű lombfal kialakításával, mert a gomba azokon a gyümölcsökön telepszik meg, amelyeket kevés napfény ér. Illetve megakadályozhatjuk a fertőzést réztartalmú készítmények használatával a vegetációs időszak során.

Kaliforniai pajzstetű okozta "lázfolt"

A kaliforniai pajzstetű (Quadraspidiotus perniciosus) telepeit a hajtásokon, leveleken és a gyümölcsökön találjuk. A pajzsuk védelme alatt a lárva és az imágó is szívogatásával károsítja a növényeket, ami miatt a gyümölcsök héján úgynevezett „lázfoltok" keletkeznek.

"Lázfoltos" alma – fotó: Kálmán Anna

Egyedeit gyéríthetjük a fertőzött vesszők és ágak eltávolításával, tél végi lemosó permetezéssel és a vegetációs időben elvégzett rovarölő szeres permetezéssel.

Keserűfoltosság és lenticella foltosság

Ez esetben nem a növényvédelem volt hiányos, hanem a tápanyag-utánpótlás. Az alma keserűfoltosságát, más néven sztippesedését a kalciumhiány miatt fellépő fiziológiai rendellenesség okozza az alma gyümölcsének szöveteiben.

A küllem romlása mellett az alma minőségét és eltarthatóságát is rontja. A sztippesedés a tárolás során jelentkezik a leggyakrabban 2-10 mm átmérőjű barna vagy fekete foltok formájában, ahol a gyümölcshéj horpadásszerűen besüllyed. A gyümölcshús alatt száraz és szivacsos állományú lesz.

Kalciumhiány tünete almán – fotó: Lepres Luca

Az alma lenticella foltossága már a betakarítás előtt is megjelenik a gyümölcsökön. Elsősorban a piros, nagy gyümölcsű fajtákon (pl. Jonathan fajta) jelentkezik ez a hiánytünet, mely szintén a kalcium relatív hiányáról árulkodik a termelőnek. Ennek az élettani betegségnek a tünete, hogy a héjon 2-3 milliméter átmérőjű kerek, határozott szegélyű, bemélyedő barna vagy fekete foltok jelennek meg, de a gyümölcshúsban nem okoz elváltozást.

Fagygyűrű

A tavaszi fagyok nem minden esetben pusztítják el a teljes gyümölcstermést, olykor csak nyomot hagynak a gyümölcsön fagygyűrű formájában. Azaz a rajtuk látható parásodott öv a virágzáskori fagyos éjszakáknak köszönhetően alakul ki. A termés a mínuszok ellenére kötődik, de a tavaszi fagyos éjszakák nem múlnak el nyomtalanul.

Fagyűrű körtén – fotó: Lepres Luca

Összefoglalva tehát, ezek a foltok, parásodások és egyéb elváltozások az almán rontják a termések piacosságát, hiszen küllemük kevésbé lesz tetszetős. Azonban aggodalomra nincs ok, ha találkozunk velük, mert a gyümölcsök fogyaszthatóságát nem befolyásolják.