Németországban a Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (UBA) megállapította, hogy 2013-ban a metánkibocsátás mértéke 2012-hez képest 2,4 százalékkal csökkent. Ismeretes, hogy a metán gázos erjedés (fermentáció) folyamán keletkezik, levegőtől elzártan, anaerob metánképző baktériumok tevékenysége révén. A természetben vízzel átitatott mocsári és lápi üledékekben képződik (mocsárgáz), illetve mesterséges, légmentes rothasztó tartályokban (biogáz). Amennyiben a bányákban 5-10 százalékban tartalmaz a levegő metánt, úgy nagy a robbanásveszély (sújtólég).
Az említett 2013-as vizsgálati évben a kéjgázkibocsátás némileg (0,4 százalékkal) növekedett, részben az ásványi (mű)trágyák nagyobb mértékű felhasználására visszavezethetően. Emellett más tényezők (fa- és széntüzelés mértékének növekedése, a súlyos gépjárművek – kamionok – által megtett nagyobb távolságok) is növelték a levegő kéjgázas szennyezettségét. Összességében az üvegházhatású gázok a 2012. évi szinthez képest 1,2 százalékkal növekedtek (12 millió tonnával).
EU-s szinten az agrárágazat ez utóbbiak kibocsátását hatásosan csökkenteni tudta, nevezetesen 1990-2011 között 23 százalékkal, miközben az egyéb gazdasági ágazatokban a csökkenés mértéke csak 17 százalékos volt.
Az állattartás, mindenekelőtt a tejelő tehenek tartása teszi ki a mezőgazdaság legnagyobb hozzájárulását az agrárium által okozott metántermeléshez – fotó: Shutterstock
Ismeretes, hogy az Európai Bizottság energia- és klímapolitikai javaslata értelmében a gázkibocsátást 2030-ig 40 százalékkal kellene csökkenteni. Ebben a mezőgazdaságra is komoly feladat hárul, mely elvárások teljesülésénél – többek között – a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése és a termesztési/termelési gyakorlatok átállítása sokat segíthet.
A német szakemberek szerint a tehermegosztás jelenlegi rendszerét 2030-ig át kellene alakítani, annál is inkább, mivel a német mezőgazdaság a tehermegosztásból túlzottan is kivette a részét.
