Hatástanulmány

Az ökoszisztémák említett sérülékenységét – vagy ha úgy tetszik változékonyságát, alkalmazkodóképességét – vizsgálja egy új kutatás, melynek célja annak megértése, hogy a gazdálkodók legeltetéssel kapcsolatos döntései hogyan befolyásolják a talaj egészségét a pusztákon és legelőkön, és cserébe hogyan hat vissza pozitívan a talaj megfelelő egészsége a gazda jóllétére. A 19 millió dolláros kutatási projekt oroszlánrészét a Michigani Állami Egyetem, a Coloradói Állami Egyetem és a Wyomingi Egyetem vezeti.

A kutatás Mérőszámok, irányítás és megfigyelés: A puszták és legelők talajegészségügyi állapotának vizsgálata, valamint annak előmozdítói címmel készül, és december 7-én jelentették be a National Grazing Lands Coalition háromévente megrendezésre kerülő találkozóján.

Az ökoszisztémák sérülékenységét vizsgálja egy új kutatás.

Az ökoszisztémák említett sérülékenységét - vagy ha úgy tetszik változékonyságát, alkalmazkodóképességét - vizsgálja egy új kutatás. Fotó:

"A legelők és legelőterületek talaja a világ szerves szénkészletének mintegy 20 százalékát tartalmazza, de a rossz gazdálkodás, a feldarabolódás vagy a szántóföldekké való átalakulás miatt számos régióban nagy mértékben leromlott az állapota."

A talaj egészségének romlásával az elveszíti az egészséges növénytermesztésre való alkalmasságát, az árvíz- és aszálytűrési képességét, illetve a vízszűrési képességét.

Több százmillió hektár

"A több százmillió hektárnyi legelő ökológiai kezelésének javításával a gazdálkodók és farmerek a szén-dioxid megkötésének katalizátoraivá válhatnak, nem is beszélve az édesvízzel való jobb gazdálkodásról, az üvegházhatású gázok tipikus kibocsátásának csökkentéséről és a talaj egészségének javításáról, ami mind a társadalom egészének javát is szolgálja. Ezen túlmenően ezeknek az alapvető mezőgazdasági alapelveknek az alkalmazása segít a termelőknek abban is, hogy fenntarthatóbbak és jövedelmezőbbek legyenek, így biztosítva azt is, hogy egészséges földet és szebb jövőt hagyjanak a gyermekeikre. Mindenki jól jár" – mondta el Dr. Jason Rowntree, a Michigan Állami Egyetem fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó professzora a projekt társvezetője.

A legelő ökológiai kezelésének javítása

A legelő ökológiai kezelésének javításával a gazdálkodók és a farmerek a szén-dioxid megkötésének katalizátoraivá válhatnak. Fotó: Pixabay

"Azok az amerikai gazdálkodók, akik bevezették és alkalmazták a talajegészségügy alapelveit évtizedek óta földjeik javuló általános egészségi állapotáról, és jövedelmezőbb működésről számolnak be, azonban ezek a megfigyelések - a cikkünkben ismertetett kutatás elindultáig nagyrészt anekdotikusak voltak."

A kutatás számszerűsíti ezeket a megfigyeléseket, és megvizsgálja, hogy a legelőterületeken hozott gazdálkodási döntések hogyan kapcsolódnak az ökoszisztéma általános egészségéhez, beleértve a gazdálkodók társadalmi és gazdasági jólétét is.

"A talaj ellenálló képességének és termelékenységének fokozása jelentős beruházásokat igényel az ehhez hasonló kutatásokba, melyek a gazdák számára a legjobb eszközöket és információkat biztosítják ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak a működésük során" – vélte Dr. Sally Rockey, az Amerikai Élelmiszer és Mezőgazdasági Kutató-alapítvány (FFAR) ügyvezető igazgatója.

A kutatás számszerűsíti a megfigyeléseket, és megvizsgálja, hogy a gazdálkodási döntések hogyan kapcsolódnak az ökoszisztéma általános egészségéhez legelőterületeken.

A kutatás számszerűsíti a megfigyeléseket, és megvizsgálja, hogy a gazdálkodási döntések hogyan kapcsolódnak az ökoszisztéma általános egészségéhez legelőterületeken. Fotó: Unsplash

A projektben az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság 11 nonprofit szervezete, magán kutatóintézetek és állami egyetemek kutatói vesznek részt, olyan eszközöket biztosítva a gazdálkodók számára, melyekkel képesek egyszerűen és pontosan megmérni a talaj egészségének paramétereit a legelőterületek környezetében. A talaj egészségének méréséhez olyan technikákra van szükség, amelyek gyakran helyspecifikusak és költségesek a gazdálkodók számára.

Kutatásból stratégia

"Olyan stratégiákat dolgozunk ki, melyek növelik az elvégzett mérések értékét, csökkentik a méréssel járó munka- és költségráfordítást, amellett, hogy egyre több olyan információnk lesz a talaj egészségéről, amit az egyes helyszíneken túl az érintett gazdaság egészére is kiterjeszthetünk. Ezek az információk a földművelőkkel való közvetlen együttműködéssel együtt segítenek majd jobban megérteni azokat a mozgatórugókat, amelyek a termelőket a talaj egészségére összpontosító gazdálkodási gyakorlatok elfogadására és végrehajtására ösztönzik" - mondta Rhines, a Noble Research Institute elnöke és vezérigazgatója."

A projektben több szervezet, magán kutatóintézetek és állami egyetemek kutatói vesznek részt, olyan eszközöket biztosítva a gazdálkodóknak, melyekkel képesek megmérni a talaj egészségének paramétereit. Videó: YouTube

Új szempontok

A kutatás abban a tekintetben is egyedülálló, hogy a legeltetéssel érintett területek talajegészségére összpontosít, szemben a legtöbb talajegészségügyi kezdeményezéssel, melyek a szántóföldeket vizsgálják, és nem foglalkoznak a több százmillió hektárnyi pusztával és legelővel. Ezek a területek leginkább az állattenyésztésre alkalmasak, és nem lehet rajtuk tartósan emberi táplálkozásra szánt növényeket termeszteni. A puszták és legelőterületek a bolygó legnagyobb ökoszisztémái közé tartoznak, a világ mezőgazdasági területének 70 százalékát ezek teszik ki. Az Egyesült Államokban 655 millió hektár puszta és legelőterület található, ami az ország kontinentális területének 41 százaléka, és ez a földhasználat fő típusa. Nagyobb a mérete, mint a sorközműveléssel érintett területeknek, a városoknak és az erdőknek.

A kutatás abban a tekintetben is egyedülálló, hogy a legeltetett területek talajegészségére összpontosít.

A kutatás abban a tekintetben is egyedülálló, hogy a legeltetett területek talajegészségére összpontosít. Fotó: Unspalsh

Az is kiderül, hogy az egyes gazdák miért alkalmazzák a talaj egészségét javító elveket, például az adaptív legeltetéses gazdálkodást, míg mások miért nem. A társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot is vizsgálják (ezt általában a gazdálkodók termelők jóllétének nevezik), amelyet a mezőgazdaságban, és különösen az állattenyésztésben eddig csak ritkán vizsgáltak meg. Rowntree szerint a termelők anekdotikusan arról számolnak be, hogy jövedelmezőségük és/vagy életminőségük javul, ha adaptívan kezelik a vagyonukat, ideértve eszközeiket, a talajt, a növényeket és a legelő állatokat is.

(Forrás: AgDaily)