Az állatok világnapja
E nap vallási hagyományokat őriz, hiszen ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja. Az állatok világnapját 1931 óta ünnepeljük, Magyarországon pedig 1991 óta rendezik meg.
Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, és mindig azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.
Assisi Szent Ferenc olasz katolikus szerzetes és prédikátor volt, a ferences rend megalapítója. Gazdag családba született, ő mégis eldöntötte, hogy szegénységben éli le az életét. Nem csak az emberekért végzett áldásos misszionárius munkát, hanem az állatokat és a természetet is nagyon szerette. Több legendás történet szól arról, hogy még az állatoknak is prédikált.
Sokszor beszélt ember és állat kapcsolatáról. Azt mondta, hogy az emberiségnek kötelessége védeni és élvezni a természetet.
Ez a nap arra hívja fel a figyelmünket, hogy sokkal többet foglalkozzunk az állatokkal, valódi igényeikkel, védelmükkel; törődjünk velük, figyeljünk rájuk – különösen ha ránk vannak utalva! Hiszen a háziállatok tőlünk, szeretetünktől, gondoskodásunktól, figyelmünktől függenek, és ezzel soha, egyetlen embernek sem lenne szabad visszaélnie.
Világszerte számos templomban az október negyedikéhez legközelebb eső vasárnapon megáldják az állatokat.
Sokáig e világnap során az állatok védelmére próbálták felhívni a figyelmet (ne pusztítsuk, hanem tiszteljük őket!), a kihalás szélén álló fajok védelmére, ma már azonban mindinkább arra, hogy a környezetünkben élő állatokkal bánjunk humánusan.
Állatvédők tiltakoznak ez alkalomból világszerte, és számtalan programot, felvonulást is találhatunk, amelyekre a különböző szervezetek várnak minden érdeklődőt.
A magyar állatvédelmi törvény is megfogalmazza, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége.
A haszonállatok védelme
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény kimondja, hogy az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Tiltja az állat mindennemű bántalmazását, az állatoknak való fájdalomokozást.
Az állatok védelme kötelességünk – fotó: Shutterstock
A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait FVM-rendelet rögzíti. Figyelemre érdemes már az állattartás rendeletben meghatározott definíciója is: „az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ.”
De miket is tartalmaz ez a rendelet (a teljesség igénye nélkül)?
Az állattartó köteles az állat számára elegendő férőhelyet biztosítani, az állat környezeti igényeit megfelelő tartástechnológia kialakításával kielégíteni, az állatot takarmánnyal és folyadékkal ellátni (az állatnak fiziológiai szükségletei kielégítésére bármikor kellő folyadékpótlásra legyen lehetősége), az állatot jóléte érdekében szakszerűen gondozni, az állat viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni, az állatnak szükségtelen fájdalom, sérülés vagy szenvedés okozását elkerülni.
A miniszteri rendelet külön mellékletekben szabályozza a vágóállatok hizlalásának, tartásának szabályait, továbbá a megfelelő alapterület kialakítására vonatkozó szabályokat is.
A megfelelő nagyságú alapterület biztosítása nem csak a kíméletes bánásmód miatt bír jelentőséggel. Minél zsúfoltabban, minél rosszabb körülmények között élnek az állatok, annál valószínűbb az agresszív viselkedésmódok és fertőzések terjedése, aminek következtében a tartás körülményei a minőség romlásával járnak. A nyugati országokban részben ez az oka annak, hogy egyre népszerűbbek a biotermékek. Az állatvédők számos kifogással illetik a nagyüzemi baromfi- és sertéstartást, kritikával illetik többek között a mesterségesen előidézett gyorsabb növekedési tempót, valamint az állatokra jutó alapterület szűkösségét.
Sarkalatos pont a rendeletben a haszonállatok védelme terén a vágás és az élőállat-szállítás szabályozása is. Az állatok levágását a szabályok rendkívül részletesen rendezik. Az állat szállításával az állatvédelmi törvény külön fejezetben foglalkozik; eszerint az állat szállítása nem okozhat az állatnak fájdalmat, szenvedést vagy sérülést, szállítás közben is gondoskodni kell a szükségleteiről, továbbá az évszak és az időjárás figyelembevételével gondosan kell megválasztani a szállításra legalkalmasabb napszakot.
A rendelet körültekintően foglalkozik a tömés témakörével is, melynek alaptétele, hogy a töméses hizlalás technikai eszközeinek biztosítaniuk kell a kíméletes és sérülést nem okozó tömés feltételeit.
Amikor az állatok védelméről beszélünk, akkor le kell vonnunk a következő konklúziót: kötelességünk gondoskodni minden egyes élőlényről, melynek jólléte kizárólag tőlünk függ; és az embernek észre kellene vennie végre a körülötte lévő világot, és rácsodálkozni arra – felfedezni a természet tökéletességét, és ráébredni, hogy ha nem élünk harmóniában a minket körülvevő természettel, növényekkel, állatokkal, azzal mindannyian csak veszíthetünk.
Röviden szólni kell még október első hétvégéjéről, a madármegfigyelési világnapról, amelyet a madárvédelemmel foglalkozó BirdLife International 1992-ben kezdeményezett elsőként, hogy nemzetközileg összehangolt madármegfigyelő napokat rendezzenek.
A madárles az egész család számára kellemes időtöltést kínál – fotó: Shutterstock
Hazánkban is sok szervezet és intézmény szervez e napon megfigyeléseket, előadásokat, kirándulásokat, túrákat, amelyekhez évről évre mind többen csatlakoznak.
Egy madárles mindenki számára kellemes kikapcsolódást, újfajta élményeket jelenthet, nem beszélve a friss levegőről és a szép környezetről, amely megint csak arra emlékezteti az embert, hogy ne feledkezzen meg arról az élővilágról, amely körülveszi őt.
_fill_540x300_0.jpg)
