Az amerikai kutatók által 30 számítógépes modellel kidolgozott eredmény alapján elvileg ilyen mértékű terméscsökkenés még nem számít „drámai hatásúnak”, viszont a világ népességének gyors növekedése fényében a csökkenés már igen kedvezőtlen kihatású. A világnépesség jelenlegi 7 milliárdról 9 milliárdra és 2050-re 12 milliárdra növekedve a mezőgazdasági földekre és a vízkészletekre nagy nyomással lesz. 
A fejlődő országokban az elmúlt években az élelmiszerárak 10%-os növekedése jól jelzi a gabonaárak „sebezhetőségét”. – fotó: Shutterstock
A pesszimista kicsengésű előrejelzések ellenére kedvezőnek számít az a tény, hogy a légkörben lévő CO2 felmalmozódása a növényi növekedésnek kedvez, azaz a levegőből a fotoszintézishez több szenet tudnak a növények felvenni. Kétséges viszont, hogy az iménti előny ellensúlyozni tudja-e a magasabb hőmérséklet csírázásra és a vízkészletekre kifejtett káros hatását.
A kutatások egyre inkább arra irányulnak, hogy a klímaváltozáshoz adaptációs stratégiákat dolgozzanak ki, beleértve a génmódosítás vagy a növénynemesítés eszközeit. A nemesítésben törekednek olyan genetikai célok meghatározására, melyek révén a szemtelítődést meg lehet nyújtani, az érettséget késleltetni és a hőtoleranciát növelni a búzában és egyéb gabonafélékben. A Floridai Egyetem által irányított kutatásokba számos ország (Németország, Franciaország, Mexikó, Ausztrália, Kína) egyeteme és kutatási intézménye is bekapcsolódott, jelezve a téma világméretű fontosságát.
