Azonnali cselekvésre van szükség, hogy a mezőgazdasági termelés és az élelmiszerellátó rendszerek képesek legyenek megbirkózni a növekvő átlaghőmérséklet jelentette kihívásokkal, mert enélkül nem lehetséges az éhezés és a szegénység felszámolása – figyelmeztet a FAO most megjelent globális jelentése.

A mezőgazdasági szektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok mintegy ötödét. Ezért a mezőgazdaságnak egyrészt a jelenleginél nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, másrészt a saját hatásának következményeivel is szembe kell néznie, olvasható Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016 jelentésben.

Amennyiben nem változtatunk gyökeresen az éghajlatváltozás elleni attitűdünkön, további milliók kerülhetnek az éhezés szélére, figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Leginkább a szubszaharai Afrika és Dél-kelet Ázsia vannak kitéve ezen veszélynek, ezeken belül is főleg azon emberek, aki a mezőgazdaságból szerzik megélhetésüket. Ha nem lépünk még ma, kihívásokkal kell szembenéznünk az élelmezés terén a jövőben.

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. Mégis, most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek.

„Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett” – mondta a FAO főigazgatója José Graziano da Silva.

mezőgazdaság

Az éghajlatváltizás miatt további milliók kerülhetnek az éhezés szélére – fotó: Marco Longari/FAO

Eljött a tettek ideje

„Az idei év jó lehetőség, hogy a terveket tettekre váltsuk,” utalt a fenntartható fejlődési célokra és a hamarosan életbe lépő párizsi klímaegyezményre.

A fejlődő országokban élő mintegy félmilliárd kistermelő mezőgazdasági-gazdasági és társadalmi körülményei azonban sokban eltérnek. Ezt a sokszínűséget kell tükröznie a megoldásoknak is, nincs tehát egy általános, mindenkire alkalmazható módszer.

Több bizonyítékot is felsorol a FAO jelentése az éghajlatbarát megoldások (például ellenállóbb növényfajták alkalmazása, a kisebb talajterhelés vagy a talaj termőképességének javítása integrált módon) megvalósíthatóságára. Egyedül azzal, ha odafigyelnénk a nitrogénhasználat hatékonyságára,

több mint 100 millióval tudnánk csökkenteni a rászorulók számát.

Ajánlások is szerepelnek a tanulmányban a kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 százalékkal fognák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 százalékkal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.

Előretekintés

Az éghajlatváltozás már most is érezteti kedvezőtlen hatását egyes gabonák esetében. Ezen túlmenően, a jövőben várhatóan

csökkeni fog egyes ételek tápanyagtartalma

(pl. cink, vas vagy a bennük található fehérje), olyan egészségügyi problémákhoz vezetve, mint a vírusos hasmenés az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága.

2030 után a tudomány jelenlegi állása szerint még erősebb lesz a nyomás az élelmiszertermelésen, miközben főleg a fejlődő országokat már azt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.

A FAO arra bíztatja a döntéshozókat, hogy segítsenek a kistermelőknek támogató környezet kialakításával és az átalakítás előtt álló akadályok felszámolásával. Ilyen akadályok lehetnek a nem fenntartható gyakorlatot favorizáló állami támogatások, a nem megfelelően kialakított ösztönzők, a piachoz vagy hitelhez jutás nehézségei, vagy a nők hátrányos megkülönböztetése, akik egyébként a mezőgazdasági munkaerő közel felét adják.

Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására – olvasható a jelentésben. Ezek a gyakran alacsony összegű támogatások katalizátorként hathatnak a nagyobb állami és privát szektorból érkező befektetésekhez. Az alkalmazkodásnak és a negatív hatások enyhítésének párhuzamosan történnie.

Lépések nélkül a mezőgazdaság továbbra is jelentős káros üvegházhatású gázkibocsátó marad. Klímabarát megoldásokkal, a talaj termőképességének és az erdők szénmegkötő képességének javításával úgy csökkenthetjük károsanyag-kibocsátásunkat, hogy közben többet termelünk és képessé válunk bolygónk teljes lakosságának ellátására. Közben az élelmiszerellátó rendszereken keresztül mérsékelhetjük az élelmiszerveszteséget és –pazarlást és támogathatjuk az egészségesebb étrendet, amely egyúttal a kisebb ökológiai lábnyomot.