Ezzel megelőzte az atomerőművek teljesítményét (40,2%), a fosszilis energiahordozókból nyert energia csekély, 15,4%-os részarányáról nem is szólva. A Jylland-félsziget déli felét elfoglaló tartományban szinte mindig fúj a szél, így a szélerőműveknek oroszlánrészük van ebben az eredményben, a megújuló energia kétharmadát így termelték.

szélturbina

Szélturbina épül – fotó: Siemens

A 2014. évben ott előállított, összesen 28,7 millió MWh áram közel egy tizede – 2,5 millió MWh – azonban a biogáz-telepeknek köszönhető. Az állattartás – különösen a sok szervestrágya-képződés miatt – klímavédelmi szempontból az egyik legjelentősebb rizikófaktor az üvegházhatású gázok – metán, ammónium – kibocsátása miatt. A néhány magyar, átlagosan 600 kW/h teljesítményű biogáz-erőmű ezt figyelembe véve nagyrészt híg- és almos trágyát hasznosít, kisebb részben pedig kukorica- és cukorcirok-szilázst, esetleg biológiailag lebomló hulladékokat. Egy atomerőműhöz természetesen nem mérhető a legfeljebb 1-2 megawattos biogáz-üzemek teljesítménye, de ilyen üzemek százával építhetők és üzemeltethetők gazdaságosan, szerte az országban!