Mindezek az ott honos növény- és állatfajokra drámai következményekkel járnak. Amennyiben megvalósulna a még megmaradt zöld területek nagyság- és minőségbeli megőrzése, úgy a 2020-ra kijelölt biodiverzitásbeli célokat még teljesíteni lehet. A zöld területek nemcsak a biodiverzitás megőrzése tekintetében fontosak, de víz-, talaj- és klímavédelmi szempontból is. A zöld területek feltörése után azokon jobbára intenzív kukoricatermesztés kezdődik, mindez a klímára is kedvezőtlenül hat, minthogy a zöld területek nagy mennyiségű CO2-t tudnak megkötni, s feltörésük után azok a talajból elillannak.
Az elnökasszony arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU agrárpolitikájához szorosan kapcsolódóan üzemi szinten is meg kell teremteni a feltételeket a zöld területek megtartásához. A gazdák számára vonzóvá és kifizetődővé kell tenni az extenzív hasznosítási módokat, így a hagyományos (rét, legelő, stb.) és új (agro-erdőgazdálkodási) használatokat. 2014-től a KAP-ban az EU Bizottság a zöld területek védelmére nagyobb súlyt fog fektetni, de ez megkésettnek tűnik. Így az érvényben lévő 5 %-os szinthatár helyett érdemes lenne esetenkénti vizsgálat alapján engedélyezési kötelezettséghez kötni a további feltöréseket.
