A klímaváltozásról az is sokat mond, hogy 1921-ben Dobogókőn, ezen a napon csak 3,1 fok volt.
Az éghajlatváltozás hatásaival a gazdaság több szektorának is szembe kell néznie – fotó: pixabay.com
Hőmérsékleti szélsőértékek
Hazánk hőmérsékleti szélsőértékeit tartalmazza Magyarország hőmérsékleti rekordjainak listája, amely már a mérések kezdete - 1890 óta - napjainkig tartalmazza az év adott napján előfordult minimum és maximum hőmérsékletek értékeit. Az eddig mért leghidegebb -35 °C volt (1940. február 16., Görömbölytapolca), míg a legmelegebb +41,9 °C volt (2007. július 20., Kiskunhalas).[Ez alapján hazánkban a legszélsőségesebb hőmérsékletek közti tartomány értéke 76,9 °C fok, míg a napi hőingás rekordja 31,1 °C.
Az éghajlatváltozás hatásaival a gazdaság több szektorának is szembe kell néznie, hiszen aggodalomra ad okot az elmúlt években tapasztalt legfontosabb éghajlati mutatók nagymértékű és tartós változása.
Mi az éghajlatváltozás?
Az éghajlatváltozás - vagy más néven klímaváltozás - az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti helyi vagy globális szinten, illetve jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is. Ez kiterjedhet az átlagos csapadékra, az átlagos hőmérsékletre, vagy a széljárásra.
A klímaváltozás három, párhuzamosan ható okra vezethető vissza:
- az éghajlati rendszer minden külső hatás nélküli belső ingadozásai miatt - ezek a Földön végbemenő természetes folyamatok (pl. a földrészek tektonikus mozgása)
- a bolygót érő külső hatások eredményeképpen, ilyen természetes külső tényező például a naptevékenység, vagy a vulkánkitörések
- emberi tevékenység folytán - ezek az úgynevezett antropogén hatások - ilyen a helytelen mezőgazdasági, ipari és közlekedési tevékenységek hatása, az üvegházhatás erősödése
A bolygónk éghajlata 4,5 milliárd éves története során többször is kiugróan megváltozott, Ennek során több száz millió éves felmelegedési és eljegesedési időszakok követték egymást. Az ipari forradalom óta azonban, az elmúlt 150 évben a hőmérséklet sokkal gyorsabban emelkedik, mint korábban.
Ha ez így folytatódik, annak katasztrofális hatásai lehetnek, mert a hőmérséklet az évszázad végére 3–5°C-kal is megemelkedhet – fotó: pixabay.com
Milyen következményekkel jár az éghajlatváltozás?
A klímaváltozás legfőbb következménye az, hogy bolygónk egyre melegebb lesz: az átlaghőmérséklet 1,1°C-kal nőtt az iparosodás előtti időszak óta. Kivételesen meleg volt a 2010 és 2020 közötti évtized, 2019 pedig a második legmelegebb év volt, amit valaha is mértek.
Ha ez így folytatódik, annak katasztrofális hatásai lehetnek, mert a hőmérséklet az évszázad végére 3–5°C-kal is megemelkedhet. Ez azért baj, mert nagyon gyors változásokat idéz elő, hiszen az elmúlt 10 ezer évben a hőmérséklet összesen csak 5°C-kal emelkedett.
A hőmérséklet növekedésének hatására az északi- és a déli sark jégtakarói megoldvanak, megemelkedik a tengerszint, ami áradásokhoz vezet és fenyegeti a környezetet. Az éghajlatváltozás miatt gyakrabban és erőteljesebben fordulnak majd elő szélsőséges időjárási események, pl.kánikula, aszály, erdőtűz, vihar, áradás. Ezeket már napjainkban is tapasztaljuk.
Forrás: https://ourworldindata.org
Az ábra adatait tanulmányozva egyértelműen látszik, hogy a földkéregben lejátszódó folyamatok (tömegmozgás, vulkánosság, földrengés) száma nem növekedett, viszont az extrém időjárási helyzetek, a tüzek, az árvizek lényegesen gyakoribbá váltak.
Hogyan érint ez bennünket?
Magyarország az átlagosnál jobban melegedő régiókhoz tartozik. Megváltozott a csapadék éven belüli eloszlása - kevesebb napon hullik csapadék, nőtt az aszályhajlam. Emelkedett a heves csapadékesemények száma - a csapadék jellemzően rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában érkezik.
Az előrejelzések szerint a jövőben gyakrabban lesznek tapasztalhatóak extrém meleg napok és időszakok, míg egyértelműen csökken a fagyos napok gyakorisága. Jelentősen megnő a tartós hőhullámok száma, átlagos hossza és intenzitása, ami mind a mezőgazdaságra, mind az egészségünkre és az élelmiszerbiztonságunkra negatív hatást gyakorolhat.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának megállapításai szerint Afrika lakosságának több mint felét alultápláltság veszélyeztetné akkor, ha a világ átlaghőmérséklete 2˚C-kal emelkedne. Emberek millióinak életét veszélyeztetheti a malária, a vízzel terjedő betegségek és a hiányos táplálkozás. Mivel az éghajlatváltozás hatásai nem oszlanak el egyenletesen, a legkorábban és legjobban megszenvedni ezeket a hatásokat a legszegényebb országok és emberek fogják. Mindezek pedig hatással lehetnek a migrációra is, azaz a klímaváltozás miatt a menekülők számának növekedésére lehet számítani.
Hazánk természetes élővilága is megváltozik a klímaváltozás hatására:
- eltolódik az égövre jellemző vegetáció határai
- átrendeződnek a társulások és táplálékhálózatok
- visszaszorulnak a természetes élővilág fajai
- hosszú távon csökken a biológiai sokféleség
- új inváziós fajok terjednek el - kártevő rovarok, gyomok
- szárazabbá válnak az élőhelyek - elsivatagosodás
- kiszáradnak a talajok, sérülnek a talajban lezajló biológiai folyamatok
- egyre gyakoribbá válnak a tűzesetek
Csökkenteni kell a légkörbe kibocsátott káros anyagok mennyiségét – fotó: pixabay.com
Meg lehet állítani az éghajlatváltozást?
Az éghajlatváltozás folyamatát visszafordítani nem lehet, de a hatásait enyhíthetjük és a következményeihez alkalmazkodhatunk. A légkörbe kibocsátott káros anyagok mértékének csökkentésével, tiszta energiaforrások használatával vagy erdősítés révén a hatások enyhíthetők. Gyökeres változásra van szükség az energiatermelés, a szállítás, az ipar, az építőipar, a hulladékkezelés, a mezőgazdaság terén és még számos ágazatban.
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás során:
- fel kell készülnünk a következményekre
- reziliensebbé kell tenni a társadalmunkat,
- hatékonyabban kell használnunk a szűkös vízkészleteket,
- a mezőgazdasági és erdészeti gyakorlatokat sokkal környezetkímélőbbé kell tennünk
- olyan infrstruktúrát és épületeket kell építenünk, amelyek ellenállóbbak lesznek a jövőbeli szélsőséges időjárási jelenségeknek
Az éghajlatváltozás legkellemetlenebb hatásainak az elkerülése közös érdek, ami csak akkor érhető el, ha most határozott együttes intézkedéseket tesznek az elérésére.
